Január 6 Vízkereszt

June 29, 2024

Vízkereszt a karácsony tizenkettedik (január 5. angol elnevezése: twelfth night, január 6. : twelfth day), a karácsonyi ünnepkör záró napja, a katolikus egyház egyik legfontosabb ünnepe. A római katolikus egyház állandó dátumú liturgikus ünnepe. Más nyelveken gyakori a görög-latin származású epifánia (epiphania domini, epiphany) elnevezés, amely annyit jelent: urunk megnyilvánulása, megjelenése, feltűnése. A január 6-át követő időszak egészen hamvazószerdáig a farsang időszaka. E napot az egyiptomiak eredetileg a Nap és Nílus vizének ünnepeként tartották számon, a kereszténység elterjedésével azonban – miután az egyház a pogány ünnepek kiszorítását elsődleges célul tűzte ki akkoriban – Jézus Krisztussal kapcsolatos események megemlékezésévé vált. Elsőként a 3. Január 6. Vízkereszt – fejlődjvelem. században jelenik meg az ünnep a keresztény ünnepkörben, mint Krisztus születésének napja. A 4. században azonban az egyház ezt megváltoztatta abból a célból, hogy a téli napforduló idejét, a fény újjászületésének napját, Mithras pogány napisten születésnapját feledésbe merítse, így Krisztus születésének új napja december 25. lett.

Január 6. - Számos Hagyomány Kapcsolódik Vízkereszt Napjához - Alon.Hu

A vízkereszt ünnepéhez kapcsolódóan a magyarság körében különböző népszokások alakultak ki. Január 6-án vízkereszt, vagyis Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe. A katolikus egyházban vízkereszt parancsolt ünnep, vagyis a híveknek kötelező szentmisén részt venniük. Vízkereszt napja a IV. század elején kezdett a keresztények körében terjedni a háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának, Jézus születésének és keresztségének, valamint a kánai menyegzőnek az ünnepeként. Később az ünnep elsődleges témája a keleti egyházban Jézus keresztsége, Nyugaton a háromkirályok látogatása lett. Máté evangéliuma szerint a háromkirályok a betlehemi csillagot követve mentek Keletről Júdeába, hogy az újszülött Jézusnak hódoljanak: aranyat ajándékoztak a Királynak, tömjént az Istennek és mirhát az embernek. Az evangélium mágusnak nevezi őket, de nevüket nem említi. Vízkereszt ünnepe - január 6 - Naptárak.com. A hagyomány szerint hárman voltak, a 8. században élt Beda Venerabilis nevüket is említi: Caspar, Melchior, Balthasar - azaz Gáspár, Menyhért, Boldizsár.

Vízkereszt | Vajdaság Ma

Vízkereszt az egyik legrégibb keresztény ünnep, melyet a katolikus egyház január 6-án ünnepel, parancsolt ünnepként. Ez a nap, a karácsonytól számított tizenkét nap zárónapja, a farsang kezdete. A keleti keresztény egyházak, amelyek az ónaptárat használják, január 19-én tartják. Az epifánia ("epiphania Domini", az "Úr megjelenése") néven is ismert vízkereszt, Jézus Krisztus megjelenésének az ünnepe. A magyar vízkereszt elnevezés az ilyenkor hagyományosan végzett vízszentelésből eredeztethető. Alexandriai Szent Kelemen számolt be arról, hogy január 6-án már a gnosztikus Bazilidesz (2. század) követői megünnepelték Jézus keresztségét, mert azt vallották, hogy az ember Jézus a keresztségkor vált Isten Fiává. E napot az egyiptomiak a Nílus vize ünnepeként ismerték, mely szerint e napon merítettek a Nílus vizéből és megszentelték azt. Vízkereszt | Vajdaság MA. A 3. század során az egyházatyák tisztázni akarták az ünnep hittani tartalmát. A 4. század elejétől kezdődően lett ez a nap liturgikus ünneppé és ennek szokása gyorsan elterjedt előbb keleten, majd nyugaton.

