Swot Elemzés - Naih: Minden Végrehajtó Köteles Dpo-T Kinevezni - Gdpr.News.Hu
- SWOT elemzés: fogalma, lényege, készítése | Sprint Consulting
- 3.2.1 Problémafa, célfa
- Kötelező a végrehajtóknak DPO-t kinevezni - Net-Jog.hu
- NAIH Archives - Adatvédő
- Így hatásvizsgálunk mi, avagy adatvédelmi hatásvizsgálat a gyakorlatban I. rész - Jogászvilág
Swot Elemzés: Fogalma, Lényege, Készítése | Sprint Consulting
Versenytárs elemzés Ujvári Mária 2019-04-12 A minap egy olyan versenytárs honlapjára bukkantam, aki az "olcsó honlap készítése" kategóriában lehet versenytársunk – bár ebben a kategóriában mi kevésbé versenyzünk – és Tovább olvasom » Honlaptervezéssel és marketinggel foglalkozó webstúdió vagyunk Budapesten. "Kézműves" honlapokat készítünk. SWOT elemzés: fogalma, lényege, készítése | Sprint Consulting. Segítünk a marketing pozícionálásban, tartalommarketingben, webáruház készítésben is. Ezen a honlapon csak saját írásainkat, cikkeinket olvashatja. Lépjen velünk kapcsolatba! © Minden jog fenntartva!
3.2.1 Problémafa, Célfa
Minden vállalat működésének alapja azoknak a célkitűzéseknek, irányelveknek a megállapítása, amelyek alkalmazásával a vállalkozás a tulajdonosok és a vezetőség szándékai szerint fog működni. A célkitűzések összegyűjtésére az ADAPTO igazgatási rendszerben egyszerű, de elengedhetetlen elemzési módszerek állnak rendelkezésre (SWOT, PESTEL, Stakeholder elemzés, Stratégia térkép), kész vállalati stratégia esetén azonban az irányelvek elemzések nélkül is betölthetők. A stratégia megvalósítása (folyamatok, folyamatszabályozás), majd annak értékelése és mérése a kockázatok és korlátok figyelembevételével összetett feladat, ami hatékony eszköz nélkül nem, de ADAPTO -ban megvalósítható.
Ha az elemzés már kész döntés után készül (pl. : ki van mondva, hogy elindul a projekt), akkor a kérdések sokkal inkább a kész döntés sikeres végrehajtásának módjára összpontosítanak. Például: – Melyek azok az erősségeink, amelyek különösen fontosak az adott cél eléréséhez? – Melyek azok a gyengeségeink, amelyek jelentős kockázatot hordoznak (a cél elérése tekintetében), és mit teszünk ezek megváltoztatása? – Melyek azok a lehetőségek, amiket feltétlen ki kell használnunk (hogy elérjük a célunkat)? Bár némelyik kérdés látszólag csak a SWOT mátrix egy-egy mezőjére vonatkozik, fontos, hogy a döntéshozatal során minden észrevételt a teljes mátrix kontextusában értékeljünk ki. Fontos, hogy a SWOT elemzés nem csak egy meeting. Az elkészült mátrix és akcióterv csak a szervezetnek az elemzés pillanatában létező tudását mutatja. Minél változékonyabb a külső és belső környezet, annál fontosabb rendszeresen (akár SWOT elemzéssel, akár más technikákkal) ellenőrizni az első elemzés során született felismeréseinket és döntéseinket.
Munkája során átfogó ismereteket szerzett az adatvédelem, illetve az információszabadság terén mind gyakorló szakemberként, mind pedig egyetemi oktatóként (Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogi Továbbképző Intézet, Nemzeti Közszolgálati Egyetem). Buzás Péter 2018 júliusától az ARB Privacy Kft. munkatársa. A szakmai munka mellett tudományos téren is aktív. Számos konferencia és workshop előadója, illetve több, információs jogokkal foglalkozó könyv, könyvfejezet és tanulmány társzerzője. Buzás Péter szerkesztője és szerzője is egyben a Wolters Kluwer Kiadó gondozásában 2018 novemberében megjelent "Magyarázat a GDPR-ról" c. kommentárnak. NAIH Archives - Adatvédő. Rákos Zsuzsanna Dr. Rákos Zsuzsanna 2013-ban szerezte jogi diplomáját a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán summa cum laude minősítéssel. Szakmai munkáját ügyvéd irodában kezdte, majd egy multinacionális vállalatnál folytatta mint jogi szakértő és adatvédelmi tisztviselő. 2017-ben adatbiztonsági és adatvédelmi szakjogászi végzettséget szerzett.
