Karády Katalin Dalok
Egy korszak ünnepelt sztárja volt, mégis kevés embernek jutott olyan sanyarú sors, mint neki. Karády Katalin – hiszen róla szól az Ópiumkeringő – mégsem tört meg soha, mert egy elsöprő szerelem mindenen átsegítette. Lengyel Ferenc színdarabja egy döbbenetes erejű Rómeó és Júlia történet sikerről, hűségről, emberségről, hazáról és mindenek fölött szerelemről – röviden: az életünkről. Az előadásban a leghíresebb Karády-slágereket az európai hírű Modern Art Orchestra zenéjével, Pataki Szilvia előadásában hallhatjuk úgy, mint soha korábban Magyarországon! Vezényel FEKETE-KOVÁCS KORNÉL Látvány LENGYEL FERENC KOVÁCS YVETTE ALIDA Szcenikus BALÁZS ANDRÁS Dramaturg DERES PÉTER Korrepetitor MAGONY ENIKŐ Rendezőasszisztens-ügyelő-súgó JUHÁSZ ANDREA Rendező Az előadás képei Kritika az előadásról: "Hiába menekülsz. Ez lett a vesztünk. Gyűlölöm a vadvirágos rétet. Karady Katalin - átdolgozott dalok. Holnap ki tudja látsz-e még. Mindig az a perc. Aki az előbbi Karády-dalok jóleső nosztalgiájára vágyik, csalódni fog. A Subicz Gábor által újrahangszerelt számok nem simogatnak, és nem ringatják el a hallgatóikat.
- MTVA Archívum | Karády Katalin, a végzet asszonya
- Karady Katalin - átdolgozott dalok
- BAON - Örökzöld Karády Katalin-dalok, ha dzsesszköntösbe bújnak
Mtva Archívum | Karády Katalin, A Végzet Asszonya
Karády Katalin Hamvadó cigarettavég Dal Megjelent 1942. Szerző Hegedűs Tamás A Hamvadó cigarettavég az 1942 -es év nagy slágere Magyarországon, a 29 éves újságíró, Hegedűs Tamás szerzeménye. A dal Karády Katalin előadásában vált klasszikussá. A film [ szerkesztés] Bacsó Péter játékfilmet forgatott Hamvadó cigarettavég címmel, mely Karády Katalin életét mutatja be. [1] A 2001 -ben bemutatott filmben a dalszerzőt Rudolf Péter, Karády Katalint Nagy-Kálózy Eszter alakította. A filmben a szerző Zsüti, polgári nevén G. Karady katalin dalok magyarul. Dénes György. A címadó dal [ szerkesztés] A dalt valójában nem G. Dénes György szerezte. [2] Állítólag 1942-ben Hegedűs Tamás vetette papírra azt, de a legenda mind a mai napig az ő nevéhez társítja a dalt. [3] A'40-es évek elején mulatságos sztorik járták be a várost róla, G. Dénes György pedig, aki a becenevét (Zsüti) Karády Katalintól kapta, nem is igyekezett megcáfolni e legendákat, hiszen ezek is az ő kivételes "bohémjellemét" erősítették. Hegedűs Tamás egyébként más dalokat is szerzett Karádynak.
Karady Katalin - Átdolgozott Dalok
Szerzői film az, amikor a forgatókönyv írója és a rendezője egy személy. A Magyar Színházban ilyen szerző színházra készül Lengyel Ferenc, aki íróként is jegyzi az Ópiumkeringőt és rendezőként is. Read More Ópiumkeringő A BOLAN PRODUCTION, a kaposvári Csiky Gergely Színház, a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház, a Váci Dunakanyar Színház és a Pesti Magyar Színház közös produkciója Lengyel Ferenc ÓPIUMKERINGŐ Jazz-story Karády Katalinról Hangszerelte és az összekötő zenét írta: Subicz Gábor KARÁDY KATALIN: PATAKI SZILVIA Az előadást 16 éves kortól ajánljuk. Hossza: 1 óra 45 perc, szünet nélkül Bemutató: 2019. február 15. BAON - Örökzöld Karády Katalin-dalok, ha dzsesszköntösbe bújnak. Az eredeti dalok szerzői Ábrahám Pál, Eisemann Mihály, Fényes Szabolcs, Füredi (Huzly) Imre, G. Dénes György, Cyrill G. Mockridge, Mack Gordon, Grünwald Alfréd, Hegedűs Tamás, Heltai Jenő, Kovács Károly, Kraszner Károly, Kulinyi Ernő, Litkei Ervin, Fritz Löhner-Beda, Malcsiner Béla, Mihály István, Nadányi Zoltán, Nádor Mihály, Polgár Tibor, Walter Scharf, Széky S. Dénes, Vincze Zsigmond Közreműködik a MAO – Modern Art Orchestra Mindenki ismeri a nevét, mégis alig tudunk róla valamit.
Baon - Örökzöld Karády Katalin-Dalok, Ha Dzsesszköntösbe Bújnak
A fiatal szépséget Egyed Zoltán újságíró-laptulajdonos fedezte fel egy budai mulatóban, tőle származik a jól csengő Karády művésznév is. Ugyancsak Egyed mutatta be a rendező Csathó Kálmán feleségének, Cs. Aczél Ilonának. Az egykor ünnepelt színésznő tanodájában töltött három év alatt a színész szakma alapjain és az éneklésen túl megtanították öltözködni és viselkedni is. Első fellépésére a harmincas évek végén, Joób Dániel színházában, Somerset Maugham Az asszony és ördög című darabjában került sor. 1939–1941 között a Pesti és a Vígszínházban lépett fel különböző szerepekben. Első mozifilmje, a Halálos Tavasz sikerét követően a kor ünnepelt dívája, szexszimbólum lett. Erotikusan búgó, bársonyos hangjával, erős, szuverén, a "végzet asszonya" karakterével szinte megigézte a férfiakat. MTVA Archívum | Karády Katalin, a végzet asszonya. Kilenc év alatt húsz filmfőszerepben láthatta őt a magyar közönség. Egyed Zoltán lett a menedzsere, aki kiváló érzékkel teremtette meg Karády hollywoodi sztárokéhoz hasonlítható imázsát. A színésznő öltözködését, kalapjait, hajviseletét, viselkedését fiatal nők ezrei igyekeztek utánozni.
A nagybőgőn Kunos Ferenc játszott, a doboknál pedig Fodor Sándor ült. És Gyarmati István volt az, aki egy vadonatúj felvételt is írt, kimondottan Kapócs Zsókának erre a lemezre. A CD végén helyet kapott dal tökéletesen illeszkedik a sorba, annyira elkapta a hangulatát a Karády-daloknak Gyarmati István. Korszakot idéznek meg tehát ezek a Karády-dalok, Kapócs Zsóka tolmácsolásában, új minőségben, modern technikával rögzítve, de visszanyúlva egy sokak számára ismeretlen korba. 1. Ezt a nagy szerelmet 2. Holnap ki tudja, látsz-e még 3. A szívemben titokban 4. Hamvadó cigarettavég 5. Elég volt nékem magából 6. Mindig az a perc 7. Jó, ha szól a rádió 8. Álltam a hídon 9. Ne kérdezd, ki voltam 10. Jó a rosszat elfeledni 11. Gyűlölöm a vadvirágos rétet 12. Jó éjt drága kis hadnagyom 13. Szomjas a szám 14. Munka után 15. Nincs kegyelem 16. Ez lett a vesztünk 17. A dalok is meghalnak egyszer