Ii János Pál Pápa Merénylet — Buda Ostromának Korabeli Tudósítója
Azért mondom, hogy kölcsönös, mert a pápa is megbízott bennem. Bármit mondtam neki, ő elfogadta azt. Rájött, hogy hallgathat rám. Soha nem volt közöttünk súrlódás. Nagylelkűen mindig jóváhagyta azt, amit javasoltam neki. Annál is inkább, mert ő nagyon érzékeny volt az enkulturáció szempontjára, főleg amikor Afrikában voltunk. Vagy Ázsiában, vagy Latin-Amerikában. Amikor látta a híveket, akik a saját kultúrájuk, a saját szokásaik szerint vettek részt az istentiszteleteken. Ilyenkor nagyon boldog volt. És a merénylet után, amelyet 1981-ben követett el ellene Ali Agca, megváltozott a pápa? Igazából a pápa azt hiszem, hogy nem akkor változott meg. Inkább akkor, amikor úgy hozta az élet, hogy Parkinson-kóros lett. Sokan mondják azt, hogy a merénylet váltotta ki nála. Mindenesetre korábban II. Merénylet II. János Pál pápa ellen – Wikipédia. János Pál sokkal vidámabb volt. Sokszor tréfálkozott velem is a sekrestyében, amikor volt erre egy kis idő. Amikor jöttek a betegség tünetei, ő egyre borúsabbá vált. Kevesebbet beszélt. Ez volt az a változás, amit láttam.
- “Pedig én pontosan céloztam!” – Elméletek a II. János Pál pápa elleni merénylet hátteréről – Szent Korona Rádió
- Merénylet II. János Pál pápa ellen – Wikipédia
- Index - Belföld - 1981: merénylet II. János Pál ellen
- Bomba Budán: Elkezdték a hatástalanítást | Híradó
- Tabulatúra régizene-együttes, Bornemisza Péter, Bálint Balassi - Buda Castle - Music And Photos / Történelmi Séta A Budai Várban, Korabeli Zenével És Fényképekkel - Amazon.com Music
- Buda(Pest) ostromai » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek
- A sebészet áll Flautner Lajos legújabb könyvének középpontjában – kultúra.hu
- A török kori Buda (1541-1686)
“Pedig Én Pontosan Céloztam!” – Elméletek A Ii. János Pál Pápa Elleni Merénylet Hátteréről – Szent Korona Rádió
Sarasota Herald-Tribune, 1981. május 18. ↑ Newton, Paula. " Man who shot pope freed ", 2006. január 12.. [2006. január 14-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2008. október 26. ) ↑ Goktas, Hidir. " Man who shot pope must return to jail: Turkish court ", 2006. január 20.. “Pedig én pontosan céloztam!” – Elméletek a II. János Pál pápa elleni merénylet hátteréről – Szent Korona Rádió. július 10-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2016. május 10. ) ↑ " Man who shot pope released from prison ", 2010. január 18. (Hozzáférés ideje: 2010. ) ↑ "Holy See defers to courts on possible release of would-be Papal assassin", 2006. január 9. További információk [ szerkesztés] Jon Blair. Zero Hour – The Plot to Kill the Pope. 3BM Television. Meissen, Randall J. Living Miracles: The Spiritual Sons of John Paul the Great, Alpharetta, GA, Mission Network: 2011. Several sections of this work discuss the assassination, its cultural impact on Catholic seminarians, and the protection of the pope attributed to Our Lady of Fatima. Fordítás [ szerkesztés] Ez a szócikk részben vagy egészben a Pope John Paul II assassination attempt című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul.
