József Főherceg Palota – Yul Brynner - További Nyelvek – Wikipédia
A napokban megkezdődött a budai Várban a II. világháborúban megsérült, majd visszabontott Honvéd Főparancsnokság épületének rekonstrukciója; a Nemzeti Hauszmann-programban zajló beruházás a tervek szerint 2023-ra készül el. Az utóbbi hetekben három épület újjáépítése indult meg a budavári Dísz téren és környékén. Újjászületik az egykor a tér sarkán állt, úgynevezett Vöröskereszt-székház, megkezdődött a Szent György tér nyugati oldalán a József főhercegi palota visszaépítése, most pedig az egykori Honvéd Főparancsnokság épületének rekonstrukciója is. Mindhárom a századfordulón épült, Budapest ostroma alatt megsérült, de egyik sem szenvedett helyrehozhatatlan károkat. József főhercegi palota – Wikipédia. Ennek ellenére a kommunista vezetés mindhárom épületnél a bontás mellett döntött. A Honvéd Főparancsokság és a Honvédelmi Minisztérium romjai a Fehérvári kapu felől nézve 1958 körül. Forrás: Fortepan A Honvéd Főparancsnokság sorsa annyiban más, hogy azt csak az első emeletig bontották le, azóta azonban háborús mementóként áll a Dísz tér és a Szent György tér között.
- Kezdődik a rekonstrukció: eredeti állapotában építik újjá a József főhercegi palotát
- József főhercegi palota - Uniópédia
- József főhercegi palota – Wikipédia
Kezdődik A Rekonstrukció: Eredeti Állapotában Építik Újjá A József Főhercegi Palotát
A Nemzeti Hauszmann Program keretén belül korhűen rekonstruálják József főherceg egykori Szent György téri palotáját, a neoreneszánsz kerttel és az udvari istállóval együtt. A súlyosan sérült, palotát 1968-ban bontották le. Az újjáépítés a tervek szerint jövőre kezdődik. Teleki József főispán egy katonai árverésen jutott hozzá ahhoz a foghíjtelekhez, melyre 1789-ben bérházat építtetett. Miután ő maga sosem lakott ott, 1816-ban a magyarországi hadak főparancsnoki tisztjét átvevő Ferdinánd főherceg beköltözött a falai közé, de 1850-től már a királyi kancellária hivatalait találjuk itt. József főherceg 1892-ben vásárolta meg a kincstártól az épületet, amelyet aztán Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján historizáló stílusban építettek át. 1906-ra készült el a neobarokk palota, melyhez franciakert és (lovas)kocsigarázs is tartozott. Kezdődik a rekonstrukció: eredeti állapotában építik újjá a József főhercegi palotát. A mostani újjáépítés után a palota funkcióját tekintve irodaház lesz, külső falszerkezete, díszei és a belső, reprezentatív termei az eredeti épület hiteles másaiként épülnek újjá.
Miként a Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Főparancsnokság, valamint a Királyi Istállók szomszédos épületeit, a Teleki-, József főherceg-palotát is lebontották. Helyén középkori rommezőt tártak fel, itt jelenleg is régészeti ásatás folyik.
JÓZsef Főhercegi Palota - Uniópédia
Buda visszafoglalása és a török kiűzése után a német Gassl fivéreké lett, de 1714 -ben az ingatlant a bécsi Haditanács kisajátította katonai célokra (ütegállás létesítésére). [4] A Teleki-palota 1837 -ben (Carl Vasquez litográfiája) 1787 -ben a hadsereg elárverezte, ekkor Teleki József (1764–1821) főispán, koronaőr vásárolta meg, aki U-alaprajzú, kétszintes, 12 lakásos bérpalotát (tehát nem elsősorban Teleki családi rezidenciát) építtetett itt, Anton Fisches pozsonyi építész tervei alapján, copf stílusban. [5] 1789 -ben készült el, ekkor kapta sokáig használt nevét, a Teleki-palotát. József főhercegi palota - Uniópédia. [6] 1857 -ben a császári kincstár vásárolta meg, és Albert főherceg tábornagynak utalta ki, aki 1851–59 között Magyarország katonai főkormányzója volt. [7] A kiegyezés után átmenetileg a Belügyminisztériumot [8] helyezték el a Teleki-palotában. 1869–70-ben a honvéd vezérkar igényeinek megfelelően átépítették, kibővítették, Frey Lajos (1829–1877) és Kauser Lipót (1818–1877) tervei alapján. József nádor fia, József Károly Lajos főherceg (1833–1905), lovassági tábornok, a Magyar Honvédség főparancsnoka 1873 -ban ide költöztette az új Honvéd Főparancsnokság hivatalait.
