Yann Tiersen Lise Tiersen Amelie — Ártéri Japánkeserűfű Irtása
- Vegyes kerti kérdések - Édenkertész | Kertészeti szaktanácsadás
- Növények/A/Ártéri japánkeserűfű – Wikikönyvek
For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Yann Tiersen. Connected to: {{}} A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Yann Tiersen Életrajzi adatok Születési név Yann Pierre Tiersen Született 1970. június 23. Franciaország, Bretagne, Brest Pályafutás Műfajok minimalizmus, avantgárd Aktív évek 1995-től napjainkig Hangszer zongora, hegedű, harmonika, gyerekzongora, harangjáték, gitár, mandolin Díjak Művészetek és Irodalom Érdemrendjének lovagja Tevékenység zeneszerző énekes zongorista filmzeneszerző énekes-dalszerző Kiadók Virgin EMI Mute Records Yann Tiersen weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz Yann Tiersen témájú médiaállományokat. Yann Tiersen ( Brest, 1970. –) francia zeneszerző és előadóművész. Ő szerezte az Amélie csodálatos élete és a Good bye, Lenin! című film zenéjét is. Sokoldalúságáról és minimalista szerzeményeiről híres. Legtöbb művében zongora, hegedű és harmonika szerepel, de sok más hangszert is felvonultatott már; így például kedvenc hangszerei a gitár, szintetizátor és a hegedű, de egyéb eszközöket is használ, mint a melodika, xilofon, játékzongora (toy piano), csembaló, harmonika, írógép, vagy akár bicikli.
Yann Tiersen valószínűleg soha nem lesz képes elválasztani nevét az Amélie csodálatos élete és a Good Bye Lenin! című filmjeihez illesztett dalaitól, azok minimalista lélekemelésétől, de ezt talán még ő sem bánja. A francia zeneszerző tökéletes arányokban keveri Chopin, Erik Satie, Philip Glass és Michael Nyman világait. Zenéje színgazdag és változatos képeket rajzol, hangról hangra mesélve, fontos, könnyed és komoly pillanatokról, meg úgy általában az emberről magáról, miközben egyszerre játszik tangóharmonikán és zongorán, ha éppen arra van szükség. Brestben született 1970-ben. Fiatal korában nagy érdeklődést mutatott a zene iránt, és ez tanulmányi eredményét is lerontotta. Gyermekkorát Rennes-ben töltötte, ahol megtanult zongorán és hegedűn játszani és vezényelni. Később a rockhoz kezdett vonzódni, és a nyolcvanas években több rennes-i rockegyüttesben is játszott. Mielőtt megjelent volna első saját lemeze, több színpadi darabhoz és rövidfilmhez is komponált háttérzenét. Első lemezét 1995-ben adták ki, La valse des monstres (A szörnyek keringője) címmel, ebben korábbi műveiből hallható válogatás.
Élete A franciaországi Brestben született 1970-ben. Fiatal korában nagy érdeklődést mutatott a zene iránt, és ez tanulmányi eredményét is lerontotta. Gyermekkorát Rennes -ben töltötte, ahol megtanult zongorán és hegedűn játszani és vezényelni. Később a rockhoz kezdett vonzódni, és a nyolcvanas években több rennes-i rockegyüttesben is játszott. Mielőtt megjelent volna első saját lemeze, több színpadi darabhoz és rövidfilmhez is komponált háttérzenét. Első lemezét 1995-ben adták ki, La valse des monstres (A szörnyek keringője) címmel, ebben korábbi műveiből hallható válogatás. Hazájában igazi sikert 1998-ban ért el a Le Phare (A világítótorony) című albummal, melyről a legsikeresebb dal a Monochrome volt. A nemzetközi elismerésre azonban 2001-ig kellett várnia, ekkor jelent meg az Amélie csodálatos élete. A film zenéjéért egy César-díjjal és egy World Soundtrack-díjjal jutalmazták. Diszkográfia Stúdióalbumok 1995 – La valse des monstres 1996 – Rue des cascades 1998 – Le Phare 2001 – L'Absente 2005 – Les Retrouvailles 2010 – Dust Lane 2011 – Skyline 2014 – ∞ 2016 – EUSA 2019 – All Filmzenei albumok 2001 – Amélie csodálatos élete ( Le Fabuleux Destin d'Amélie Poulain) 2003 – Good Bye, Lenin!