Merénylet Ii. János Pál Pápa Ellen – Wikipédia
Ali Agcát a rendfenntartók azonnal elfogták, majd az olasz bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. Ali Agca vallomása szerint itt három bűntársával találkozott, egy törökkel és két bolgárral, a műveletet Zilo Vassilev az olaszországi bolgár katonai attasé irányította. Azt állította, hogy egy Bulgáriában élő török maffiózó, Bekir Çelenk bízta meg a merénylettel. A terv az volt, hogy a merénylet után egy kis robbanást idéznek elő, majd a kialakult pánik következtében ők észrevétlenül a bolgár követségre menekülnek. Index - Belföld - 1981: merénylet II. János Pál ellen. Május 13-án végül csak Ali Agca hajtotta végre a merényletet, egy 9 milliméteres Browning pisztolyból az audienciát tartó egyházfőre négy lövést adott le, amelyek közül kettő a tömegben lévő személyeket, kettő pedig II. János Pál testét találta el, súlyos belső sérüléseket okozva ezzel a pápának. II. János Pált azonnal kórházba vitték, az olasz hatóságok pedig rögtön átfésülték a helyszínt bizonyítékért. Agca bűn- és merénylőtársa – egyébként ő volt a tartalék fegyveres –, Oral Çelik pánikba esett és elmenekült a helyszínről anélkül, hogy tüzet nyitott volna, vagy felrobbantotta volna a bombáját.
Index - Belföld - 1981: Merénylet Ii. János Pál Ellen
A 23 éves Agcát hazájában már életfogytiglanra ítélték, mert a Szürke Farkasok terrorszervezet tagjaként megölt egy újságírót. Börtönéből azonban fél év múlva megszökött és eltűnt, csak Rómában bukkant fel újra. A merénylet miatt 1981 júliusában kezdődött perben életfogytiglani börtönre ítélték. A pápa már kórházi ágyán megbocsátott neki, majd 1983-ban meglátogatta cellájában, de a négyszemközti találkozó tartalma soha nem került nyilvánosságra. Agca 2000-ben - nem kis részben II. János Pál közbenjárására - kegyelmet kapott, kiadták Törökországnak, ahol 1979-es gyilkosságáért ismét rácsok mögé került. Idén januárban egy amnesztia nyomán szabadlábra került, de az óriási felháborodás hatására újra vissza kellett térnie a börtönbe és legalább 2010-ig ott is marad. A merénylet indoka és Agca megbízóinak kiléte a mai napig homályban maradt, mint ahogy az is, voltak-e segítői a Szent Péter téren. A legtöbbet az úgynevezett bolgár nyomot emlegették, eszerint a szovjet KGB megbízásából a bolgár titkosszolgálat szervezte meg a kelet-európai kommunista rendszerek ellen fellépő pápa meggyilkolását.
Ezután az igazgató hozzám fordult és azt mondta, hogy most már hazamehetek. Ezzel véget is ért feladatom azon a drámai napon" – mondta visszaemlékezésében az ápoló, majd felidézte a pápával való további találkozásait. "Később több alkalmam is volt találkozni II. János Pál pápával, hiszen többször visszajött a rendelőintézetbe ellenőrző vizsgálatokra, mindig szombaton délután, amikor egyébként zárva van a külső páciensek számára. Minden alkalommal mondta, hogy "Én magát ismerem valahonnan" – ez háromszor-négyszer is előfordult. Én csak annyit válaszoltam mindig, hogy "Így igaz, Szentatya", de nem utaltam a mentőautóra. Szavai számomra a legnagyobb elismerést jelentették" – emlékezett vissza Leonardo, elismerve, hogy büszkeség tölti el, mivel maradéktalanul teljesíthette a rá bízott feladatokat, betegápolói kötelességét a sebesült szent pápával szemben. A történet teljességéhez tartozik, hogy amikor a Szentatya visszatért a Vatikánba, kihallgatáson fogadta a vatikáni egészségügyi ellátás személyzetét és a Gemelli kórház alkalmazottait, akik kórházi ápolása idején gondozták.
