Névnapi Virágok Facebookra - Radnóti Miklós Élete És Költészete
Neved napjára kívánok sok szépet, legyen számodra boldogság az élet. Mint gyöngy virág az erdő közepén, úgy virúljon az életed, névnapod ünnepén! Nézz fel éjjel a csillagokra. Látod rád nevetve ragyogva. Apró fények, régi álmok, Boldog névnapot kívánok Változik az élet, mint egy gondolat, nincs állandó benne, csak egy pillanat. Változzon hát életed minden perc alatt, Légy először boldog, aztán boldogabb. "Úgy áldjon meg Isten neved napján, Hogy beérhesd vele minden órán. Legyen élted mint a virágos fa: Remény s öröm virágozzék rajta. Mely sok szívnek keserű gyötrelem, Legyen neked édes a szerelem. Igaz legyen, s mindig hű szeretetőd, Ki jobban szeressen, mint te szereted őt. Bánat ha ér, legyen az rövid éj, S utána hosszú boldog nap a kéj. S bárhova visz tőlünk a szerencse, Lépéseidet emlékül kövesse. Névnapi virágok facebookra ingyen. S rokon érzet tartson köztünk hidat: Te se felejtsd távol barátidat. " (Vörösmarty Mihály) E szép napon Neked kel fel a nap, Felhőkön át simogatja arcodat. Csak neked nyújtja sugarát, S velem együtt Boldog Névnapot kíván.
Neved napján mit is mondhatnék? Mindent, mit szeretnél, adjon meg az ég! Légy boldog, míg világ a világ, Fogadd ezt a verset, mert nincs nálam virág. Atyai szeretetednek oltárán a boldogság melegét a bölcsőmtől kezdve szítod keblemben. Atyai gondosságoddal ápolsz engemet, érezteted velem atyai jóságodat minden irányban. Boldog névnapod hajnalán a hála virága nyílik keblemben s forró érzelmeimnek e néhány szó ad életet, melynél többet örömtől zajgó belsőm kifejezni képtelen. Kassay Adolf Névnapi képeslap férfiaknak Felejtsd el a múltat, nem tudsz rajta változtatni! Felejtsd el a jövőt, nem tudod megjósolni! Felejtsd el az ajándékot, én is elfelejtettem! Boldog névnapot kívánok! Isten éltessen sokáig, füled nőjön bokáig, Gondot, bajt sose lássál, Kivel akarsz, azzal háljál! A mai nap a te napod, A napocska is neked ragyog, a füledbe nagyot kiáltok, Boldog névnapot kívánok! Boldog névnapra mit kívánjak neked, Csodaszép napot, nyugalmat, örömet, Sokáig élvezd e szép földi létet, Utadat kísérje tisztelet és béke!
Boldog névnapra mit kívánjak neked, Csodaszép napot, nyugalmat, örömet, Sokáig élvezd e szép földi létet, Utadat kísérje tisztelet és béke! Bánat elkerüljön, kedved felderüljön, Minden vágyad ma teljesüljön! Lágy szellő érintése, Madarak csiripelése, Szerelmed ölelése kísérje napod, Így kívánok Boldog névnapot! A nap ma fényesebben ragyog, Mert ez a te névnapod, Felejtsd el a rosszat, bánatot, Helyette éld túl a másnapot, Boldog névnapot kívánok! A nap is csak neked ragyog, Kívánom, hogy legyél mindig boldog, Csodaszép névnapot kívánok! Boldog névnapot kívánok! Kívánom, hogy minden álmod valóra váljon! Felejtsd el a múltat, a legjobb dolgok ezután következnek! Fiatalabbnak nézel ki, mint valaha! Névnapi köszöntők, idézetek: "Ha könnyű a szíved, mágnesként vonzod mindazt, amit szeretsz! " Saint Germain Ezzel az idézettel kívánok nagyon boldog névnapot! Pusztai Éva: Parázs Hajdanán tüzes voltam, Hamar lángra lobbantam. Amíg készíted, mindig arra gondolsz, akié lesz. Nem egy pillanat csak, amíg megveszed, hanem hosszú órák, esték, amíg elkészülsz.
