Irodalmi Rádió – A Gondolatok És Az Ihlet Rádiója: A Síró Nő
Hiszen Miriam király és országa mindeddig sötétségben éltek, minthogy a hamis istenekbe vetették bizalmukat. A valódi fényre való megtérés lehetővé teszi számukra, hogy lássák az éjféli napot, "az igazság napját az éjszaka közepén": Nel mezzo del cammin di nostra vita mi ritrovai per una selva oscura, ché la diritta via era smarrita. Ahi quanto a dir qual era è cosa dura, esta selva selvaggia e aspra e forte, che nel pensier rinova la paura! Tant'è amara che poco è più morte; ma per trattar del ben ch'i' vi trovai, dirò de l'altre cose ch'i' v'ho scorte. Gárdonyi Géza: Harangszó az éjben - gyerekversek.hu. Io non so ben ridir com'i' v'intrai, tant'era pien di sonno a quel punto che la verace via abbandonai. Életünk útjának feléhez érve sötét erdőben találtam magam, mert elvétettem a helyes utat. Jaj, fájdalmas dolog elmondani, milyen volt az a tüskés, vad vadon elfog a félsz, ha csak eszembe jut: majdnem oly keserű, mint a halál! De hogy beszámoljak a jóról is, mit ott találtam, mindent elmesélek. Hogyan jutottam oda - nem tudom, annyira álomittas voltam akkor, mikor az igaz ösvényről letértem.
Gárdonyi Géza: Harangszó Az Éjben - Gyerekversek.Hu
Előfordulása Európa legnyugatibb pontjától Japánig, és Észak-Amerikában előforduló faj. Hazánk legelterjedtebb, közönséges ragadozója. Gyakorlatilag mindenhol megtalálható, és ma már nagyvárosainkban is egyre több helyen állandó, szaporodó állományokat alkot. Megjelenése A hímek testhossza 65-90 cm, testtömegük 5-10 kg. A nőstények valamivel kisebbek, testhosszuk 60-75 cm, testtömegük 4-8 kg. Bundája általában rozsdavörös, de a pofa alsó része, a torok, a mellkas, a has és a farok hegye fehér. A mellső lábak elülső része és a fülek külső része fekete. Számtalan színváltozata lehetséges, a leggyakoribb az aranyszínű, ritkábban előforduló színváltozat a szenes róka, amely sötét barnásvörös, a hasa, az álla, a torka és a farka hegye szürke vagy majdnem fekete. A keresztes róka gerince mentén és a vállánál keresztben egy-egy sötétebb színű csík húzódik. Életmód A vörös róka a párzási és az utódgondozási időszakot leszámítva egyedül él. Elsősorban alkonyatkor és éjjel aktív, de olykor nappal, télen akár még késő délelőtt is megfigyelhetjük zsákmányszerző portyáján.
De hát Gurmizsszkaja Takács Katalin alakításában nem félelmetes, legföljebb szánalmas figura - szeretethiányos, a saját öregedésével szemben kritikátlan asszony. Manipulációi kisszerűbbek és átlátszóbbak, semhogy hatalmi köntösének tulajdoníthatnánk: egy nő akar itt szerelmet venni, jó pénzért. Takács Katalin minden színészi engedelmessége ellenére sokszor mégis ledobja magáról a rendezői koncepciót, és amennyire lehet, Osztrovszkijból dolgozik. Nehéz dolga van: Savin rendezői belenyúlása elég ahhoz, hogy a figura felnövését és kompakt hatásosságát megakadályozza - Takács játékát minduntalan megtöri a beleerőszakolt áthangolás. A többieket ugyanezen rendezés csak kisebbíti - amit jelen körülmények közt nehéz sajnálni. Mert normális körülmények között - értsd: normális rendezés esetén - a Hirtling István játszotta erdőfelvásárló Voszmibratov fékezett habzásáért igazán kár, hisz' Hirtling fanyar-ironikus játékstílusával sokkal több lehetne. A fogadott lány, Akszjusa Nemes Wanda alakításában takarítónő és szüfrazsett keveréke, föltehetően neki is a rendező szignálta ki ezt a találmányt, viszont az Almási Sándor játszotta simulékony fideszudvaronc (Bulanov) kortársi kreatúra, bár ősei kétségtelenül a kommunizmusban keresendők.