A mindenható bankár pap szicíliai, nápolyi és calabriai "családokkal" állt kapcsolatban. Nem hagyhatta, hogy a szentatya elrendeljen egy pénzügyi ellenőrzést. – Ha János Pál feltárta volna a dollármilliárdos csalásokat, akkor a bíborosok és a püspökök fele rács mögé került volna – mondta az amerikai lapnak a profi bérgyilkos Raimondi, aki azóta kilépett a maffiából. – A feladatom az volt, hogy megtanuljam a pápa napi szokásait, és a megfelelő időben az előszobájában legyek, hogy adandó alkalommal a teájába csempészhessek egy nagy adag váliumot. Ettől elaludt, és akkor sem ébredt fel, amikor Marcinkus, akinek szabad bejárása volt hozzá, egy csepp cianiddal a túlvilágra küldte. Mivel a vatikáni törvények szerint a halott pápát sohasem boncolják, ha csak nem kapnak rajta minket az akción, semmilyen rizikója nem volt a merényletnek. Az orvos megállapította, szívroham végzett az egyházfővel, és megkezdődött a bebalzsamozása. II. János Pált is meg akarták öletni a bűnözők, de erről végül letettek /Fotó: reddot – Mivel őszentsége utóda, II.
Bomba Budán: Elkezdték A Hatástalanítást | Híradó
A konferencia időpontja: 2010. május 13. csütörtök Helyszín: Budapest Főváros Levéltára nagy előadóterme 1139 Budapest Teve u. 3? 5. A konferenciát Budapest 65 évvel ezelőtti ostromára emlékezve szervezték meg. A rendezvény azon hagyományteremtő konferenciasorozat része, amelynek megfogalmazott célja, hogy az adott történelmi eseményt ne önmagában, hanem a szélesebb történeti környezetbe plántálva tárgyalja. Így a jelen konferencia sem csupán a II. világháború eseményeivel foglalkozik. Az 1944? 1945-ös ostrom ismertetése előtt bemutatják a budai vár 1686-os megvívását és az 1849-es ostromot is. Program 13. 00? 13. 10 Megnyitó. 13. 10? 14. 15 Buda ostroma 1686-ban 1. Hegyi Klára: Buda helyőrsége a XVI-XVII. században 2. A török kori Buda (1541-1686). Domokos György: Buda ostroma 1686-ban 3. Oross András: A budai vár az 1686. évi ostromot követő években 14. 15? 14. 30 Kávészünet 14. 30? 15. 30 Buda ostroma 1849-ben 1. Hermann Róbert: Bécs vagy Buda? 2. Kedves Gyula: A budai vár stratégiai jelentősége és változásai a szabadságharc folyamán 3.
Tabulatúra Régizene-Együttes, Bornemisza Péter, Bálint Balassi - Buda Castle - Music And Photos / Történelmi Séta A Budai Várban, Korabeli Zenével És Fényképekkel - Amazon.Com Music
A sáncolás a teljes ostromlott területet körülölelte. A tüzérség pedig minden pontról szinte folyamatosan lőtte a várat. Budát ekkor a mintegy tizennégyezer fős sereg élén Abdurrahman pasa védte. Bomba Budán: Elkezdték a hatástalanítást | Híradó. A város és a vár 1684-ben megsérült védőműveit ekkorra már kijavították, sőt új erődítéseket is építettek, például a mai Szent György tér délnyugati részén és a várpalota északi előudvarán. A város keleti, Vízi kapujától a Duna partjáig kiépített új védelmi vonallal a külváros jelentős részét is a belső védelmi rendszerhez csatolták, biztosítandó a vízhordás lehetőségét. Utóbbira hamarosan szükség is lett, mert a Víziváros többi részét alig néhány napi ostrommal június 24-én elfoglalták a császáriak. Miután sáncokkal biztosították magukat, futó-, illetve ostromárkaikkal lépésről-lépésre közelítették meg a város északi-északnyugati védműveit. Hasonlóan nyomultak előre a déli részen, a Rondella irányában is, és július 9-10-re már mindkét helyen a falak közvetlen közelébe értek. Mindezek nemcsak a gyalogság és az aknászok előtt nyitották meg az utat az erődítések felé, hanem a tüzérség is egyre közelebb tudott férkőzni.
