Első Ókori Olimpiadas, Mészáros Lőrinc Kezén Karikagyűrű Látható - Blikk
A régi görögség a Zeusz tiszteletére rendezett sportrendezvények alkalmából gyűlt egybe Olimpiában. Az ókori sportszentély máig megőrizte mágikus varázsát, hiszen ahogy Nikosz Kazatzakisz Olimpiáról írja: " nincs még egy táj Görögországban, mely ilyen szelíden, ugyanakkor ilyen állhatatosan intene a békére. " Olimpia röviddel az új Olimpia falu előtt fekszik. E termékeny dombvidék közepén, az Afiosz és Kladeosz folyók összefolyásánál rendezték meg az első ókori olimpiai játékokat. A Zeusz tiszteletére rendezett első olimpiai játékok "startpisztolya" Kr. Első ókori olimpia. e. 776-ban dördült el. Négyévente - a játékok közti időszakot "olimpiádnak" hívták - az ország minden részéből, utóbb az egész Római Birodalom területéről összegyűltek az atléták. Az öt napig tartó játékok idején tilos volt fegyvert fogni. Az öttusa diszkosz és gerelyhajításból, távolugrásból, futásból és birkózásból állt. Az atlétáknak meztelenül kellett versenyezni, mert állítólag a sportolók közé egyszer egy nő vegyült - a nők még a nézőtéren sem foglalhattak helyet.
Ezt követték azok az események, amelyeket előolimpiákként tartunk számon. Természetesen a görögök saját nemzeti kincsüknek tekintették az ókori pánhellén játékokat, ezért ők sem akartak lemaradni a futótűzként terjedő mozgalomról. A mozgalom elindítója hazájukban Evangelosz Zappasz, a kor egyik leggazdagabb üzletembere. Terve megvalósítása érdekében a saját vagyonát sem kímélte. A rendezvényt végül a görög uralkodó felesége nyitotta meg 1859. október 18-án. A következő játékokat csak 1870-ben tartották meg. A III. Olimpiára sem négy év múlva került sor – bár az eredeti elképzelés szerint a játékokat négyévente rendezték volna meg –, hanem 1875-ben. Ezt követően a következőt 1889-ben és az utolsót 1893-ban rendezték meg. Első ókori olimpiada. Az esemény egyre népszerűbb lett. Mindez kedvezett Pierre de Coubertin (pier dö kuberten) báró 1894-es levelének, amely a párizsi atlétikai kongresszus meghívóját tartalmazta. Mint látható, évszázadokon át Európa-szerte több helyen is próbálták életre kelteni az antik görög sportjátékokat.
Persze mindez nem valósulhatott volna meg a modern kori olimpia megálmodójaként számon tartott Pierre de Coubertin báró hozzájárulása nélkül. Hathatós közreműködésével 13 ország 49 sportszövetségével megalakult a NOB (Nemzetközi Olimpiai Bizottság), amelynek vezetői között Kemény Ferenc is aktívan részt vett az események irányításában. Az olimpia hivatalos jelszava a "Citius, altius, fortius! ", azaz "Gyorsabban, magasabbra, erősebben! " lett. A sportolóknak szánt mottó a rendezvény szervezőinek is példaként szolgálhatott, hiszen sokáig kérdéses volt, hogy Görögország képes lesz-e megszervezni az első újkori olimpiát. Mi történt Athénban? Az eredeti tervek között az is felmerült, hogy Párizsban legyen az első újkori olimpia az évszázadfordulón, mondván, a világkiállítással együtt PR-szempontból nagyobb lenne a nézőközönség. Amikor eldőlt, hogy a dátum 1896 (a helyszín pedig mégis Athén) lesz, anyagi nehézségek léptek elő a görög főváros rendezésével kapcsolatban. Pierre de Coubertin (Kép forrása: Wikipédia/ CC BY-SA 3.
