Himnusz És Szózat - Youtube
A Himnusz és a Szózat összehasonlító elemzése? Himnusz szózat - Tananyagok Himnusz szózat összehasonlítás by Zsófia Németh Hűségre akarja nevelni a nemzet vezetőit, az egész népet. A kortárs magyarokhoz intéz szózatot Vörösmarty a legszentebb ügy, a haza érdekében. Alapgondolata megegyezik Kölcseyével, a nemzet "ezredévi szenvedése" révén kiérdemelte a "jobb kor" eljövetelét. Mindkét mű ó óda görög eredetű lírai műfaj, az újkori költészetben fenséges dologról emelkedett hangú, ünnepi érzéseket kifejező alkotás. Tárgya sokféle lehet: istenség, természet, haza, művészet, igazság, barátság, szerelem, életöröm, hírnév. A kalsszicista stílusirányzat nagyon rányomta bélyegét a magyar költészetre. Még a romantikában is megfigyelhetők egyes klasszicista vonások. Ilyen például a szabályos, harmonikus felépítés. Ennek (és Kölcsey kitűnő szónoktehetségének) köszönhető, hogy a Himnusz a retorika szabályai szerint van felépítve, csak úgy, mint a Szózat. A Himnusz címe egyszerű és találó, és már magát a műfajt is megadja.
- Himnusz szózat összehasonlítás táblázat
- Himnusz és szózat összehasonlítása
- Himnusz szózat összehasonlítás esszé
Himnusz Szózat Összehasonlítás Táblázat
A két mű versformája hasonló. Mindkettőben nyolc és hat szótagos sorok váltják egymást. A Himnusz trochaikus lejtésű, az időmértékes sorokba. A strófaszerkezet keresztrímes. A Szózat skót ballada formában íródott, félrímes, sorai jambikus lejtésűek, azaz emelkedőek, ellentétben a Himnusszal. Mindkét mű olyannyira jól sikerült, hogy megzenésítésükre pályázatot hirdettek. A Szózatot 1843-ban Egressy Béni, a Himnuszt 1844-ben Erkel Ferenc zenésítette meg, amit azonban Kölcsey már nem érhetett meg. Ezekből is látható, hogy a Himnusz és a Szózat mennyire hasonló, de mégis különböző zseniális költemény. Reggen eretsegiztem melem segitettem. Anagramma szerző: Tdorothy9966 Kommunikáció SNI Himnusz: Pótold a hiányzó szavakat! szerző: Aranyossyalso Kölcsey Ferenc Himnuszát és Vörösmarty Mihály Szózatát minden magyar ismeri. Minden nemzeti ünnepünkön felcsendülnek, így már mindenkinek feltűnhetett a köztük lévő hasonlóság. Kölcsey Ferenc (1790-1838) alapjában véve zárkózott, befelé forduló ember volt, ami annak tudható be, hogy gyerekkorában elvesztette egyik szemét.
Himnusz És Szózat Összehasonlítása
Mindkét alkotás romantikus stílusban íródott. Ezt legjobban a téma igazolja. Mindkettő a haza sorsával foglalkozik, és felemlegeti a múltat. Nem csak megemlíti, hanem bővebben foglalkozik vele. Ez egyértelműen romantikus vonás, mert a romantika költői újra felfedezték saját nemzeti múltjukat, és szinte ismét megtalálták nemzeti azonosságtudatukat. Anagramma szerző: Tdorothy9966 Kommunikáció SNI Himnusz: Pótold a hiányzó szavakat! szerző: Aranyossyalso Hűségre akarja nevelni a nemzet vezetőit, az egész népet. A kortárs magyarokhoz intéz szózatot Vörösmarty a legszentebb ügy, a haza érdekében. Alapgondolata megegyezik Kölcseyével, a nemzet "ezredévi szenvedése" révén kiérdemelte a "jobb kor" eljövetelét. Mindkét mű ó óda görög eredetű lírai műfaj, az újkori költészetben fenséges dologról emelkedett hangú, ünnepi érzéseket kifejező alkotás. Tárgya sokféle lehet: istenség, természet, haza, művészet, igazság, barátság, szerelem, életöröm, hírnév. A kalsszicista stílusirányzat nagyon rányomta bélyegét a magyar költészetre.
Himnusz Szózat Összehasonlítás Esszé
Önmarcangoló tépelődéssel szemlélteti népét: "S ah szabadság nem virul / A holtnak véréből, / Kínzó rabság könnye hull / Árvánk hő szeméből! "A költőnek ekkor még csak könnyei vannak, csak könyörögni, csak imádkozni tud, de tenni, cselekedni még nem. Vörösmarty 36 éves a Szózat születésekor (1836). Életkorukban tehát csak 3 év a különbség, de mennyivel más a kor: a Szózat abban a válságos történelmi pillanatban keletkezett, amikor nyílt szakításra került sor a magyarság és a bécsi udvar között. A reformországgyűlések hangulatában, lázában ég az ország. Kölcsey Ferenc Himnuszát és Vörösmarty Mihály Szózatát minden magyar ismeri. Minden nemzeti ünnepünkön felcsendülnek, így már mindenkinek feltűnhetett a köztük lévő hasonlóság. Kölcsey Ferenc (1790-1838) alapjában véve zárkózott, befelé forduló ember volt, ami annak tudható be, hogy gyerekkorában elvesztette egyik szemét. Ha más emberek társaságában nem is, de az irodalomban otthon érezte magát. Híresebb művei a Parainesis Kölcsey Kálmánhoz, a Huszt, a Zrínyi dala, de a legnagyobb dicsőséget a Himnusz hozta neki, amelyet 1923-ban írt.
Később azonban a már érett költő a közéleti témák felé fordult és foglalkoztatta a haza sorsa. Ebben a későbbi időszakban készült el a Szózat (1836) is, ami az 1832-36-os országgyűlés feloszlatása alkalmából született. A Szózattól fogva Vörösmarty a reformkori harcok nagy költője lett. A Himnusz címe egyszerű és találó, és már magát a műfajt is megadja. Semmi szójáték, semmi felesleges szófecsérlés. Előre vetíti a témát és a hangnemet. Az ember már a cím elolvasásával tudja, hogy egy komoly műről van szó, és ha valaki egy kicsit is tájékozott az irodalom terén, az azt is tudja, hogy a vers egy Istenhez való fohász lesz. De ne felejtsük el, hogy Kölcsey saját kezű kéziratán a cím így fordul elő: Hymnus a Magyar nép zivataros századaiból. De ez nem minden kiadásban van feltüntetve. Az,, alcímet'' valószínűleg azért rakta bele a költő, mert ezzel egyértelművé teszi, hogy a régi időkről beszél, nehogy az akkoriban még kikerülhetetlen cenzor betiltsa, mondván:,, érthető a jelenlegi állapotokra is".