A Vezető Tisztségviselők Felelőssége - 1. Rész | Dr. Fekete Bálint Ügyvéd Győr

Ezen vezető tisztségviselőkről a Ptk. az alábbi felelősségi rendelkezést tartalmazza: "3:24. § [A vezető tisztségviselő felelőssége] (1) A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben. (2) A vezető tisztségviselő által e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott károkért a jogi személy felel. A vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel, ha a kárt szándékosan okozta. " OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, mit is jelent a fenti szabály! A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra. A folytatáshoz előfizetés szükséges. A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel?

1. Vezető tisztségviselők magánjogi felelőssége a magyar Polgári Törvénykönyvben – Wikipédia
2. A vezető tisztségviselők felelőssége - 1. rész | Dr. Fekete Bálint ügyvéd Győr

Vezető Tisztségviselők Magánjogi Felelőssége A Magyar Polgári Törvénykönyvben – Wikipédia

Általánosságban az állapítható meg, hogy a felmentvényről való döntés lehetőségének kizárása a társaság létesítő okiratában nem esik a Polgári Törvénykönyv egyik tiltó szabálya alá sem. Konkrét társaság és tényállás esetén azonban lehetnek olyan körülmények (például, ha a vezető tisztségviselő munkaviszonyban áll a társasággal vagy többszemélyes társaság esetén a kisebbségi tag egyben a társaság vezető tisztségviselője), melyek esetén az lehet a konklúzió, hogy a felmentvény lehetőségének létesítő okiratban történő kizárása jogellenes. A felmentvényről való döntés tartalma, részletezettsége A felmentvény tartalmával kapcsolatosan a Polgári Törvénykönyv nem határoz meg követelményeket vagy bármilyen részletesebb iránymutatást. A bírói gyakorlat ennek megfelelően úgy foglal állást, hogy társaság a felmentvény megadásáról vagy annak elvetéséről szabadon dönthet, és döntését indokolnia sem szükséges. Az esetek nagy hányadában a felmentvény annak egyszerű írásbeli rögzítése, hogy a tulajdonosok szerint a vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenységét a tárgyidőszakban megfelelően látta el, és erre tekintettel részére felmentvényt adnak, illetőleg (negatív esetben) nem adnak.

A Vezető Tisztségviselők Felelőssége - 1. Rész | Dr. Fekete Bálint Ügyvéd Győr

törvényi erőre emelt és ezzel párhuzamosan tovább is szigorított. Ugyanis a Ptk 6:541 § szakaszában már a szándékosságtól vagy a gondatlanságtól függetlenül egyetemlegesen felelőssé válik a vezető tisztségviselő a jogi személy mellett. Ez a szigor azonban nem volt tartható és a törvény alkotó a Ptk. 2016. június 13. napján történő módosításával hatályon kívül helyezte a 6:541. § szakaszt, illetve a 3:24. § szakaszba illesztett (2) bekezdéssel kimondja, hogy a "vezető tisztségviselő által e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott károkért a jogi személy felel. A vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel, ha a kárt szándékosan okozta". Összegezve annyit mondhatunk tehát, hogy a Ptk hatályba lépését követően 2016. június 30. egy meglehetősen szigorú szabályozás volt érvényben, azonban az ügyvezető korlátlan felelőssége nem egy "semmiből" jött újdonság, hanem szerves, bár nem ennyire szigorú részét képezi a magyar jog világának. szerző: dr. Fekete Gábor, ügyvédjelölt *** [1] Ez az eset a társaság fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete vagy annak beállta, amikor is a társaság ügyvezetésének a hitelezők érdekeit kellett szem előtt tartaniuk.

A bizonyítási teher tehát a munkáltatóé. Nem munkaviszonnyal összefüggésben okozott kár Ha nem a munkaviszonyával összefüggésben okoz kárt a munkavállaló, akkor a károkozására a Ptk. szabályai alkalmazandók. Ilyen eset egy céges gépjárműben okozott kár, ha például hétvégén, magáncélú használat közben, szabálysértés során történik. Az Mt. alapján a vezető állású munkavállalók a teljes kárért felelősek, akkor is, ha a kár gondatlan magatartás miatt következett be. Elévülési idő Munkaviszonyos vezető tisztségviselő esetében 3 év, megbízási jogviszonyos vezetőnél 5 év az elévülési idő. Ez a munkaviszony esetén kedvezőbb feltétel, valamint kedvezőbb az is, hogy a bíróság a munkavállalót részben mentesítheti a kártérítés alól, rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények esetén. Üzleti titok A fenti esetekben egyaránt igaz, hogy a vezető tisztségviselő a társaság üzleti titkainak megsértése esetén is kárfelelősséggel tartozik.