Kötelező A Végrehajtóknak Dpo-T Kinevezni - Net-Jog.Hu
Az időtényezőnél figyelemmel kell lennünk az esetleges előzetes konzultáció (akkor szükséges, ha az adatvédelmi hatásvizsgálat megállapítja, hogy az adatkezelés az adatkezelő által a kockázat mérséklése céljából tett intézkedések hiányában valószínűsíthetően magas kockázattal jár) időtartamára (8 + 6 hét) is, ha ezzel eleve számolunk, jócskán meghosszabbodhat az az idő, amikor ténylegesen megkezdhető az adatkezelés. Az időtényezőt valószínűleg rendszeresen alátervezzük: a kitöltők 70%-a szerint nem mindig készül el a hatásvizsgálat az adatkezelés megkezdése előtt, 15%- szerint inkább nem készül el, mint igen, a 10% esetén soha, és csupán 5%, aki eddig minden ügyében időben lezárta a hatásvizsgálatot. A kérdőívet kitöltők 10%-a végzett már olyan hatásvizsgálatot, amelyet előzetes konzultációra kellett vinni, de figyelemmel a hatásvizsgálat lezárási idejére ez korántsem valószínűsíti azt, hogy valóban csak ezeknél az adatkezelőknél lett volna ez indokolt. Ki végzi valójában? A GDPR nem a DPO-t jelöli ki a hatásvizsgálat elvégzésére – a 35. cikk (2) bekezdése alapján ha van kijelölt adatvédelmi tisztviselő, az adatkezelő az adatvédelmi hatásvizsgálat elvégzésekor az adatvédelmi tisztviselő szakmai tanácsát köteles kikérni, a 39. cikk (1) bekezdés c) pontja alapján az adatvédelmi tisztviselő kérésre szakmai tanácsot ad az adatvédelmi hatásvizsgálatra vonatkozóan, valamint nyomon követi a hatásvizsgálat 35. Kötelező a végrehajtóknak DPO-t kinevezni - Net-Jog.hu. cikk szerinti elvégzését –, inkább tanácsadói, megfigyelői szerepet szán neki.
Naih Archives - Adatvédő
Az önálló bírósági végrehajtók adatkezelésével foglalkozott a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH) legutóbbi állásfoglalásában, és megállapította, hogy minden végrehajtó köteles DPO-t (adatvédelmi tisztviselő) kinevezni. A NAIH a hozzá beérkezett konzultációs beadványra válaszul kibocsátott állásfoglalásában az alábbi, önálló bírósági végrehajtókkal kapcsolatos kérdéseket igyekezett megválaszolni: – Az önálló bírósági végrehajtó és/vagy a végrehajtói iroda minősül-e adatkezelőnek? – A végrehajtói feladatok ellátására vonatkozó adatkezeléssel kapcsolatban alkalmazható-e a GDPR 6. cikk (1) bekezdés e) pontja szerinti jogalap (az adatkezelés közérdekű, vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásában végzett feladat végrehajtásához szükséges)? Vagy ehelyett a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti jogalap (az adatkezelő jogos érdeke) alkalmazható? Így hatásvizsgálunk mi, avagy adatvédelmi hatásvizsgálat a gyakorlatban I. rész - Jogászvilág. – A GDPR 37. cikk (1) bekezdés a) pontja alapján kötelező-e az önálló bírósági végrehajtónak, végrehajtói irodának adatvédelmi tisztviselőt kineveznie?
Így Hatásvizsgálunk Mi, Avagy Adatvédelmi Hatásvizsgálat A Gyakorlatban I. Rész - Jogászvilág
Álláspontom szerint azonban a DPO proaktivitása és aktív részvétele nélkül a hatásvizsgálat nem készül el, ugyanakkor az adatkezelést magában hordozó folyamat résztvevői nélkül a vizsgálat soha nem fog valós alapokon nyugodni. A kérdőív alapján legjellemzőbb résztvevői az adatkezelő terület, a DPO és az IT biztonságért felelős terület. A fentiek fényében sajnálatos, hogy a kérdőív kitöltőinek 70%-a jelölte azt az opciót, hogy gyakorlatilag ő mint DPO készíti el a hatásvizsgálatot, a többi 30% inkább koordinálja azt, és senki nem nyilatkozott úgy, hogy csak véleményezőként kerül bele a folyamatba. Ugyanakkor a DPO-k 80%-a érzi úgy, hogy korrekciós javaslatait figyelembe veszik az adatkezelők. A folytatásban szó esik a partnerek szerepéről, a hatásvizsgálat uralkodó eszközéről, utóéletéről és gyakorlati hasznáról. dr. Csekő Katalin Adatvédelmi tisztviselő főtitkár – Magyar Adatvédelmi Tudatosságért Társaság Egyesülete [1] AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről [2] az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII.
Domokos Márton felhívta a figyelmet arra, hogy az EU rendelkezik egy mesterséges intelligencia rendelettervezettel (MI-rendelet), mely hasonló a GDPR-hoz. Ez előzetes tájékoztatáshoz köti az ehhez hasonló rendszerek használatát, amit a bank a NAIH-vizsgálat eredményei szerint nem tett meg megfelelően. Horváth Katalin kiemelte, hogy a magas kockázatot megállapító adatvédelmi hatásvizsgálat esetében érdemes lehet elmenni az adatvédelmi hatósághoz, tapasztalataik szerint a NAIH jellemzően konstruktívan áll ezekhez. A hatóság beszámolója szerint probléma volt, hogy a bank honlapján az érintetteknek nyújtott, telefonos ügyfélszolgálattal kapcsolatos adatkezelési tájékoztató általánosságban fogalmaz ezen adatkezeléssel kapcsolatban, a hangelemzésről érdemi információt nem tartalmaz. Szintén a NAIH-beszámolójában szerepel, hogy a bank saját adatvédelmi hatásvizsgálata állapítja meg, az adatkezelés több okból is magas kockázatú, alkalmas profilalkotásra, illetve scoringra, és az adatkezelés az érintettekre joghatással bírhat.