2021 Munkaszüneti Napok — Gerhard Richter Képei
Nemzeti ünnepek, munkaszüneti napok, ünnepnapok Vietnamban 2021-ben. 2021. január 1. – péntek – Újév 2021. február 12. – péntek – Vietnámi holdújév 2021. február 13. – szombat – Vietnámi holdújév 2021. február 14. – vasárnap – Vietnámi holdújév 2021. február 15. – hétfő – Vietnámi holdújév 2021. február 16. – kedd – Vietnámi holdújév 2021. február 17. – szerda – Vietnámi holdújév 2021. Munkaszüneti napok 2021. április 21. – szerda – Hung király emléknapja 2021. április 30. – péntek – A felszabadulás napja 2021. május 1. – szombat – Munka ünnepe 2021. szeptember 2. – csütörtök – Nemzeti ünnep
- 2021 munkaszüneti napok tv
- A 85 éves Richter szerint a művészet a remény legszebb megnyilvánulása - artportal.hu
- A köddé párologtatott valóság – Gerhard Richter Budapesten – Magyar Kepek
- „Lehetetlen megfesteni az élet nyomorúságát, kivéve talán szürkével, hogy eltakarjam” – Megnéztük a Gerhard Richter-kiállítást - WMN
2021 Munkaszüneti Napok Tv
Három napos hosszú hétvége lesz. 2021. december 11. szombat munkanap a szenteste miatt 2021. december 25. szombat Karácsony 2021. december 26. vasárnap Karácsony másnapja
A kiállítást kiegészítő fotóválogatáshoz külön kötet készült, a fotográfus Benjamin Katzcal a múzeum felkérésére készített interjúval. A kötetek megvásárolhatók a MúzeumShopban és online a MúzeumShop oldalán. A tárlat a drezdai Gerhard Richter Archivval, a művésszel és a művész kölni műtermével való szoros együttműködésben jött létre. A sorozat szakmai együttműködő partnere a budapesti Goethe Intézet. A kiállítás kurátora: Bódi Kinga művészettörténész A kiállítás főtámogatója a Deutsche Bank. Szakmai együttműködő partner: Goethe Institut. Együttműködő partnerek: Porsche Hungaria és Zenit Hoteles. A kiállítótér légkondicionált, a hőmérséklet kb. 21 °C.
A 85 Éves Richter Szerint A Művészet A Remény Legszebb Megnyilvánulása - Artportal.Hu
Például lányáról, Bettyről készült portréját, a kiállítás egyik kiemelt képét, absztrakt korszaka kellős közepén festette – saját magát is meglepve a kép expresszivitásával. Gerhard Richter: Betty (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Galéria) Richter 1964-ben kezdte megszámozni munkáit, első művének az 1962-ben készült Asztal című képét tette meg. 2020-ban a 937-es sorszámú, a tholey-i apátság szentélyébe tervezett ólomüvegablakaival zárta le életművét. Sokszor hangoztatta, hogy nincsenek témái, nincs stílusa és nem követ rendszereket, ami igaz is, meg nem is. Hosszú és szövevényes pályáján többször is rátalált saját stílusára, színskálái és digitális munkái kivételével szinte mindegyik korszakában felfedezhető a kézjegyévé vált "homályosítás", vagyis az életlenség módszeres festői alkalmazása. Szokás blur nek is nevezni azt a következetesen tematikus vezérfonalat, amely a rögzítettnek tűnő látvány elmosódásából fakadó feloldhatatlan ellentmondásokat fejezi ki. Ilyen a háborúban elvesztett, kedves rokonokat ábrázoló portré (Rudi bácsi és Marianne néni) – a nagybácsi a fronton, a nagynéni a nácik eutanázia programjában vesztette életét; a '72-es Velencei Biennálé német pavilonjában bemutatott és a Nemzeti Galériában is látható, sokkoló 48 portré, írók, természettudósok, filozófusok, zeneszerzők (kivétel nélkül férfiak) lexikonokból kivágott fényképei megfestve és név nélkül kiállítva; de ilyen a gyerekkori háborús élményeit felidéző Bombázók sorozata, vagy az anarchista Vörös Hadsereg Frakciónak emléket állító 1977. október 18. c. festménysorozata is.
