Szőlő Vessző Gyökereztetése
A kézi oltások közül az angolnyelves párosítás, a gépi oltások közül az úgynevezett omega oltás a leggyakoribb. Az oltással összepárosított alanyt és nemest az összeforradásának elősegítése érdekében kb. 2 hetes hajtatásnak vetik alá. A gyors kalluszképződéshez kezdetben 28-30ºC-ra és magas páratartalomra van szükség. Tippek a szőlővessző sikeres gyökereztetéséhez. 5-6 nap után a hajtatási hőmérsékletet 25ºC-ra, majd újabb 5-6 nap múlva 20ºC-ra csökkentik. A körkörösen forradt oltványt szabadföldbe történő kiültetés előtt (iskolázás) a napfényhez és hűvösebb levegőhöz kell szoktatni, amit edzésnek hívnak. A szőlőiskola hagyományos módján azt értik, hogy az előhajtatott oltványokat egymástól 5-10 cm-re a korábban készített árokba, vagy talajrésbe helyezik. Az oltványokat talajjal takarják, melyet az iskolázás során folyamatosan lebontanak. Ellenkező esetben a hajtások töve etiolálódik, vagyis selejtes oltvány készül. A szőlőiskolázás korszerűbb módját fóliatakarásos szőlőiskolának nevezik. Az előhajtatott oltványok felső 25-30 cm-es részét meleg paraffinba mártják, majd 80-100 cm széles 0, 05 mm vastag fekete fóliával letakart talajba dugják, egymástól 8-10 cm távolságra.
- Tippek a szőlővessző sikeres gyökereztetéséhez
- Szőlővesző gyökereztetése | Hobbikert Magazin
- Szőlőoltvány - Tóth és Tóth
- Szőlő Gyökereztetés Vizben
Tippek A Szőlővessző Sikeres Gyökereztetéséhez
Itt a növekedésüket már befejezett leveles hajtásokról szedjük a dugványt, július-augusztusban. Gyökérdugványozás Gyökérdugványozással a gyökérsarjakat hozó és a gyökerükön járulékos rügyeket fejlesztő gyümölcsfajok szaporíthatók (málna, szeder, birs, egyes almaalanyok). A dugványozás ideje a fagyok beállta előtt, ősszel van. A dugványok mérete ceruza és ujjnyi vastagság közöttiek. A gyökérdugvány alapjául szolgáló gyökérzetet 5-10 cm-es darabokra vágjunk. A kész dugványokat a tél folyamán fagymentes helyen nyirkos, nedves, tőzeges homokban tároljuk és tavasszal fektetve vagy ferdén 4-5 cm-es mélységbe dugványozzuk. Levéldugványozás Levéldugványról egyes szobanövényeket szoktuk szaporítani, így a fokföldi ibolyát (Saintpaulia), a levélbegóniát (Begonia rex), a peperómiát (Peperomia), a díszcsalánt (Coleus) és az anyósnyelvet (Sansavieria). Szőlőoltvány - Tóth és Tóth. A növekedésben levő anyanövény feljett, de nem öregedő levelét válasszuk le. A fokföldi ibolya esetében levélnyéllel vágjuk le a levelet, és azt tűzzük a laza, homokos gyökereztető közegbe.
Szőlővesző Gyökereztetése | Hobbikert Magazin
A nehezebben gyökeresedő növényeknél a gyökérképződés elősegítése érdekében gyökeresedést serkentő hormonokat (1-naftil- ecetsav, 1, 3-indolil-vajsav) is használunk, por vagy alkoholos oldat formájában. Figyelmükbe ajánljuk az áruházunkban is kapható Gyökereztető por-családot, amelyek közül az A jelű dísz- és erdészeti növények számára, a B1 jelű zöld-, a B2 jelű félfás-, a B3 jelű pedig fásdugványozáshoz alkalmazható. Szőlővesző gyökereztetése | Hobbikert Magazin. Gyökereztető közegként mosott folyami homokot, tőzeget, perlitet, vagy ezek keverékét, de mindenképpen jó vízáteresztő-képességű, levegős közeget használjuk. A gyökérképzősét a talpmeleg segíti. A levéllel is rendelkező dugványok esetében pedig olyan berendezést kell alkalmazunk (pl. fóliasátor), amelyben a gyökérképződés ideje alatt 95-98%-os relatív páratartalmat tudunk tartani, a tűző nap ellen pedig árnyékolni tudunk, és az állandó vízutánpótlást lombpermetezéssel, párásítással tudjuk biztosítani, ami egyben hűti a növényeket. Félfás dugványozás A félfás dugványozás csak a hajtásállapotban, vagyis a dugványszedés időpontjában különbözik a zölddugványozástól.