Mi lesz velük - mondta egy zavaró hang. Míg meghallották a titokzatos nőt, a város rettegő lakói bezárkóznak sárból és kőből készült házaikba. Az ókori hódítók sem mertek kimenni az utcára, mert annak a nőnek a sikolya valóban hátborzongató volt. A síró no 2002. A pletykák szerint az volt a síró nő, hosszú hajú, kísérteties megjelenésű, fehérbe öltözött nő, fátyollal lebegve a levegőben, hogy ellepje rémes arcát. Lassan kóborolt az utcák és terek között a városban, és aki tanúja volt a jelenlétének, azt mondja, hogy amikor kiabált, ó, gyermekeim! eltűnnek a levegőben, és folytatják a terrorizmust a város más részein nyögéseikkel és sikolyaikkal. Míg a síró nő sétált a tereken, kétségbeesetten sírt, egy idő után a folyóhoz megy, míg az éjszaka sötétjében fokozatosan elveszíti magát, és így végül feloldódik a vizekben. Ez Mexikóvárosban minden este megtörtént, és a lakói valóban nyugtalanok voltak, mert senki sem tudta ezeknek a panaszoknak az okát. Egyesek szerint a nőnek volt egy szeretője, akivel a halál váratlan meglepetésének köszönhetően soha nem tudott férjhez menni.
A Síró No 2002
Szadista, hihetetlenül agresszív énjét valószínűleg Dora Maar festő- és fotóművész hozta ki belőle. A szerető a megrázó kapcsolat miatt később pszichiátriai osztályra került. Brutalitása ellenére rajongtak érte a nők, Picasso halála után néhány évvel özvegye és egyik szeretője is öngyilkos lett, nem tudtak a művész nélkül élni. A festő egyik unokája, Marina Picasso – akinek szüleit nyomorba döntötte az alkohol, de a híres nagyszülő semmiben sem segített – így ír életrajzi könyvében: " Megértem, hogy egy akkora művészt, mint amekkora a nagyapám volt, az alkotás kötötte le teljes egészében, de én ezt gyermekként egészen másképp éltem meg. Mindenkit kétségbeesésbe és pusztulásba hajszolt maga körül. A síró nő. Mexikói gyermeklegenda - Gyerekek - 2022. " (Forrás:,, ) Ha tetszett a bejegyzés, és érdekli a pszichológia világa, olvassa el a Pszichoszamóca blog többi cikkét is, és csatlakozzon a Pszichoszomatikus Ambulancia népes közösségéhez.
Ugyanakkor Gács Anna a szerzőség modern-modernista eszméjét relativizáló történeti tapasztalatok közül inkább a posztmodern, mint a premodern (illetve annak tudott vagy vélt) szempontokat érvényesíti. S teljes joggal, hiszen kortárs elméletekkel és alkotásokkal foglalkozik. Amelyekben viszont elkerülhetetlen a tájékozódás olykor időben visszafelé is. A síró no 2006. Kovács András Ferenc történeti szerepeket játszó versei mellett Kertész Imre történelemértelmező prózaművészetéről, Esterházy Péter játékosan historizáló női álneves regényéről és Parti Nagy Lajos áldokumentatív Sárbogárdy Jolán járól van szó. Hívószavakra cserélve: a "sorstalanság" tapasztalatának szerzői nyelv- és világteremtése (Kertésznél); a kor-, nyelv- és nemkeverés szerzői szerepjátéka (Esterházynál); a profi szerző dilettáns alteregójának nyelvi megteremtése (Parti Nagynál). Ráadásul kötetünk vége felé olvashatunk egy jó okból bátortalan gondolatkísérletet egy még jó okkal bátortalan szépirodalmi tradícióról, amelynek címe: Beteljesületlen várakozások: A nőírók egy kis irodalomban.