Szőlővessző Gyökereztetése – A Vörös-Tenger Sótartalma. Ez Magyarázza A Vörös-Tenger Magas Sótartalmát

July 26, 2024

Tóth Árpád Gyümölcs 2013. január 29. 09:34 Kiemelt Megoldott Kedves Fórumozók.. Érdeklődnék, hogy metszés után a szőlő vesszővel mit kell csinálni és hol kell tárolni addig még ki nem lehet ültetni szabadba Előre is köszönöm válaszukat · Lotti 2013. február 06. szerda Vissza a tetejére Enyhén nyirkos földben kell tartani hűvös helyen, pl. pincében. Fontos, hogy ne száradjanak ki. The reply is currently minimized Megmutat Még nem érkezett válasz Lépj be a válaszadáshoz. A szőlő oltása és a vesszők gyökereztetése - YouTube. Be kell lépned a válaszadáshoz, vagy regisztrálj, ha elõször vagy itt. Itt regisztrálj » Vissza a tetejére

A Szőlő Oltása És A Vesszők Gyökereztetése - Youtube

Szőlő szaporítása by Alíz Trecskó

4. Összenövesztés, amihez az általában tavasszal végzett oltás és a nyár végén végzett szemzés tartozik. Ez alkalommal a dugványozással foglalkozunk részletesen. A dugványozás során a kifejlett növényről (anyanövényről) vett különböző részeket késztetjük gyökér fejlesztésre, megfelelő körülmények között. Attól függően, hogy mi ez a rész, fás, félfás, hajtás-, levél- és gyökérdugványozást különböztetünk meg. Fás dugványozás A fás dugványozás nagyon egyszerű szaporítási mód, különleges berendezést nem igényel. Fás dugványozással szaporítják a gyümölcstermő növények közül a ribiszkefajtákat, valamint az egyes gyümölcsfa alanyokat (myrobalan, birs), de a szőlővessző gyökereztetése is ebbe a kategóriába tartozik. A díszfák közül a nyár (Populus) és a fűz (Salix) fajok, illetve a legtöbb díszcserje történik szaporítása ily módon. A dugványszedés időszaka lombhullástól az első fagyok beálltáig tart, de a fagytűrő fajokat, fajtákat még januárban is lehet szedni. Üzemi körülmények között a megszedett dugványnak való vesszőket kötegelik, címkével látják el, és a téli munkaszegény időszakban végzik el a méretrevágást, és magát a dugványozás műveletét.

A vízcsere csak az Indiai-óceánnal és a Földközi-tengerrel való kommunikáció csatornáin keresztül történik. A Bab-el-Mandeb-szoroson keresztül jön1-1, 3 ezer km. cu. a víz. Ez a mutató meghaladja az Aden-öbölben folyó vízmennyiséget. A maradékot párologtatásra fordítjuk. Ezenkívül ezek a vizek kitölti a friss egyenleg negatív értékét. Ez egy zárt szerkezet, amelyre épüla légkörrel való kölcsönhatás folyamata. A Vörös-tenger sótartalma. Ez magyarázza a Vörös-tenger magas sótartalmát. A szél a nyári és a téli vizet cirkulálja. Ez viszont meghatározza a vízfolyás feltételeit az Aden-öbölben. Ezek a tömegek befolyásolják a tározó felső rétegeit. Az uralkodó helyzet miatt az északi hidrológiai jellemzők eloszlása ​​meglehetősen egységes. A déli vízösszetétel összetett szerkezete jelenik meg. sótartalom A Vörös-tenger vizeinek sótartalmának megoszlása a benne rejlő folyamatoknak köszönhetően. A vízcserélési folyamatok miatt déli irányban ez a mutató alacsonyabb - 36 ‰. De az északi régiókban eléri a 42 ‰ -ot. Az Aden-öböl vizei melegebbek és kevésbé sósak. A felsõ rétegekben délről északra mozognak.

A Vörös-Tenger Sótartalma. Ez Magyarázza A Vörös-Tenger Magas Sótartalmát

Ez a tény szintén befolyásolja a Vörös-tenger vízösszetételét. A tározó éghajlata Különös időjárási viszonyok is hatással vannak a Vörös-tenger sótartalma. A kontinentális trópusi klímában található. Ezért a magas levegőhőmérsékletek érvényesülnek, ami a szezon szerint változik. Az északi rész némileg hidegebb. Télen átlagosan +15 ° C, nyáron +27 ° C. Délen ugyanakkor ez a szám januárban + 20 ° C-kal, augusztusban pedig +32 ° C-kal. A tengerszint feletti csapadék mennyisége lehetleírták. Ez a szám nem haladja meg az évi 50 mm-t. Az esőzések gyakran zuhanyzók formájában zajlanak. A párolgás éves mennyisége körülbelül 200 mm. Ez a nagy vízpárolgás szintén fontos tényező a sótartalom növelésében. A vihar tevékenység meglehetősen alacsony. Télen nő. A tározó északi részén gyakoribbak a viharok. Vízcsere és hidrokeringés tanul, ami megmagyarázza a Vörös-tenger magas sótartalmát érdemes figyelni a vízcserére. Ez a tényező a sótartalom fokozott mértékét is megmagyarázza. Meg kell jegyezni, hogy egyetlen folyó sem áramlik a Vörös-tengerbe.

034 méteres mélységben sem csökken a víz hőmérséklet 20 C fok alá. (Összehasonlításként: háromezer méteres mélységben az óceáni mélyvíz hőmérséklete csak 3-5 C fok körüli, még az Egyenlítő térségében is. ) Az Indiai-óceánnal fennálló korlátozott kapcsolatnak köszönhető a lassú vízcsere. A teljes víztömeg kicserélődése mintegy 40-50 évet vesz igénybe. Emiatt a Vörös-tenger fokozottan érzékeny a víz szennyeződésére. A Vörös-tenger áramlási rendszere A keskeny tengervályúba zárt víztömeg mozgását az uralkodó szelek valamint a tengerjárás, nyáron a párolgástól besűrűsödő, és nehéz fajsúlyú felszíni víztömegek vertikális áramlása, illetve a Vörös-tenger déli területein a monszun befolyásolja. A téli hónapokban, a Földközi-tenger keleti medencéje, illetve a közel-keleti területek felett kialakuló, anticiklonális ún. iráni depresszió, a mediterrán medence felől száraz, hideg légtömeget sodor a Vörös-tenger fölé. A medenceterületre benyomuló hideg levegő november és március között tartós és erős észak-északkeleti szeleket generál.

Aqua Marina Sup Vélemények