Régi Római Szent Péter Bazilika | Mányoki Ádám Rákóczi

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A római Szent Péter bazilika Magyar Kiejtés IPA: [ ˈbɒzilikɒ] Főnév bazilika Eredetileg római kereskedő- és bíráskodási csarnok, később három- vagy többhajós, bazilikális elrendezésű templom.

1. Szent István Ház – Szent István álma az Örök Városban
2. Bazilika – Wikiszótár
3. ORIGO CÍMKÉK - Szent Péter bazilika
4. II. Rákóczi Ferenc – Magyar Nemzeti Galéria

Szent István Ház – Szent István Álma Az Örök Városban

A portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek. Mai morzsa Egyház 2011-11-20 21:00:00 A neves templom felszentelésének ünnepére A Szent Péter-bazilika a világ legnagyobb keresztény temploma, a hagyomány szerint Szent Péter sírja fölé épült. Mégsem a pápa székesegyháza: az egyházfői katedrális ugyanis a lateráni bazilika. A katolicizmus szimbólumaként számon tartott római Szent Péter-bazilika puszta adatai is imponálóak: mintegy 15 160 négyzetméternyi terület, 211 és fél méter belső hosszúság, 132 és fél méter magasság, 60 ezer fős befogadóképesség, 800 oszlop, 45 oltár, 390 szobor és a főkupolán kívül még további 8 kupola – nem csoda hát, hogy 120 évig építették. ORIGO CÍMKÉK - Szent Péter bazilika. A Szent Péter téren álló monumentális templom – amelynek belsejében, a többi között, az esztergomi bazilika vonalait is bejelölték – mégsem a pápa székesegyháza: a pápai katedrális lateráni bazilika. Miért nem volt jó a régi? Már a jelenleg is látható építmény előtt is állt egy bazilika a téren, ami Konstantin császár idejéből maradt fenn, ám azt lebontották, és II.

A Szent Péter-bazilika a római katolikus egyház első számú szentélye, a négy nagy bazilika (basilica maior) egyike, a világ második legnagyobb keresztény temploma. A Vatikán állam területén épült, befogadóképessége körülbelül 60 000 fő. Szent Péter apostol sírjára építették, ennek ellenére nem ez a templom a Római egyházmegye székesegyháza, hanem a lateráni bazilika. Belső hosszúsága 211, 5 méter, magassága 132, 5 méter, alapterülete körülbelül 15 160 m², ezzel a Szent Péter-bazilika a világ egyik legnagyobb belső terével rendelkező építménye. A bazilikát II. Gyula pápa idejében, a 16. század elején kezdték építeni, az akkor részlegesen lebontott régi római Szent Péter-bazilika helyére. Alapkőletétele 1506. április 18-án volt. Tervezését II. Gyula pápa Bramantéra bízta, aki az eredeti bazilika helyére egy lenyűgöző, kilencosztatú térrendszert tervezett. Régi római szent péter bazilika. A középpontba 42 m átmérőjű, tamburos kupolával fedett négyezetet, ahhoz négy oldalról félköríves apszissal záródó, körülbelül 60 m hosszú keresztszárakat, a sarkokba pedig a főtér formáját 1:2-es méretcsökkentéssel megismétlő, szintén görög kereszt alaprajzú, kupolás melléktereket képzelt el.

Bazilika – Wikiszótár

Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit. Feliratkozom a hírlevélre

Elképzelése azonban, a későbbi új tervek ellenére, lényegileg meghatározta a végleges épület arányait. Szent István Ház – Szent István álma az Örök Városban. Bramante eredeti elképzeléséről Raffaello egyik freskója ad némi fogalmat. A stanzák első termébe (Stanza della Segnatura) festett Athéni iskola freskójának hátterében nagyszabású építészeti háttér bontakozik ki: egy szoborfülkékkel tagolt, dongaboltozattal fedett építmény. A dongaboltozat, amely Bramante tervét is minden bizonnyal meghatározta, Alberti építészetéből ered, ő volt az, aki antik római mintára ily módon fedte le a mantovai San Andrea főhajóját. Donato Bramante: Tervrajz a Szent Péter bazilikához