Január 6. Vízkereszt – Fejlődjvelem

Az istálló sarkait is megszentelték – ugyancsak az ártó hatalmak ellen. Bélapátfalván a kútba és az állatok ivóvizébe is tettek belőle. Az esztendő folyamán megszentelték vele a gyerekágyas asszony ágyát, tettek az újszülött fürdővizébe, meghintették vele az esküvőre induló menyasszonyt és vőlegényt, a haldoklót és a háznál felravatalozott halottat. Borogatták a fejfájóst, itatták vele a beteget. Hatékonynak tartották az ártó hatalmak, a rossz szellemek és a vihar elűzésére. Vízkeresztkor a szenteltvizet háromkirályok vizének is nevezik. Sokféle alkalmazása közt meg kell említeni, hogy Szeged környékén kenyérsütésnél is hintettek belőle néhány cseppet. A házszentelés alkalmával krétával rajzolták fel Gáspár, Menyhért és Boldizsár nevének kezdőbetűit és az évszámot. Úgy vélték, ez a felirat megvédi a házat villámcsapás és a boszorkányok rontása ellen. Termékenységvarázsló praktikák is kapcsolódhattak a házszenteléshez. Például a moldvai Pusztinán, "hogy a tyúkok tojjanak, akkor mikor vízkeresztkor járt a pap a keresztvel, mert nálunk szokott járni házszentelni, akkor ráültettük mindig a padra.

Vízkereszt Ünnepe - Január 6 - Naptárak.Com

Az ünnep először is arra emlékeztet, hogy a pogányokhoz is eljutott a Megváltó születésének örömhíre. Máté evangéliumában olvassuk: "íme, bölcsek érkeztek napkeletről Jeruzsálembe" (Mt 2, 1), akik a betlehemi csillag által vezéreltetve jöttek keletről Júdeába, hogy az újszülött kis Jézusnak kifejezzék hódolatukat: aranyat ajándékoztak a Királynak, tömjént az igaz Istennek és mirhát a szenvedő Emberfiának, a Messiásnak. Az ajándékok előrevetítik Jézus titulusait, amelyekkel az evangéliumban találkozunk. A királynak kijáró tisztelet jeléül aranyat hoznak neki, hiszen Jézus királyi sarj, Dávid király leszármazottja (Mt 1, 1). Második eljövetelekor királyi dicsőségében fog megjelenni, ő a Királyok Királya és Urak Ura (Jel 19, 16). A második ajándék, a tömjén leginkább a főpapnak kijáró papi ajándéknak számított. A Zsidókhoz írt levél nevezi Jézust főpapnak (Zsid 4, 14). A harmadik ajándék, a mirha, amely több alkalommal is megjelenik a Bibliában, akár illatszerként (pl. Eszt 2, 12), akár orvosságként (pl.

(Tura, Pest m. ; MNT II. 47. sz. ) A háromkirályjárás szép példáit közli A Magyar Népzene Tára Baranya, Somogy, Bács-Bodrog, Zala, Pest, Szatmár, Csanád és Bihar megyéből. A Pest megyei változatokban lányok a szereplők: fehér ruhában, fejükön papírsüveggel (MNT II. 41–56. ). A vízkereszti háromkirályjárás baranyai változatai hosszú, dramatikus játékok, ahol Gáspár, Menyhért és Boldizsár egyenként bemutatkozik, esetleg több jellegzetes karácsonyi éneket elénekelnek, adománykérő rigmust is mondanak (MNT II. 37–45). Sok változatban csak az említett csillagének szerepel. "Községeinkben (É. Bánát) a háromkirály járás eléggé egyöntetűen történt: a bibliai Gáspárt, Menyhértet és Boldizsárt megszemélyesítő 10–14 éves fiúgyermekek öltözéke királyi palástot jelentő fehér lepedő volt, fejükön papírkorona vagy süveg, mely elsősorban piros, sárga vagy más színével különbözött. Egyikük csillagot vitt, melynek közepe szitakéregből volt és ollórács segítségével ki lehetett ugratni egy hat ágú, piros papírral bevont csillagot.

30 Perces Sajtos Rúd