Az újjászülető palota rendezvényeknek is otthont ad majd, visszaállított reprezentatív tereit és neoreneszánsz kertjét a nagyközönség is látogathatja a jövőben.
József Főhercegi Palota – Wikipédia
A most kezdődő beruházás eredeti magasságában és szépségében visszaépíti a Kallina Mór tervezte épületet, így a felső szintek helyreállításával több mint háromszorosára nő az épület hasznosítható összterülete. Érdekesség, hogy a Honvéd Főparancsnokság mögött eredetileg a Honvédelmi Minisztérium tömbje állt, amelynek visszaépítése azonban nem szerepel a tervekben. Ugyanis az egykori minisztérium hatalmas tömbje olyan mélyen benyúlt a Szent György térre, hogy teljesen felborítaná a ma ismert térszerkezetet. A Honvéd Főparancsnokság jelenlegi torzóját a Szent György tér felé egy építészeti stílusjegyeiben az eredeti épülethez illeszkedő homlokzat egészíti majd ki. Az újjászülető épület a Budavári Palotanegyed látogatóközpontjaként, kulturális és turisztikai kapujaként működik majd: helyet kapnak itt közösségi terek, kiállítások, információs pontok és vendéglátóhelyek is. Mint a Várkapitányság mindegyik beruházását, a Honvéd Főparancsnokság műemléki rekonstrukcióját is régészeti feltárás előzte meg.
Az 1990-es években a palota és az egykor hozzá csatlakozó ún. József-kertek helyére az államvezetés középkori rommezőt építtetett, később terepszint alatti pincemúzeumot is kialakítottak. Ezek napjainkban (2020) is látogathatók. [3] [12] A József-kert [ szerkesztés] A palotától északra, a nyugati várfal peremén a Fehérvári rondelláig húzódó területen a középkorban és a török hódoltság idején számos ház épült, ez volt a Szent György utca. A török kiűzése után német telepesek költöztek ide. Egy 1784 -ben felvett regiszter szerint Catharina Berghoffer és Antonius Seth földszintes házai álltak itt. Az 1800-as évek elején további házak épültek ide, barokk és copf stílusban, de 1902-ben József Károly Lajos főherceg, a Teleki-palota új tulajdonosa valamennyit lebontatta, és 1901–1906 között palotakertet alakított ki (a palota tervezőinek, Korb Flórisnak és Giergl Kálmánnak tervei alapján). Északi végében 1903-ban egy "látvány"-istállót építettek, neoreneszánsz stílusban. A második világháború után a park helyét legyalulták, helyére középkori rommezőt, autóparkolót "építettek".
Yul Brynner ( Vlagyivosztok, 1920. július 11. – New York, 1985. október 10. [1]) Oscar-díjas orosz származású amerikai színész. Yul Brynner Mongkut király szerepében az 1972-ben bemutatott Anna and the King című televíziós sorozatban Életrajzi adatok Születési név Julij Boriszovics Brinyer Született 1920. Vlagyivosztok Elhunyt 1985. (65 évesen) New York, New York Sírhely Abbaye royale Saint-Michel de Bois-Aubry Házastársa Virginia Gilmore (1944-1960) Doris Kleiner (1960-1967) Jacqueline Thion de la Chaume (1971-1981) Kathy Lee (1983-1985) Élettárs Marlene Dietrich Gyermekei Victoria Brynner Pályafutása Iskolái YMCA Aktív évek 1941 – 1985 Díjai Oscar-díj Legjobb férfi főszereplő Anna és a sziámi király (1956) További díjak Tony Award for Best Featured Actor in a Musical (Anna és a sziámi király, 6th Tony Awards, 1952) Oscar-díj a legjobb férfi főszereplőnek (Anna és a sziámi király, 29. Oscar-gála, 1956) National Board of Review Award for Best Actor (Tízparancsolat, Anastasia, Anna és a sziámi király, 1956) Special Tony Award (1985) Grammy Hall of Fame (Gertrude Lawrence, The King and I, 1999) csillag a Hollywoodi Hírességek Sétányán Yul Brynner IMDb-adatlapja A Wikimédia Commons tartalmaz Yul Brynner témájú médiaállományokat.