Szőlőoltvány - Tóth És Tóth
A növények ivaros szaporítási módja a magvetés, de nem minden növény magja csírázik jól, ezért sikeresebb lehet valamely vegetatív rész, hajtás, levél, gyökér, sarj, hagyma, vagy gumó meggyökereztetése. A nemesített fajták, különösen a hibridek nem hoznak csíraképes magot, így ezeknél a növényeknél kizárólag a vegetatív szaporítás jöhet szóba. Az egyes növényfajoknál más és más módszer hoz eredményt, ezért jó, ha tudjuk, melyik növénynél melyiket válasszuk annak érdekében, hogy szaporítási kísérletünket siker koronázza. A növények ivartalan szaporítási módjai a következők: 1. A gyökereztetés gyűjtőfogalmába tartozik a dugványozás és a bujtás, aminek többféle módja is van. 2. Sarjakról történő szaporítási mód a tő- és gyökérsarjról, a gyökértörzs (rizómáról) darabolásával, tarackról, fióknövényről, levélsarjról, indáról és hagymáról, gumóról, hagymagumóról történő szaporítás. 3. Külön kategória a tőosztás, ahol nemcsak egy-egy növényi részt használunk fel, hanem egy teljes növényt veszünk kettő, vagy többfelé.
Szőlő Gyökereztetés Vizben
A direkttermő azt jelenti, hogy ezeket nem oltják, hanem direktben, oltás nélkül a saját gyökerükön teremnek. Mindenkinél, mindenhol. Oltással, rendes alanyon ugyan nagyobb termést hoznak, de ezzel senki nem kínlódik, mert minek. Ledugnak kétszer annyit, aztán ha egy-egy tőke felét is termi, összességében ugyanannyi. Nem vadszőlőbe kell oltani az európai (nem direkttermő) szőlőket, hanem alanyszőlőbe. És ilyet nem szokás csak úgy találni, hanem vágni kell egy vesszőt, és ezt használni. Vagy azon nyomban oltani és már együtt gyökereztetni, vagy előbb gyökereztetni, és utána oltani. De ha direkttermőt akarsz szaporítani, akkor felesleges, szóval nem is ragozom tovább, mert a többi ismeret téged nem érint. Februárban vágsz vesszőket, leszúrod felásott földbe vagy 30-40 cm mélyre, beöntözöd, és ennyi, majd kihajt. Lehet, hogy nem mind, de a többség. Érdemes végleges helyre, mert az átültetés megviseli. Helybe dugványozva meg dupla sűrűségre tedd, biztos ami biztos. Ha később úgy gondolod, a felesleget kivágod vagy átülteted.
Az évek során többféle szőlőszaporítási módszert kipróbáltam: a venyige bujtástól, a földbe történő dugványozáson át a vízben való gyökereztetésig. Tapasztalatom szerint utóbbi módszer a legeredményesebb, így ehhez szeretnék néhány gyakorlati tanácsot adni annak, aki kedvet érez a szőlőszaporításhoz. A sikeres szőlőgyökereztetés lépései: A szőlőfajták kiválasztása és a vesszők megszedése A gyökereztetésre szánt vesszőket bárhonnan beszerezhetjük, ahol olyan finom szőlőt találunk, amelyet szeretnénk a házunk táján meghonosítani. A szőlővesszőket egyaránt megszedhetjük ősszel vagy tavasszal. Ha ősszel szedjük meg a szőlővesszőket, akkor ezt még a fagyok beállta előtt tegyük meg és a vesszőket tároljuk hűvös, száraz helyen. Ha tavasszal szántuk rá magunkat a szőlőszaporításra, akkor a vesszőket még addig metsszük le, míg azok meg nem indulnak, amit időjárástól függően február végétől március végéig megtehetünk. A gyökereztetéshez metszünk le körülbelül 80-120 cm hosszú, egészséges, közepes vastagságú vesszőket.
Az eredés szempontjából azonban előnyösebb, ha szedés után azonnal elvégezzük a műveletet. A fásdugványok hossza általában 15-30 cm közötti, így egy jól fejlett vesszőből 2-3 dugvány is készíthető. A fás dugványok dugványozására sor kerülhet ősszel (legkésőbb október végéig), vagy tavasszal, amikor a talaj felső rétegeinek hőmérséklete elérte a 10 oC-ot. Zöld-, vagy hajtásdugványozás Ennél a szaporítási módnál a növény zöld hajtásait használjuk fel a vegetációs idő alatt. A zölddugványok a növekedésüket épp befejezni készülő hajtásokból készülnek, májusban, vagy júniusban. A dugványokat késsel vágjuk, amelyekből növényfajtól függően 10-30 cm-es darabokat készítünk. Az alsó metszlap közvetlenül egy nódusz alatt legyen (talpalás), fölötte a leveleket távolítsuk el. A zölddugványokban a tartalék tápanyag nem elegendő a begyökeresedéshez, szükség van a levélfelületre, ezért a felső leveleket hagyjuk meg. A nagyobb levelű növényeknél kurtítsuk meg a leveleket, mert a túlzott párologtatás a dugvány kiszáradásához vezet.