Mindjárt a bejárat után láthatjuk az olimpiai "fitness-termeket": a Gümnaszion és a Palesztra oszlopai közt tartották egykoron edzéseiket a könnyűatléták, bokszolók és birkózók. A fallal körülvett Altisz, a szentélykörzet központjában álltak Zeusz és felesége, Héra templomai. A Zeusz-templom hatalmas, törött oszlopai több mint 10 m magasak voltak. A templom mindkét oromzatát pároszi márványból faragott szoborcsoportok díszítették. A szentély fából, aranyból és elefántcsontból faragott kolosszális Zeusz szobra már nincs meg. Pheidiász műve, a trónján ülő Zeusz az ókor hét világcsodája egyikének számított. Olimpia eme legnagyobb templomában történt az "olümpikonok", a győztesek díjának átadása is. Itt állt a szent olajfa, melyről ágakat vágtak a győztesek koszorújához. Az olimpiai liget kedvelt fotómotívumának számítanak a Héra-templom karcsú oszlopai. A kr. VI. -VII. sz. -ból származó templom az egyik legrégibb Görögországban. Héra temlpoma a Kronosz -hegy lábánál állt, melyen manapság minden nyári és téli olimpia előtt egy parabolatükör segítségével meggyújtják az olimpiai lángot.
Idővel több dolog is az olimpia jelképévé vált. Ezek: az 5 karika, a zászló, a jelmondat, az eskü, a láng és a kabala. Hosszú és rögös volt az út az antik olimpiáktól a maiakig. Hogy 1500 év szünet után megint léteznek, azt több embernek köszönhetjük, de közülük is kiemelkedik Pierre de Coubertin.
Hogy ez végül tényleg sikerült, részben az olümpiai ásatásoknak köszönhető. Ezek során kiderült, hogy az olimpiák nem egy vallási esemény melléktermékei voltak, hanem az akkori világ legjelentősebb, mindenkit egybegyűjtő rendezvényei. A legfőbb tényező azonban, aminek köszönhetően létrejött és fenn is maradt az olimpiai mozgalom, az maga Coubertin (kuberten) báró, aki eredetileg a Sorbonne-on tanult történelmet és pedagógiát. Tanulmányai során eljutott Angliába is, ahol nagy hatást gyakorolt rá az ottani nevelési gyakorlat, különösen a testnevelés. Hazatérve 1892-ben tartotta meg első előadását az olimpiákról, nem nagy sikerrel. 1894-ben összehívta a párizsi atlétikai kongresszust, ahol kihirdette a NOB megalakulását és az olimpiai játékok felújításának tervét. Az első játékokat 1896-ban Athénban kívánták megrendezni. Coubertin nem a sportteljesítményben látta az olimpia célját. Jelmondata: "A lényeg nem a győzelem, hanem a küzdelem maga. " Számára az olimpia által közvetített béke üzenete volt a legfontosabb, amely már az ókorban is kötelezte az embereket.
Ebben a sportágban elég gyakran előfordult, hogy a versenyzők a játék után néhány nappal belehaltak sérüléseikbe. Miért volt olyan vonzó mégis az ókori Hellász ifjainak az olimpia? Miért volt érdemes még fiatal életüket is kockára tenni? A legenda szerint az első játékot i. 776-ban, az olympiai Zeusz-szentélyben tartották, és mindössze egyetlen számból állt: egy 192 méteres futóversenyből. Egy Koroibosz nevű futó győzött, így ő lett a történelem első olimpiai bajnoka. Ettől fogva az olimpiai játékokat 1100 éven át négyévente rendszeresen megtartották, egy Zeusz tiszteletére rendezett, nagyszabású fesztivál részeként. Theodosius császár azonban 393-ban úgy döntött, hogy a játékok túlságosan pogány szelleműek, és megszakította az ősi hagyományt. Az idők során egyre gyarapodott a sportágak száma, végül az 5 napig tartó játékok során 10 versenyszámban mérték össze tudásukat és erejüket az ifjak. Az olimpiai játékok rangja és hírneve szintén egyre nőtt, lassan háttérbe szorították az összes többi, más városokban rendezett versenyeket.