A magyar irodalomban szinte egyedülálló módon Radnóti Miklós szerelmi lírájának szinte egészét egyetlen személy, hitvese, Gyarmati Fanni ihlette (kivéve egy-két kisebb fellángolást egy reichenbergi gépírólánnyal kapcsolatosan, Radnóti németországi tanulmányai alatt). Fannival való ismeretségének kezdete még gimnáziumi éveihez köthető: mindketten ugyanahhoz a tanár házaspárhoz jártak külön matematika órákra, s ebből a kapcsolatból bontakozott ki az a kamaszos, lángoló diákszerelem, amely az idő és a viszontagságok során mély és szilárd hitvesi érzelemmé változott. Ez a fejlődési folyamat tisztán nyomon követhető Radnóti szerelmi költészetében. Fannihoz írott versei eleinte eufórikus hangulatot tükröznek, majd későbbi alkotásain megjelennek a mindennapok nehézségei, ijesztő problémák és a gondatlan kamaszkori szerelem hiánya. Radnóti miklós költészete. A hitvesi szerelem nehézségek közt erősödik azáltal, hogy egymás terheinek hordozása enyhülést ad. Szerelmi költészete páratlan hitvesi líra: az eclogákban és más műveiben is otthont, nyugalmat, alkotói lehetőséget keres.
Radnóti Miklós Költészete
A Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozó alkotó. Költő, műfordító, prózaíró. Költészetére kezdetben – a generációhoz tartozó más költőkhöz hasonlóan - az avantgárd irányzatok hatottak. Korai költészetében jellemző még a lázadás, a hagyományos műfaji és formai keretekkel való szembeszegülés. Az Újhold kötettől kezdődően költészete letisztult, klasszicizálódott, az újklasszicizmus jegyében visszatért a kötött formákhoz. Sorsát, költészetét kettős tragédia árnyékolta be: születésekor meghalt édesanyja és ikertestvére. Zsidó származása miatt állandó fenyegetettségben élt. 1940-től több alkalommal behívták származása miatt munkaszolgálatra, legutoljára a szerbiai Bor városához közeli Lager Heidenauba. Utolsó munkaszolgálatára 1944-ben vonult be, innen már nem tért vissza. Radnóti miklós háborús költészete. Utolsó éveiben Radnóti lírájának tartalma és lényege: küzdelem a költészet eszközeivel a megtébolyult embertelenség ellen. – Egy sajátos antik műfajt újít fel és honosít meg a háborús esztendőkben: az eklogát. Az Első ecloga párbeszédes hexameteres költemény.
A sűrűsödő sötétben a szögesdrót kerítés nem látszik, ami a szabadság, a bezáratlanság illúzióját kelti, azonban "az ész tudja a drót feszülését. " Az otthon álombeli képe megtelik aggódó félelemmel. A költői kötelességteljesítés erkölcsi parancsát a tábor embertelen világa sem függeszthette fel. Az álmokat, a csodákban bízó ábrándozást kegyetlenül szétzúzza a nyers valóság tapasztalása, látványa. Az "Alszik a tábor" kétszeri megismétlése panaszosan emeli ki, hogy számára az enyhet adó álom sem tud megnyugvást hozni. Az ekloga hagyományai a formában (hexameter), a párbeszédszerűségben (a feleséggel folytatott, levélszerű dialógus ill. Radnóti Miklós költészete - Bori Imre. a belső dialóg a valóság/álom elsőbbségéről) és a szemlélődő alaphelyzetben ragadhatók meg (a lírai én az alvók pásztora, aki virraszt, míg a többiek aludnak). Az eltűnt időt, az emlékké vált idillt, a régi barátokat keresi, kutatja a költő az Á la recherche… ('44. aug. ) c. költeményében. A költő az idő- és értékszembesítő versben számba veszi a múltat, a régi emlékeket, melyeket egy nyári baráti összejövetelbe sűrít.