Chris Adams fegyveresként is ismert volt a The Magnificent Seven -ben (1960) és annak első folytatásában, a Return of the Seven -ben (1966), valamint az androidos "The Gunslinger" szerepében a Westworld -ben (1973), valamint annak folytatásában, a Futurereworld -ben. (1976). [2] Filmjei mellett modellként és fotósként is dolgozott, valamint több könyv szerzője is volt. [3] [4] Yul Brynner született Julij Boriszovics Briner [ejtsd: Breener; A Briner gyakori svájci családnév] 1920. július 11-én, [6] [7] Vlagyivosztok városában. [8] Svájci-német, orosz, burját (mongol) és állítólagos roma származása volt. [9] [10] Otthon született egy négyemeletes házban Vlagyivosztokban, az Aleutskaya utca 15. szám alatt. Volt egy nővére, Vera [11], egy klasszikusan képzett szoprán, aki a New York-i operában énekelt. [12] Brynner szívesen mesélt meséket, és eltúlozta hátterét és korai életét a sajtó számára, azt állítva, hogy Taidje Khan mongol apától és roma anyától született az oroszországi Szahalin szigetén.
Utolsó filmes megjelenései közt volt a Feltámad a vadnyugat ( 1973) és az Eljövendő világ ( 1976). Utoljára Barbara Bouchet -vel játszott a Death Rage című filmben 1976 -ban. Magánélete Szerkesztés Yul Brynner négyszer házasodott, az első három házassága válással végződött. Három természetes gyermeke született és kettőt adoptált. Első feleségével, Virginia Gilmore színésznővel 1944 és 1960 közt voltak házasok és egy gyermekük volt, ifjabb Yul Brynner, aki 1946. december 23-án született. Apja a Rock becenevet adta neki, Rocky Grazianóról, aki 1947 -ben lett a ökölvívás középsúlyú világbajnoka. Rocktörténész, regényíró és tanít a poughkeepsie -i Marist College-ban, illetve a danburyi Nyugat-connecticuti Állami Egyetemen. [4] 2006 -ban könyvet adott ki apjáról és a család történetéről Empire and Odyssey: The Brynners in Far East Russia and Beyond (Birodalom és odüsszeia: A Brynnerek a távol-keleti Oroszországban és azon túl) címmel. Brynnernek a hírek szerint az 1950-es évek elején viszonya volt Marlene Dietrichhel és az 50-es évek közepén Judy Garlanddal.
[13] Időnként Julius Briner, Jules Bryner vagy Youl Bryner néven emlegette magát. [6] Fia, Rock Brynner 1989-es életrajza tisztáz néhány kérdést. [13] Apja, Borisz Julijevics Briner svájci-német és orosz származású bányamérnök és feltaláló volt. A színész nagyapja, Jules Briner svájci állampolgár volt, aki az 1870-es években Vlagyivosztokba költözött, és sikeres import/export céget alapított. [14] Brynner apai nagyanyja, Natalja Joszifovna Kurkutova irkutszki származású volt, és részben burját felmenőkkel rendelkező eurázsiai származású. Brynner anyja, Marousia Dimitrievna (született Blagovidova) az orosz értelmiségből származott, színésznőnek és énekesnek tanult; állítólag orosz roma származású volt. [9] Brynner erős személyes kapcsolatot érzett a roma néppel 1977-ben pedig a Nemzetközi Roma Unió tiszteletbeli elnökévé nevezték ki, és ezt a címet haláláig megőrizte. [15] [16] Boris Briner munkája sok utazást igényelt, és 1923-ban beleszeretett egy színésznőbe, Katya Kornukovába a Moszkvai Művészeti Színházban, majd nem sokkal ezután elhagyta családját.