Az Első Újkori Olimpia
Napra pontosan 120 évvel ezelőtt kezdődött az első újkori olimpia: 1896. április 6-án, a görögök nemzeti ünnepén nyitotta meg I. György király az athéni ötkarikás játékokat. Pierre de Coubertin báró, az újkori olimpiai mozgalom atyja az 1880-as években elhatározta, hogy újjáéleszti az ókori játékokat – melyeket i. e. 776-tól 393-ig négyévente rendeztek meg. Lelkes szervező munkájának köszönhetően 1894 júniusában megalapították a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, melynek vezetésébe beválasztották Kemény Ferencet, így a magyar sport az újkori olimpiai mozgalom alapítóinak egyike. A Magyar Olimpiai Bizottság – hatodik nemzeti olimpiai bizottságként – 1895. december 19-én jött létre, Magyarország harmadik legrégebbi, ma is működő társadalmi szervezete. A MOB tavaly decemberben ünnepelte alapításának 120. évfordulóját, az ünnepségen a NOB elnöke, Thomas Bach is jelen volt. A NOB Athént jelölte ki az első újkori olimpia helyszínének, az anyagi nehézségek leküzdése után a görög főváros sikeres ötkarikás játékokat szervezett 1896-ban.
Az Első Újkori Olimpia
A játékokon 13 ország (a rendező görögökön kívül Nagy-Britannia, az Osztrák-Magyar Monarchia, Németország, Olaszország, Franciaország, Nagy-Britannia, Dánia, Svájc, Bulgária, Svédország, az Egyesült Államok, Ausztrália és Chile) 295 férfi sportolója állt rajthoz 9 sportág (atlétika, torna, birkózás, vívás, kerékpározás, lövészet, úszás, tenisz, súlyemelés) 43 versenyszámában. Nők csak a következő olimpián, 1900-ban Párizsban nevezhettek, Törökország a görögökkel való ellenséges viszonya miatt maradt távol az első játékoktól. Az újkori olimpiák első bajnoka az amerikai James B. Connolly lett, aki a nyitónapon nyerte meg a hármasugrást. Az első magyar aranyérmet Hajós Alfréd szerezte, aki a 100 méteres és 1200 méteres gyorsúszásban is győzött. A görögök számára a legnagyobb sportsiker honfitársuk, Szpiridon Luisz győzelme volt a maratoni futásban, s a görög tornacsapatban indult az eddigi legfiatalabb olimpiai részvevő is: Demetriosz Lundrasz 10 éves és 218 napos korában lett bronzérmes.
Az Első Újkori Olimpiadas
A játékokhoz felhúzott olimpiai falvak a rendezvény után is hasznosak lehetnek. Ez - megfelelő tervezés esetén - csak egyszerűbb funkcióváltásokat követel, de az egész társadalom életére pozitív kihatással lehet. Lássuk hát az elmút több mint 100 év konkluzióit. 1928-ban, Amszterdam ban a sportolók többnyire albérletekben, panziókban és hajókon kerültek elhelyezésre. Ez némiképp problémát jelentett már akkor is, így jött az ötlet az első olimpiai falu megépítéséhez, melyet az 1932-es los angelesi játékokra építettek Baldwin Hills-ben. Akkoriban azonban még nem volt annyira elterjedt az újrahasznosítás gondolata, így lehetett, hogy szinte rögtön az olimpia után lebontották azt. Az 1952-es olimpiai játékok már hoztak kisebb változásokat. Helsinki ben a sportolók elhelyezése már olyan épületekben történt, melyek később alkalmassá válhattak magánlakások kialakítására. Maga a falu (amely pozitív kihatással volt a fejlődés egy újabb lökéshullámának kialakulására) a város szerkezetében mind a mai napig felismerhető.
Az Első Újkori Olimpia Helyszíne
John Pius Boland (1870-1958), turistaként járt Athénban, benevezett és két bajnoki címet szerzett teniszben (Kép innen) 9. A maratoni futás Georgiosz Averoff, az 1896-os olimpia támogatója, érdekes felajánlást tett. Megígérte, ha görög versenyző lesz az első a maratoni futáson, a győztes elveheti lányát és egymillió drachma hozományt is kap hozzá. A maratont végül valóban görög nyerte, de Luisz Szpiridon már házas volt, így a frigy nem valósult meg. Luisz Szpiridon (1873-1940), az 1896-os olimpia bajnoka maratoni futásban (Kép innen) 10. Görög álmok Az első olimpia után, a görögök azt szerették volna, hogy ezentúl a játékokat csak Görögországban rendezzék meg, de a Nemzetközi Olimpiai Bizottság úgy döntött, hogy mindig más ország adjon otthont ezeknek a sporteseményeknek. Athén 108 év múlva, 2004-ben kapott újra lehetőséget. Kép a 2004-es athéni olimpia nyitóünnepségéről ( Kép innen)
1896. április 6. és 15. között került megrendezésre az első újkori olimpia, melynek Athén adott otthont. Előzmények Az utolsó ókori olimpia 393-ban került megrendezésre, ám ezt követően I. Theodosius római császár betiltotta a tornát, mondván, hogy a kereszténység terjesztésében gátat szabnak az ehhez hasonló pogány rendezvények, így be kell őket szüntetni. Bár 1500 év telt el, mire újra olimpiát rendeztek, egy nemzetközi torna megrendezésére már jóval korábban jelentkezett az igény. Olimpia címen rendeztek lovagi tornát 1516-ban Badenben, 1604-ben, Angliában pedig az English Olympic Game s című sporteseményt indították el. Ez utóbbi száz évig működött és mindig óriási érdeklődés fogadta. Később 1766-ban Richard Chandler oxfordi régész a görögországi Olympiában megtalálta Zeusz templomát. Ekkor kezdték el felkutatni az ókori olimpiát és megismerni a régi torna menetét. A kutatásokat a német Ernst Curtius vezette. Az első újkori torna előzménye a Pierre de Coubertin francia pedagógus és történész által összehívott kongresszus volt, melyet az Atlétikai Sportegyesületek Szövetsége szervezett 1894-ben.
level 1 · 8 hr. ago Első szavazó voltam, nem kaptam ilyet. 11 level 2 Op · 7 hr. ago Pedig minden első szavazónak kéne. A felétől már most ellopta a Vitya? 7 Continue this thread level 2 · 7 hr. ago Ezt is ellopta a fidesz 3 level 2 · 7 hr. ago Én sem kaptam, pedig az már jó pár éve volt 1 level 1 · 7 hr. ago Győr-Moson-Sopron megye Nekem is első, nagyon boldogan adta a néni. Egész cuki volt:D 4 level 2 Op · 5 hr. ago Velem is ez volt:3 1