Hipersuli Digitális Módszertani Képzés Portál – Sajtó-Helyreigazítás
A Telenor immár ötéves HiperSuli digitális oktatási programja mostantól minden pedagógus számára elérhető a szaktárca által hitelesített tanárképzés formájában. A képzésben részt vevők a HiperSuli eddigi összegyűlt pedagógiai tapasztalataira épülő módszertanokat sajátíthatják el, így a digitális eszközöket és az internet használatát napjaink valós igényeire építve építhetik be tanári munkájukba. Kezdetben a HiperSuli üzemeltetője öt iskola eszköz- és mobilinternet-ellátottságára összpontosított, majd a pedagógusok digitális tudásának a fejlesztésére helyezte a hangsúlyt. Mára országosan 20 intézmény több mint 5600 diákja és közel 300 pedagógusa vesz részt a programban. Összegezvén a tapasztalatokat a Telenor, hitelesítendő tanárképzési tervként ajánlotta az oktatást felügyelő minisztériumának. A "HiperSuli digitális módszertani képzés" programot nemrég az Oktatási Hivatal jóváhagyta, amivel megnyílt a lehetőség a hivatalos tanárképzések előtt is bármely pedagógus számára. A "HiperSuli digitális módszertani képzés" 3×10, azaz harmincórás program, amit 3 napra elosztva tartanak a HiperSuli szakemberei.
- Hipersuli digitális módszertani képzés 2021
- Hipersuli digitális módszertani képzés debrecen
- Sajtó helyreigazítás jogszabály fogalma
- Sajtó helyreigazítás jogszabály kötőszó
Hipersuli Digitális Módszertani Képzés 2021
Ebben a tanári közösségben, óralátogatásokon, egyeztetések során és a rendszeres HiperSuli tanári találkozókon összegzett tapasztalatokat gyűjtötte össze a Telenor, és akkreditált tanárképzési tervként nyújtotta be az Emberi Erőforrások Minisztériumának. A "HiperSuli digitális módszertani képzés" programot 2019 januárjában az Oktatási Hivatal jóváhagyta, amivel megnyílt a lehetőség a hivatalos, akkreditált tanárképzések előtt is bármely pedagógus számára. A képzés a "miért? "-ekre és "hogyan? "-okra kíván választ adni: miért jó, miért nem jó a digitális eszköz az oktatásban; hogyan tudjuk úgy bevonni az eszközöket, hogy azok a diákok előnyére váljanak; hogyan tudjuk segíteni a diákok megértését, tanulását ezekkel az eszközökkel; milyen módszertannal érdemes ezeket bevonni a különböző témájú tanórákba, és mikor nem érdemes ezeket használni? A képzés célja, hogy a tanárok a sikeres teljesítést követően magabiztosan mozogjanak a tanteremben digitális eszközök között is, képesek legyenek a meglévő digitális eszközöket – akár iskolai eszközök, akár a diákok saját eszközei – integrálni a tanóráikba, ezzel is segítve gyerekeknek a felkészülést a 21. század valós kihívásaira.
Hipersuli Digitális Módszertani Képzés Debrecen
A Yettel tájékoztatja az érintett, hogy az adatkezelés során automatizált döntéshozatalt nem alkalmaz. Jogorvoslat Amennyiben az érintett kérelme a Yettel által elutasításra kerül, úgy az elutasítással szemben az érintett az Infotv. alapján jogosult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (cím: 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c; telefon: +36-1-391-1400; e-mail:) bejelentést tenni vagy a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti bírósághoz fordulhat. Az érintett jogainak megsértése esetén, valamint ha a Yettel fenti, tiltakozással kapcsolatos döntésével nem ért egyet, illetve ha a Yettel a 15 napos határidőn belül nem dönt, az érintett – a döntés közlésétől, illetve a határidő utolsó napjától számított 30 napon belül – a Yettel székhelye, vagy az érintett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti törvényszékhez fordulhat.
A képzéssel kapcsolatban a honlapon találnak további információkat. Hipersuli képzések részletes, képzésenkénti értékelései megtekinthetők a képzés sorszámára kattintva:
A szerző ügyvéd. Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Sajtó Helyreigazítás Jogszabály Fogalma
). _____________________________________________ Az írás a szerző véleményét tartalmazza, és nem értelmezhető az MTA TK hivatalos állásfoglalásaként.
Sajtó Helyreigazítás Jogszabály Kötőszó
Az Smtv. hivatkozott szakaszában platformtól függően 5–8 nap áll rendelkezésre a helyreigazító közlemény közzétételére, ugyanakkor a Pp. 495. Sajtó helyreigazítás jogszabály fogalma. § (1) bekezdése alapján eleve a megjelenéstől számított 30 napon belül kell a helyreigazítás iránti kérelmet előterjeszteni. Ez utóbbi a sajtó gyakorlatilag véglegesnek mondható internetre költözését követően érthetetlen, hiszen a hírekről már egyetlen megosztással értesülhetünk, ahogy a sérelmezett sajtóközleményeket is véres kardként hordozzák körbe az azonos szellemiségű sajtótermékek – szemben a helyreigazító közleménnyel, amelyet már mérsékelt igyekezettel emelnek át. Ez azt jelenti, hogy a sajtótermékben a helyreigazító közlemény, ha nem vitás, hogy – eufemizmussal élve – tévedett a szerző, gyakorlatilag 35 nappal később jelenik meg. Felmerül a kérdés: az olvasó emlékszik arra, hogy mit olvasott a neten bő egy hónapja? Jó eséllyel arra még csak-csak, hogy volt valami ügy azzal a fegyverrel, ahogy arra Moldova hivatkozik. Viszonylag ritka, hogy egy sajtóközlemény helyreigazítása azonnal megtörténjen, így a sérelmet elszenvedett előtt egyetlen út marad: keresni egy ügyvédet, aki lehetőség szerint ért a sajtó-helyreigazításhoz, megfizethető, és nem áll szerződéses kapcsolatban az érintett orgánummal vagy annak valamely kapcsolt részével.
A polgári törvénykönyv helyett a médiaalkotmány tartalmazza a sajtó-helyreigazítás - alig változó - szabályait. Minden médiumra, így a hírportálokra, internetes újságokra is kiterjed az Országgyűlés által kedden elfogadott médiaalkotmány hatálya. A jogszabály meghatározza a közönség jogait és a sajtó kötelezettségeit is. A parlament a kormánypártok szavazatával fogadta el a fideszes Cser-Palkovics András és Rogán Antal által beterjesztett, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslatot, amely 2011. Elfogadta a Ház a médiaalkotmányt | 24.hu. január elsején lép életbe. Az indítvány elfogadásával a polgári törvénykönyv helyett a jövőben a médiaalkotmány tartalmazza a sajtó-helyreigazítás – alig változó – szabályait is. A Fidesz nagy eredménynek tartja a médiaalkotmány keddi elfogadását, mivel azzal a médiaszabályozás fontos szakasza zárult le. L. Simon László, a parlament kulturális és sajtóbizottságának elnöke a javaslat zárószavazása után kifejtette: az európai előírásoknak megfelelő, korszerű, minden médiaterületre kitérő keretjogszabály született.