Koronavírusban Meghalt Brády Márton, A Showtime Budapest Alapítója - Blikk | Vörös Sün Ház
Schiffer András tudatta közösségi oldalán a szomorú hírt: meghalt Brády Márton, a Showtime Budapest alapítója, aki olyan világsztárokat hozott Magyarországra, mint Elton John, Eric Clapton vagy a Rolling Stones. Brády Márton a nemzeti ünnep előtt még interjút adott az Indexnek, bízva abban, hogy nemsokára újraindulhat az élet. Bár megkeresésünk alapját pont az adta, hogy a koronavírus-járvány miatt több nagy koncertet – köztük a Charlie–Tátrai Band, Presser Gábor és Falusi Mariann fellépését is – el kellett halasztani, ő töretlen optimizmussal beszélt terveiről. Abban maradtunk, ha vége lesz ennek a pandémiás őrületnek, folytatjuk. Nincs folytatás: Marcival már biztosan nem. Nem a pandémiás őrületnek lett vége. Egyszer, évekkel ezelőtt, már szembenézett halállal. Most, a Coviddal már nem tudott megküzdeni – írta Schiffer András. Brády Márton a rendszerváltás időszakának egyik legsikeresebb vállalkozója volt. Ő alapította a Showtime programszervező irodát, majd később a Ticket Expresst is.
Meghalt Brády Márton Legendája
Brády Márton Fotó: Polyák Attila - Origo A Sony 2010-ben tulajdonrészt vásárolt a könyvkiadással is foglalkozó ShowTime Budapest Kft. -ben, amelyet Brády Márton 2013-ban visszavett, amikor a CD-piac megszűnése miatt a multinacionális cég gyakorlatilag kivonult Magyarországról. Azóta Brády volt a ShowTime Budapest egyszemélyes tulajdonosa. A Ticket Express 2000-ig közös cég volt a ShowTime-mal, majd külön folytatta tevékenységét, a német Eventim csoport tagja lett és a hazai piac mellett a környező országokban is jelen van. A Ticket Expressnél lehetett először a neten kártyával fizetni jegyekért, és ők nyitották az első hazai online jegyirodát is. "Az általunk rendezett legnagyobb rockkoncert 1995. augusztus 8-án a Rolling Stones fellépése volt a Népstadionban. A körülmények kedvezőtlenek voltak, mintegy 20 százalék felett volt az infláció, akkor indult a gazdaságpolitikai kiigazítás, a Bokros-csomag Magyarországon. A Stones nem fix pénzért játszott, hanem százalékot kapott a jegyeladások után, és telt ház volt a Népstadionban, mintegy 80 ezer ember.
Abban maradtunk, ha vége lesz ennek a pandémiás őrületnek, folytatjuk. Nincs folytatás: Marcival már biztosan nem. Nem a pandémiás őrületnek lett vége. Egyszer, évekkel ezelőtt, már szembe nézett halállal. Most, a COVID-dal már nem tudott megküzdeni. " Az utolsó interjújáa 2021. március 9-én jelent meg az ATV YouTube csatornáján:
században iparosok bérelték – többek között egy asztalos és egy ablakkészítő. Fogadó, mulató és színház… Töröktől való 1686. évi visszafoglaláskor súlyosan megsérült, épületrészeket újjáépítették, és az 1696. évi összeírás a térre néző részt már Vörös Sün, "Rothen Igl" néven említette. A Vörös Sün vendégfogadó lett, amely a Fortuna szálló felépítéséig (1784) az egyetlen volt a Vár területén és báloknak, táncmulatságoknak, sőt az első budai színielőadásoknak is helyet adva. Hess András tér 3. - Vörös Sün ház. Az ingatlant 1773-ban Nepauer Mátyás budai építőmester vette meg, II. József 1783-ban elrendelte, hogy a kormányszékek Pozsonyból Budára költözzenek. Mivel a Vörös Sün fogadó ekkorra már kicsinek és korszerűtlennek találtatott, a magisztrátus felszólította a tulajdonost az épület bővítésére, de az nem tudott vagy nem akart a felszólításnak eleget tenni. Ekkor a fogadó működtetési joga máshoz került. A Vörös sünről a XIX. századból nem sok feljegyzés maradt. Annyit tudni lehet, hogy 1810 körül a homlokzatát a korai klasszicizmus ízlésének megfelelően átalakították.
Vörös Sün Haz Clic Aquí
Feliratkozom a hírlevélre
Vörös Sün Haz Click
A mai Hess András tér 3. számú ház helyén a középkorban négy lakóház volt. Az egyik a ma is látható Hess András téri főépületrész, széles, dongaboltozatos kapualjának két oldalán egy-egy traktussal. Vörös sün haz clic aquí. A házat — pontosabban a mai ház helyén állt épületet — 1390-ben Kont Miklós nádor örökölte, majd unokái, 1400 tájékán a csatkai pálosokra hagyták. A másik ház az előbbihez szárnyként csatlakozott a Fortuna utcában, a harmadik és a negyedik a Táncsics Mihály utcai mai oldalszárny helyén állt. Így írja le történetét Horler Miklós: A házat — pontosabban a mai ház helyén állt épületet — 1390-ben Kont Miklós nádor örökölte, majd unokái, 1400 tájékán a csatkai pálosokra hagyták. A szakirodalom ebben a korban Hoen-féle házként is említi. Buda 1686-os ostromakor az épület erősen meg-rongálódott, de falai és boltozatai nagyrészt épen maradtak. Buda visszafoglalása után a korábbi négy ház helyén három ingatlan alakult ki, ezeket a megmaradt részek felhasználásával újjáépítették, és részben össze is vonták.
Nagy Lajos annyira kedvelte a pálos rendet, hogy megfogadta, ha sikerül győzelmet aratnia Velence felett, a szent ereklyét a pálosoknak adja. A szent maradványainak nagyobb részét 1381 októberében szállították Budára, majd onnan kerültek a budaszentlőrinci főmonostorba. Ennek emlékére a középkor végéig az épületet "Remete Szent Pál testét őrző háznak" hívták, és erről nevezték el ekkoriban Szent Pál utcának a mai Fortuna utcát. Érdekes módon a következő három évszázad háztörténetéről már alig tudunk. Bár a magyar középkorból viszonylag kevés írásos dokumentum maradt fenn, arról oklevelek vallanak, hogy a 15. században iparosok bérelték – többek között egy asztalos és egy ablakkészítő. A következő feljegyzés már Buda 1686-os visszafoglalásához kötődik. Vörös sün haz click aquí. Az épület előtt esett el szeptember 2-án a budai vilájet utolsó török kormányzója, Abdurrahmán Abdi Arnaut pasa. A híres albán származású katona nagy karriert futott be: volt Bagdad kormányzója, majd Egyiptom helytartója, a boszniai vilájet kormányzója, 1682-tól Buda helytartójának nevezték ki, két évre rá pedig az egész hódoltság ura.