A TV2 Mokka című műsorának keddi adásában szúrta ki a Blikk a hatalmas gyémánttal díszített jegygyűrűt Várkonyi Andrea ujján. A tévés egyébként hosszú idő után most mutatkozott újra nyilvánosan. "Amennyiben a csepp alakú kő és a körülötte lévő kisebb kövek mind igazi gyémántok, úgy akár 20 millió forintot is érhet a gyűrű. Míg ha nem egy drágakő díszeleg a középen, az apró gyémántok miatt akkor is milliós összeget kérhettek el érte a készítők" – mondta a lap által megkérdezett szakértő. Az utóbbi időben az a hír is keringett Várkonyi Andrea magánéletével kapcsolatban, hogy gyermeket vár, ezt azonban maga cáfolta meg közösségi oldalán. (Kiemelt kép: TV2)
Várkonyi Andrea Guru Php
Itt a Mokka videója: Új helyre költöztette a médiacégét Mint akkor megírtuk a Life TV-s volt műsorvezető új cége, a Whitedog Media Kft. székhelye tehát épp arra az Andrássy út 105. szám alá került Érdről, ami Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdoshoz és a TV2-tulajdonos Vida Józsefhez köthető, erről akkor egyébként a Népszava számolt be részletesen. IDE KAPCSOLÓDIK: Várkonyi Andrea meglepődött a pozitív teszten Keresték Várkonyi Andreát is az ügyben A lap természetesen kereste akkor Várkonyi Andreát is az ügyben, hogy miért pont oda költözött a médiacég, ám ő a Népszavának csak annyit mondott, hogy a Whitedog Media Kft. piaci alapon bérli a székhelyéül is szolgáló sugárúti irodáját. Ezt lehet tudni a villáról Ezt a villát eredetileg egyébként a kogartos milliárdos Kovács Gábor egyik érdekeltsége szerezte meg az állami Magyar Fejlesztési Banktól 2006-ban, majd 2014-ben a takarékszövetkezeti integrációval megbízott Spéder Zoltánhoz vándorolt az épület. A később Orbánnál kegyvesztetté lett és szinte mindenhonnan kiszorított Spédertől a palota egy időre a miniszterelnök veje, Tiborcz István és a kormányfő barátja, Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Appeninn nevű ingatlankezelő társasághoz került.
Varkonyi Andrea Gyűrű
Méretes gyémántgyűrűvel az ujján szerepelt a tévében Várkonyi Andrea. A Blikk azt írja, információjuk szerint "egy üzletember nemrég megkérte a tévés kezét, aki igent is mondott a romantikus lánykérésére". A napilap azt írja, Várkonyi Andrea "élete egyik legfelhőtlenebb időszakát éli". Hozzáteszik, hogy "nem titok, hogy újra rátalált a szerelem", viszont a titokzatos üzletember nevét nem írják le. A magyarázat szerint azért, mert Várkonyi Andrea "kapott hideget-meleget, amikor kapcsolatairól mesélt a nyilvánosságnak". A Blikk a "mesés eljegyzési ajándéknak" titulált gyűrűről egy ékszerészt is megkérdezett. A szakértő szerint, ha gyémántokról van szó, akkor húszmilliót is érhet a gyűrű, de ha más drágakőről, akkor is milliós összegről van szó. Az üzletasszonynak felcsapó tévés az utóbbi időben visszahúzódott a nyilvánosságtól, még az Instagramról is eltűnt, pedig korábban nagyon aktív volt ott. A cégét egy Andrássy úti, Mészáros Lőrinchez köthető villából irányítja.
A lap értesüléseit Várkonyi Andrea írásban erősítette meg. Mint fogalmazott: "Megtiszteltetés volt számunkra, hogy a Mészáros Csoport a WhiteDog Mediát bízta meg jótékonysági programjának kreatív fejlesztésével és menedzselésével, minden ügynökség életében rendkívüli, amikor egy ilyen nemes célért dolgozhat. A pályázat bírálóbizottságába természetesen szakmai, támogatói és ügynökségi oldalról is érkeztek delegáltak. " Egy biztos: Várkonyi Andrea és Mészáros Lőrinc a mémeken már összejöttek.