Fallopia multiflora (syn. Polygonum multiflorum). multiflora var. hypoleuca Fallopia polystachyum. Fallopia pterocarpa (syn. Polygonum pterocarpum). Dél-Ázsia Fallopia sachalinensis, óriás japánkeserűfű (syn. Polygonum sachalinense, Reynoutria sachalinensis). Kelet- Szibéria Fallopia scandens. Észak-Amerika Hibridek: Az ártéri japánkeserűfű és az óriás japánkeserűfű hibridje, a Fallopia × bohemica (syn. Polygonum × bohemicum) cseh japánkeserűfű néven ismert. A Fallopia × conollyana ( F. baldschuanica × F. japonica) is ismert özönnövény. Inváziós fajként [ szerkesztés] A Fallopia több faja képes ehhez hasonló bozótokat alkotni Több japánkeserűfű-fajt, de különösen az ártéri, az óriás és a himalájai japánkeserűfűt gyomnövénynek, inváziós fajnak tekintenek. A 19. században Japánból először Nagy-Britanniába, onnan Észak-Amerikába került dísznövényként. Egyes fajok rendkívül gyors növekedésre képesek a tavasz folyamán: az óriás japánkeserűfű eléri a 4, 5 métert nyárra, az ártéri a 3 métert, és a "törpe" himalájai japánkeserűfű az 1, 5-2 métert.
Vegyes Kerti KéRdéSek - Édenkertész | Kertészeti Szaktanácsadás
A lap mérete: 7779 bájt Növények Ártéri japánkeserűfű ( Fallopia japonica, Syn: Polygonum cuspidatum, Polygonum japonicum, Polygonum reynoutria, Reynoutria japonica) ( Drog(ok): Polygoni cuspidati herba, Polygoni cuspidati radix, ) Más neve(i): japán keserűfű Az ártéri japánkeserűfű, néha egyszerűen japánkeserűfű a keserűfűfélék családjába tartozó, nagy méretű, lágy szárú, évelő növényfaj. Kelet-Ázsiában őshonos (Japán, Kína, Korea területén), de az USA-ba és Európába is behurcolták, ahol igen sikeres inváziós faj. Az óriás japánkeserűfűvel (F. sachalinensis) alkotott hibridje, a cseh japánkeserűfű (F. x bohemica) igen agresszív özönnövény. Az ártéri japánkeserűfű a keserűfűfélék családjába tartozó özönfaj. A 2 méter körüli nagyságot is elérő lágyszárú évelő, melyek 1-2 méter hosszú gyökeret és oldalirányban rügyeket tartalmazó rizómákat növesztenek. Az ezekből fakadó hajtásrendszerek összefüggő sarjtelepeket alkotnak. Száruk felálló, vastag, alul üreges, legalul levél nélküli. Leveleik nagyok, bőrneműen kemény szövetűek, széles vagy megnyúlt tojásdadok, többé-kevésbé kihegyezettek, ép szélűek.
Növények/A/Ártéri Japánkeserűfű – Wikikönyvek
A projekt keretében megtörtént a vallóniai inváziós fajok listáján szereplő növényfajok kiirtása vagy ellenőrzés alá vonása, különösen a kései meggy (Prunus serotina), a nyáriorgona (Buddleja davidii), a kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum), a bíbor nebáncsvirág (Impatiens glandulifera), az ártéri japánkeserűfű (Fallopia japonica), a vesszős aggófű (Senecio inaequidens) és bizonyos mértékben a fehér akác (Robinia pseudoacacia) vonatkozásában. Eurlex2018q4 A legnépszerűbb lekérdezések listája: 1K, ~2K, ~3K, ~4K, ~5K, ~5-10K, ~10-20K, ~20-50K, ~50-100K, ~100k-200K, ~200-500K, ~1M
A kézi kihúzás nehézkes, a kiásás több eredménnyel járhat. A szár levágása viszont a rizómák növekedését okozza. Főleg tavasszal, a kihajtási időszakban érdemes birkákkal, kecskékkel, szarvasmarhákkal legeltetni. Brit szakirodalmi források kéthetes gyakorisággal javasolják a kaszálást. Vízközeli előfordulása akadályozza a vegyszerrel való irtását. Egyedüli hatóanyag a diklobenil lehet, mivel ennek használatát a vízközeli gyomirtásra engedélyezték. Kihajtás előtti stádiumban, tavasz elején kell elvégezni a kezelést. Ha kisebb-nagyobb foltokban található a területen, akkor a pontpermetezéses és a kenéses kezelés között lehet választani. Pontpermetezésnél a dikamba, kenésnél pedig a glifozát hatóanyag vált be. Az elpusztult növényi részeket gondos odafigyeléssel kell megsemmisíteni. A vegyszeres kezeléseknél minden esetben be kell tartani a szabályokat és oda kell figyelni a környező élőlényekre is. Biológiai védekezési módszerként felvetődött Japánban a rozsdagombák és a levélfoltosodást okozó gombák használata is.