Origo CÍMkÉK - Szent Péter Bazilika

Mivel a Michelangelo által tervezett kupolát a Carlo Maderno által épített homlokzat teljes egészében takarta, Bernini az ellipszis alakú térrel (amelyet körként érzékelünk) és az itt felállított szökőkutakkal, valamint a tér oldalán található kolonnádokkal igyekezett elvonni a figyelmet erről a hibáról. A főhomlokzat előtti, trapéz alakú tér (Piazza Retta) szolgált arra, hogy az emberek figyelmét a kupolára irányítsa. Bazilika – Wikiszótár. Ennek köszönhetően a bazilikához való közeledés kevéssé érzékelhető; tovább engedi láttatni a kupolát. Ezen építészeti bravúroknak köszönhetően, végül sikerült kijavítani az épület hibáit, és 1667-re befejeződött a több mint egy évszázadig tartó építkezés. A 71 méter hosszú, 13, 5 méter széles és 20 méter magas előcsarnok a homlokzathoz hasonlóan Carlo Maderno munkája, a belső térbe innen öt ajtó vezet. Ezek közül a jobb szélső, a Porta Santa (szent kapu) csak szentévekben használható, máskor be van falazva. A bal szélsőn, a Halál Kapuján át a megboldogult pápák porhüvelye hagyja el a trónját, 1964 óta.

A bazilika főoltára felett látható Mária mennybevitele, Michelangelo Grigoletti velencei művész alkotása, a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett oltárképe. Méretei: 13, 5 x 6, 6 méter. A művész Tiziano kompozícióját használta fel műve elkészítéséhez. Szintén az ő munkája a kereszthajó két oltárképe is. A jobb oldali ismert magyar legendát dolgozott fel: Szent István Magyarországot Szűz Mária oltalmába ajánlja. A bazilika különlegessége többek között a Szent István királyról készített bizánci ikon: 2000-ben Bartolomeosz, konstantinápolyi pátriárka ajándékozta abból az alkalomból, hogy a keleti, ortodox egyház szentjei közé emelte Szent Istvánt. A bazilika orgonájának eredetijét Ludwig Moser, salzburgi mester építette 1856-ban; ennek 64 változata volt, 3484 síppal. Az orgona a második világháborúban teljesen tönkrement. Felújítása napjainkban is tart, már több mint 8000 körüli orgonasíppal rendelkezik. A bazilika egész évben nyitva van, április elsejétől, szeptember végéig 18 óráig, október elsejétől március végéig 16 óráig látogatható.

Mányoki Ádám, a legkiemelkedőbb magyar barokk portréfestő nemcsak II. Rákóczi Ferencet örökítette meg, de a porosz udvar tagjait és híres szépségeit is megfestette. II. Rákóczi Ferenc fejedelem parádés portréja, no meg a festő hetyke önarcképe. Ez az a két festmény, amelyet Mányoki Ádám életművéből ismer a közvélemény. Pedig hosszan sorolhatnánk további főrangok, fejedelmek, főurak, gazdag kereskedők portrégalériáját. Igaz, ezek nem magyarországi működése alatt készültek. Az udvari festő Mányoki csupán néhány évig dolgozott Magyarországon. A 345 éve, 1673-ban (pontos dátum nem ismert) született Mányoki Ádám működésének helyszínei németországi, holland és lengyel városok. Berlinben 1703-ban telepedett le, ahol Frigyes Vilmos trónörököstől kapott megbízásokat. Innen hívta 1707-ben Magyarországra Rákóczi Ferenc felesége, hogy legyen a fejedelem udvari festője. Az is maradt egészen 1712-ig. II. II. Rákóczi Ferenc – Magyar Nemzeti Galéria. Rákóczi Ferenc még franciaországi emigrációba vonulása előtt II. (Erős) Ágost lengyel király és szász választófejedelem figyelmébe ajánlotta a festőt, aki rövidesen szász udvari festő lett.

Ii. Rákóczi Ferenc – Magyar Nemzeti Galéria

E korszak egyik legérettebb, legegyénibb alkotása Thiele A. festő arcképe (1737). Festményei közül néhány: II Rákóczi Ferenc Ráday Pál Gustav Gotter Jan Szembek Pondmaniczky János és Judit Lengyel Ferfi Swihowska Báróné Elżbieta Helena Sieniawska

A korabeli európai művészeti központokban működő festők, rézmetszők, a barokk-kori Drezda, Varsó, Berlin, Lipcse, Bécs világa éppúgy részese volt művészetének, mint az udvari élet szereplői, eseményei.