Iparűzési Adó - Göd Város Hivatalos Honlapja
2. rész: Az iparűzési adó alapjának meghatározását és a kapcsolódó fogalmakat kezdtük el bemutatni. 3. rész: Az adóalap megosztásának részlet szabályait kezdtük el górcső alá venni. 4. rész: Az iparűzési adó alapjának további megosztási szabályaival folytattuk, és megvizsgáltuk az adóalap egyszerűsített meghatározásának módját is. 5. rész: Az önkormányzat által nyújtható adómentességeket és adókedvezményeket néztük meg, kiemelt tekintettel a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentességre, és áttekintettük az adó mértékét, valamint az adó csökkentési lehetőségeit. 6. rész: Az adóelőleg megállapításáról, az adó bevallásáról és az adó megfizetéséről volt szó ebben a részben. A felmerülő kérdéseit felteheti weboldalunkon található elérhetőségeken és a Kapcsolat menüponton keresztül. Kép: Image courtesy of adamr at
Adófizetési kötelezettség keletkezése, megszűnése ill. bárminemű változása tekintetében az adóalanyt 15 napon belül bejelentési kötelezettség terheli. A bevallás benyújtás határideje: - Iparűzési tevékenység esetén az adóévet követő év május 31. - Naptári évtől eltérő üzleti év esetén az adóév utolsó napját követő 150. nap. - Egyéni vállalkozó záró adóbevallás benyújtásának esetén a megszűnést napját követő 30 napon belül. - Szünetelő egyéni vállalkozó záró adóbevallás benyújtásának esetén a szünetelés napját követő 30 napon belül. Újrakezdés esetén adóbejelentkezési lap benyújtása, adóelőleg megállapítása kötelező 15 napon belül. Az adó mértéke: Iparűzési tevékenység esetén az adó összege: az adóalap 2, 0%-a. Adókedvezmény: Azok a vállalkozások, amelyeknél a vállalkozási szintű adóalap nem haladja meg a 2, 5 millió forintot 30% adókedvezményt vehetnek figyelembe az adójuk összegének megállapításánál. Adómentesség: 2016 adóévtől azokat a háziorvos, védőnő vállalkozókat, akiknek a vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg, adómentesség illeti meg.
Kata, Kiva Az egyéni vállalkozók, az egyéni cégek, a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaságok és közkereseti társaságok a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvényben meghatározott feltételek teljesülése estén választhatják a kisadózó vállalkozások tételes adóját az állami adóhatóságnál (NAV-nál) rendszeresített nyomtatvány kitöltésével. A KATA 2013-tól alkalmazható és év közben is be lehet lépni a rendszerébe. A választást követő hónap első napjától, év közben kezdő vállalkozó esetén a vállalkozás megkezdésének napjától jön létre az adóalanyiság. A helyi iparűzési adóban is megilleti a választás lehetősége a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó vállalkozást. Kizárólag ezen adózói minősége fennállásának időtartamával egyező időtartamra vonatkozóan dönthet úgy, hogy a KATA adózási formát választja. Ebben az esetben az adó alapja székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2, 5-2, 5 millió forint.
1. § 23. pontja szerinti gazdálkodó szervezetnek minősülő adózó – ide tartozik az egyéni vállalkozó is – az Eüsztv. -ben meghatározott módon, azaz elektronikus úton köteles kapcsolatot tartani az önkormányzati adóhatósággal. Az Eüsztv. 9. § (1) bekezdése alapján a gazdálkodó szervezet elektronikus ügyintézésre kötelezett az elektronikus ügyintézést biztosító szervek feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben, így iparűzésiadó ügyben is. A gazdálkodók elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek. 2021. január 1-jétől az adóalanyok – főszabály szerint – nem az önkormányzati, hanem csak és kizárólag az állami adóhatósághoz kötelesek benyújtani helyi iparűzésiadó-bevallásukat. Kizárólag az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély iparűzési adóalany (vállalkozó) az iparűzési adóbevallási nyomtatványt papíralapon is benyújthatja, tekintve, hogy e minőségében nem kötelezhető elektronikus kapcsolattartásra. Amennyiben a magánszemély vállalkozó a papíralapú bevallás-benyújtást választja, akkor azt az önkormányzati adóhatósághoz teheti meg.
A székhely és a telephely azonosítása kapcsán a Htv. rendelkezéseiből kell kiindulni. Az adó alapja általános esetben iparűzési tevékenység esetén az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatások értéke együttes összegével, az alvállalkozói teljesítések értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. Az általánostól eltérően, az adóalap egyszerűsített meghatározását választó vállalkozók a Htv. 39/A. §, illetve a 39/B. §-a szerint is megállapíthatják az adó alapját. Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell a 3. számú mellékletben meghatározottak szerint meg kell osztania. Az adó mértéke Göd Városban iparűzési tevékenység esetén a Htv. -ben meghatározott adóalap 2%-a.