A Köddé Párologtatott Valóság – Gerhard Richter Budapesten – Magyar Kepek
De a német festő nem csak a csúcsárak kategóriájában ilyen sikeres: 2017-ben például az év során összesen 340 művét adták el nyilvános árveréseken, és ezek együttesen 120, 4 millió dollárt "termeltek", amivel Richter az év Top500 legsikeresebb alkotója között a 14. helyet érte el. 244w,... 324w,... 341w,... 29w,... 39w,... 300w" data-ll-status="loaded" /> Gerhard Richter: A. Still – forrás: Sotheby's Ugyanakkor érdemes lehet azt is megjegyezni, hogy miközben a munkáiért kifizetett összegek, mint látjuk, nem egyszer szöknek az egekbe, aközben ő maga rendszeresen értetlenkedik a kortársak, ezen belül akár a saját műveinek a kimagasló árain. Ide kapcsolódik: Mit fizet egy nő, hogy művész lehessen – és mennyit érnek a képei? - Interjú Martos Gáborral 2015 decemberében a Die Zeit című német lapban adott hangot annak a véleményének, hogy ezek a piaci árak már egyenesen "őrültek", amelyeknek gyakorlatilag semmi közük nincs már magukhoz a művekhez, néhány hónappal korábban pedig ugyanennek a lapnak a hasábjain azt nyilatkozta: "Ha megnézik a mind szörnyűbb aukciós katalógusokat, nem fogják elhinni, milyen képtelenségeket kínálnak egyre csak felfelé kúszó árakon.
„Lehetetlen Megfesteni Az Élet Nyomorúságát, Kivéve Talán Szürkével, Hogy Eltakarjam” – Megnéztük A Gerhard Richter-Kiállítást - Wmn
Időnként talán mindannyiunkban felötlik a kérdés: egyáltalán érdemes-e még festeni? Hiszen a régi mesterek már mindent megcsináltak, és nem is akárhogyan, hanem tökéletesen. Gondoljunk csak Caravaggióra, Rembrandtra vagy akár Rubensre. Hasonlókat gondolt Gerhard Richter is, idézzük megint őt: "Nem, tudok úgy festeni, mint Vermeer – elveszettük ezt a gyönyörű kultúrát, minden utópia szertefoszlott, minden elfolyt a csatornába, a festészet csodálatos ideje véget ért. (…) Nem ismerek senki mást, aki ennyire kötődne a művészettörténethez, és szeretné a régi mestereket, és ennyire szeretne úgy festeni, mint ők. Voltak esetek, amikor megpróbáltam feltámasztani Tizianót és másokat, de természetesen nem sikerült véghez vinnem. Meg akartam festeni az Angyali üdvözletet magamnak. Ez példa arra, hogy mennyire lehetetlen ma így festeni" (2002). Richter, amikor 1972-ben látta Tiziano Angyali üdvözlet című festményét Velencében, az nagy hatással volt rá. Elkészítette a saját verzióját, ami az idők során képciklussá fejlődött.
Mondom: itt megtorpantam és elbizonytalanodtam. A korábbi és későbbi képek előtt pár pillanat után tovább sétáltam, de itt lecövekeltem. Hatalmas káosztenger, és kerestem hatásának, pszichés visszhangjának nyomait lelkemben, – de nem találtam. Nézem, kalandozom az óriás vászon részleteiben, összefüggéstelenségében, várom a döbbenetet, de nem jön. A kép – üres. Pedig első pillantásra (és az ácsorgás során a továbbiakban is) lebilincselő a látvány: az üresség varázsa. Nagy festészet ezen a ponton villan be elém Richter Pesten látható válogatott műveiből. Tisztázzuk: nem jelentést keresek, hanem vizuális-pszichés (tudattalan) hatást. De nem jön, hiába állok a kép előtt. (E teremben nincs ülőhely…) Keresem a gondolataim közti reakciókat, hiszen az absztrakt festmények intellektuális-mélylélektani (szürreális? ) benyomásra játszanak, de a fejemben se találtam a döbbenethez közeli élményt. Láttam, egy pillanatra megfogott, mert ezek valóban különleges képek, Richter unikális festészetének bélyegét hordozzák, de nem képesek megragadni.