Erkel Ferenc: HUNYADI LÁSZLÓ "Hunyadi Jánosból világot jelentő harangzúgás lett, Hunyadi Mátyásból az igazság mesés, reneszánsz szobra – Hunyadi Lászlóból »csak« opera. Opera, amely lényege szerint öccséről, az utolsó nagy magyar király - ról, legalábbis az ő uralkodásának előzményéről szól. Jelen erőfeszítésünk mégsem László »feltámasztását« célozza, aki tragikus előjátéka, indoka és magyarázata is lett Hunyadi Mátyás trónra kerülésének. Igaz, most, a majd' kilencven év után első ízben újrahallható eredeti partitúra remek alkalmat kínál, hogy megszólaljon a fiatalon kivégzett vitéz szólama is. A Hunyadi László őskottája ugyanis kincsesbánya, de a zsebekbe nem minden fér. Erkel Ferenctől persze minden, csak az nem, amit maga is húzott. De már a szövegnél dönteni kell: Egressy Béni hullámzó nívójú és több helyen avult szófordulatai helyett úgy választunk átdolgozott verziókat, hogy közben a dráma nem fakulhat, nem szűkülhet – olyannyira nem, hogy még a koronázási jelvények legelfeledettebbje, a Hunyadiak korabeli pallos is új legendát nyithat.
Hunyadi László Opera Szereplői
Az operában Szilágyi Erzsébet szerepét alakító világhírű művésznő az áriát több ízben is magyarul énekelte el külföldi fellépései alkalmával. Szintén erre az előadásra készült el az eredetileg csárdás megjelölésű palotás is, a harmadik felvonás balettjelenete. 1856. augusztus 13. – Havi Mihály színtársulata a Theater an der Wien színpadán játssza a Hunyadit. 1859. – A címszerepet alakító Stréger Ferenc tenorista tiszteletére Erkel kiegészítette a Hunyadi László első felvonásbeli áriáját. 1860. május 23. – Havi Mihály Bukarestben adja elő a Hunyadi Lászlót. 1878. – Erkel átírja a nyitány zenei anyagát. 1896. – Kern Aurél szerkesztésében megjelent az opera zongorakivonata. 1935. – Az opera felújítása alkalmával a régiesnek ható mű jelentős átszabására is sor került. A zenét
Radnai Miklós, a dramaturgiai és a szcenikai megoldásokat Oláh Gusztáv és Nádasdy Kálmán dolgozta át. 1960. –
Komor Vilmos karmester
vezényletével a Radnai-féle ádolgozást alapul vevő hangfelvétel készült a Hunyadi László című operáról.
Hunyadi László Opera Rövid Tartalma
"Két okból döntöttünk úgy, hogy nem a néhány hete lemezre rögzített Hunyadi-ősváltozatot, hanem a jóval ismertebb, Radnai-Oláh-Nádasdy féle átdolgozást állítjuk színpadra" - mondta Héja Domonkos - egyrészt a rendező dramaturgiai elképzeléseihez ez állt közelebb, másrészt tisztelegni akartunk Radnai Miklós előtt, aki épp százhúsz éve született. " Szűcs Gábor rendező alkotói koncepcióját vázolva a "hazaszeretet, a felelősség és az áldozatvállalás operájának" nevezte a Hunyadi László t, hiszen a Hunyadi család saját elsőszülött fiát áldozta fel a hazájáért. "Ezt a szeretetet és felelősséget ma is mindannyiunknak éreznünk kell, ezért volt fontos, hogy a darabot ma is érthető, modernebb, de hagyománytisztelő módon vigyük közönség elé" - tette hozzá a rendező. Pataki Potyók Dániel (V. László)
Az alkotógárda többi tagja - Libor Katalin díszlettervező, Kárpáti Enikő jelmeztervező és Kováts Gergely Csanád koreográfus - szintén "korhű, népi gyökerekből táplálkozó, mégis modern felfogásban újraértelmezett" produkcióról beszélt, amelyben a maguk szakterületén mindannyian megpróbálták megtalálni a tradíció és az újítás közötti egyensúlyt.
Hunyadi Laszloó Opera
Az est háziasszonya Gyüdi Melitta, rendezője Almási-Tóth András művészeti igazgató. Az előadást az M5 kulturális csatorna élőben közvetíti. Március 13-án több mint 90 év után ismét színpadon mutatja be a Hunyadi László ősváltozatát az Opera. Az előadás főbb szerepeit Brickner Szabolcs, Kolonits Klára, Pataky Dániel, Miklósa Erika, Bretz Gábor, Palerdi András, Balga Gabriella és Erdős Attila alakítja. Közreműködnek a Magyar Nemzeti Balett művészei, a Magyar Nemzeti Balettintézet növendékei és a Magyar Állami Operaház Zenekara, Énekkara és Gyermekkara, vezényel: Kocsár Balázs főzeneigazgató. Mint a közleményben felidézik, Erkel Ferenc az 1844-es ősbemutatót követően több változtatást, kiegészítést is végzett művén, így az olyan híres részletek, mint a nyitány, Hunyadi László, Szilágyi Erzsébet és Gara Mária egy-egy áriája, valamint a Palotás csak az elkövetkező másfél évtizedben kerültek az eredeti műbe. Sajátos módon ezért a Hunyadi-ősváltozaton az 1860-as évekre kialakult, Erkel Ferenc által véglegesített változatot szokás érteni - mutatnak rá, hozzátéve, hogy a széles közönség ugyanakkor nem ezt, hanem a darab Radnai Miklós, Nádasdy Kálmán és Oláh Gusztáv által az 1935-ös bemutató alkalmával zenéjében, szövegében és dramaturgiájában is a kor igényei szerint átdolgozott változatát ismeri.
Az a sokszor élezett, használatban és köszörűn roncsolt és rövidült penge mintha senkit sem érdekelne, számomra pedig olyasmit is mesélt, amelyről maga sem tudhatott. Korhű Hunyadi-előadásunkban ez az egyetlen kard szerepel – a koronázási jelvény hű mása – épp azért, hogy magára vonhassa a figyelmet. Pedig a XV. század még bőven a kardhasználat világa. És az az egyetlen, általunk használt eszköz is pallos, speciális kard tehát. Egyenes, szimmetrikus, hosszú és súlyos fegyver, vércsatornáját gyakran áztatta kivégzettek vére. Tévhit ugyanis, hogy bárddal és tönkre fektetett áldozattal "dolgozott" a bakó: mifelénk ezt az időszakot a térdeltetett elítélt, később pedig a hóhérszékbe ültetett áldozati póz jellemezte, a lefejezést hátulról, kétkezes pallossal hajtották végre. A felújított Magyar Állami Operaház 2022. március 12-én Fotó: Szabó Gábor - Origo A pallos nem mindennapi eszköz tehát, ám harcban az: ha szükség van rá, itt is két kézzel vagy "másfelessel" suhintják. Bizonyára Hunyadi Jánosnak is volt pallosa, és pallos a magyar koronázási kard ugyanúgy.