Füzéri Vár - Országalbum: Pákozdi Ingókövek Természetvédelmi Terület
A Füzéri vár Ezen a körön nem vetjük bele magunkat teljesen a zempléni rengetegbe, viszont a könnyebben tekerhető aszfaltút mellett egy kicsit az erdőbe és a terepútba is belekóstolunk azért. Ha a Zemplénben járunk mi sem lehet természetesebb, mint egészen megközelíteni a környék legszebb és legvonzóbb pontját, a Füzéri várat. A vár vulkáni kúpra épült fehér falai már messziről feltűnnek, így szinte lehetetlen szem elől téveszteni. A Füzéri vár a középkorban épült, első írásos említése 1264-ből származik. Viszontagságos történelmi múltjában számos rangos tulajdonos váltotta egymást, mígnem 1600 körül felégették. Értékét a 18. század végén fedezték fel újra, majd az 1990-es években renoválási munkálatok kezdődtek. A 2000-es évek elején pedig továbbí felújítások és rekonstrukciók eredményeképpen mára már Magyarország egyik legjobb állapotú középkori várává vált. Az izgalmas történelmi múlt és a környező természeti szépségnek köszönhetően kedvelt kirándulóhely, amelyen áthalad az Országos Kéktúra útvonala is.
Füzéri Vár Képek 2021
A füzéri várhegyet 2008-ban beválasztották Magyarország hét természeti csodája közé. Ha már arra jártok, a faluban található tájházakat se hagyjátok ki, ahol a hagyományos paraszti életet ismerhetitek meg. Füzéri vár Kép: wikipedia Borítókép: wikipedia
Füzéri Vár Képek Férfiaknak
A kilátópontokról minden évszakban gyönyörű panoráma tárul a tóra. Balaton-felvidéki panoráma Kép: a_gee/pixabay Tési szélmalmok Ha te is olvastál a gyerekeidnek Bartos Erika-verseket, biztos ismerősen cseng a "Két malom áll messzi Tésen/Búzamező közepében" kezdetű mondókát. A Veszprém és Székesfehérvár határában fekvő kis faluban – amelyet érint a Kéktúra 9. szakasza – valóban áll két szélmalom, amelyek az 1950-es évekig őröltek búzát, ma pedig múzeumként üzemelnek. Tési malom Kép: wikipedia Kékestető A Mátrának, azon belül is a Kékestetőnek egészen más a hangulata, mint a többi erdőnek. Mintha a fák is zöldebbek lennének arra. Érdemes nem a legnagyobb turistaszezonban felkeresni: egy meleg nyári napon például keveseknek jut eszükbe a túrázás, az árnyas ösvények kellemesen hűvösek, és ilyenkor szinte senki nem jár arra. Ha van kedvetek lépcsőzni, a kilátóba is felmehettek, ahonnan tényleg lélegzetelállító panoráma tárul majd elétek. Fák a Kékesen Füzéri vár A 27-es számú szakaszon, a Zemplénben található a néhány éve teljesen felújított füzéri vár, ami egyike a legrégebbi hazai váraknak, ugyanis már a tatárjárás előtt is ált.
A REG-ÉLŐ múlt csak Önre vár, éljék hát meg igazán! Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön legfrissebb híreinkről, újdonságainkról, eseményeinkről!
A Pákozdi-ingókövek természetvédelmi terület a Duna–Ipoly Nemzeti Park védelme alatt áll. A terület nagysága eléri a 44 hektárt, amely a Velencei-hegységben, Pákozd és Sukoró települések közigazgatási területén található. Pákozdi ingókövek természetvédelmi terület kereső. Védelem alatt áll 1951 óta. Magyarországon egyedülálló földfelszíni alakzatok, az ún. ingókövek elszórt csoportjai tagolják, a 200–250 méteres tengerszint feletti magasságban található egyedi dombos területet. A felszínéből előbukkanó gránittömbök szépen ellenálltak az eróziónak, és a köztük lévő hasadékokból a víz és a szél felszínalakító munkája hordta ki a törmeléket és a mállási anyagot. Napjainkra a környezetükből kimagasló, lekerekített élű, egymásra tornyozódó sziklacsoportok formájában bukkannak a felszínre.
Pákozdi Ingókövek Természetvédelmi Terület Tábla
A községi 48-as emlékműtől (nem a Mészeg-hegyi, hanem a Budai úti) a sárga, majd a sárga háromszög (Gránit tanösvény) jelzésű turistaúton érjük el az ingóköveket, s ezen jelzéseket követve, az összes képződmény mellett elhaladunk. A Velencei-hegység Magyarország egyetlen gránit alapkőzetű hegysége és mint ilyen az ország földtani értelemben legöregebb tájegysége. A Velencei-hegységben Pákozd községtől északra a Sárhegy legmagasabb pontja és az ettől K-DK-re eső területen a gránit kisebb-nagyobb sziklacsoportokat alkot, amelyek jellegzetes alakjukat a szél és az esővíz együttes hatásának köszönhetik. A kemény, tömött, vízzáró kőzetet repedések szelik keresztül-kasul. A repedések a gránit tömegét, nagy négyszögletes hasábokra tagolják és ezeken a felszíneken folyik a kőzet aprózódása, mállása. A felszín mállása folytán a gránittömbök sarkai legömbölyödtek, a tömbök elváltak egymástól és sajátos képződmények az ún. "ingókövek" jöttek létre. Pákozdi ingókövek természetvédelmi terület képlet. Egyes tömbök élükkel támaszkodnak csupán a sziklára, amelyen kimozdulhatnak anélkül, hogy eldőlnének.
Az erózió által erőteljesebben megmunkált, gömbölyded alakú sziklákat a helyi népnyelv gyapjúzsákok néven emlegette. A Pandúr-kő Pákozd északi előterében magasodó Pákozdi-ingókövek nevezetesebb formációi a Sár-hegy (226 m) keleti oldalában emelkedő Gomba-kő és Kis-Cipó, valamint az ettől északra, a Pogány-kő (241 m) csúcsa körül elszórt Pogány-kő, Oroszlán-szikla, Kocka-kő és Pandúr-kő. Magyar Közlöny Online. A Pákozdi-ingókövek a település felől több, kerékpárral is járható turistaúton megközelíthetőek, emellett az ingóköveket az 1994-ben létesített Gránit földtani tanösvény is összeköti. A Pogány-kő csúcsát képező ingóköveken cirill betűs feliratok, "graffitik" emlékeztetnek arra az 1991 előtti időszakra, amikor a területen a Magyarországon állomásozó szovjet hadsereg egyik gyakorlótere helyezkedett el. Sukoró északkeleti határában szintén található egy magányos, a természetvédelmi terület határán kívül eső ingókő-formáció, a Gyapjaszsák. További kisebb sziklacsoportok találhatóak a Sukoró és Nadap között magasodó Gádé-hegy (241 m), Csöntör-hegy (231 m) és Meleg-hegy (352 m) környékén.