Buda(Pest) Ostromai » Múlt-Kor Történelmi Magazin » Hírek
Választ kaphatunk azokra a kérdésekre, amelyek betegségünkben leginkább érdekelnek minket: meg kell-e operálni minden beteget, szabad-e morfint adni a szenvedőnek, és tényleg csak az orvos tudása számít-e a gyógyítás sikerében? A sebészek kalandos és túlhajszolt életének megismerése, vidám, időnként szomorú történeteinek bemutatása egy izgalmas, zárt világot ismertet meg az olvasóval. Ferenczy dr. pályafutásának küzdelmes fordulatai pedig mindenki számára érdekfeszítő olvasmányt és életre szóló élményt jelentenek.
A Sebészet Áll Flautner Lajos Legújabb Könyvének Középpontjában &Ndash; Kultúra.Hu
Ez azt jelentette, hogy Julius Jakob von Haynau táborszernagy 1849. szeptember 22-től szabad kezet kapott a császártól és a Schwarzenberg-kormánytól a halálos ítéletek jóváhagyására, vagy kegyelmezésére. A döntéssel Ferenc József hivatalosan elháríthatta magáról a kivégzések zöméért a közvetlen felelősséget. Az udvar a "bresciai hiéna" szabadjára engedésével kívánta elvégeztetni a piszkos munkát. A szabadságharc 35 magyar tábornoka közül tizenkettőt az "aradi Golgotán" végeztek ki, október 6-án. Mindjüket felségsértésben találta bűnösnek az aradi hadbíróság, és teljes fő-, rang- és vagyonvesztés volt sorsuk. A temesvári Kiss Ernő volt huszárparancsnok eleve lőpor és golyó általi halálra ítéltetett. A váci csata hőse, Dessewffy Arisztid; az örmény származású Lázár Vilmos (az egyetlen nem tábornok, akit október 6-án Aradon kivégeztek) ezredes, hadtestparancsnok; és a zombori Schweidel József, a kormány mindenkori székhelyének helyőrségparancsnoka Haynau "kegyelme" folytán részesülhetett golyó általi halálban.
A Török Kori Buda (1541-1686)
Megkezdték a főváros I. kerületében talált világháborús bomba hatástalanítását, miután rendben lezajlott a környék kiürítése. A tűzszerészek elkezdték a fővárosi I. kerületi Pala utcában talált 50 kilogrammos második világháborús légibomba hatástalanítását szerdán délben, emiatt ismét változott a forgalmi rend a környéken. Változott a forgalmi rend A BKK közlése szerint a budai alsó rakparton mindkét irányban csak lépésben lehet előrejutni, a környéken torlódásokra kell számítani, ezért azt javasolják, hogy aki teheti, kerülje el az érintett útszakaszokat. A BKK információi szerint a rendőrség lezárta a közúti forgalom elől Fő utcát és a Bem rakpartot a Halász utca és a Clark Ádám tér között. A tömegközlekedési járművek továbbra is behajthatnak erre a szakaszra. Egy 50 kilogrammos, második világháborús légibomba mellett áll egy tűzszerész egy 11 lakásos társasház udvarán az I. kerületi Pala utcában 2013. július 17-én. A bomba miatt reggel mintegy 80 házból kell elhagyniuk otthonukat a lakóknak, kiürítik a Francia Intézetet, továbbá két szállodát és egy művelődési házat is, valamint több busz és villamos forgalmát is korlátozhatják.
6. oldal / 6 A visszafoglalás A következő ostrom előkészületei 1686 tavaszán zajlottak. Májusban Párkánynál gyülekezett az immár tekintélyes, mintegy 61 ezres létszámú nemzetközi sereg, melynek sorai között a császári többség mellett a különféle kisebb-nagyobb szövetségesek is megtalálhatók voltak: bajorok, brandenburgiak, szászok, svábok, frankok, svédek, de spanyolok, olaszok, sőt még skótok is. Mindamellett még vagy tizenötezernyi magyar is részt vett a hadjáratban, melynek teljes létszáma - a biztosító hadtesteket is beleértve - mintegy százezer fő körül mozgott. Hogy a hadjárat célja Buda lesz, csak május 31-én dőlt el véglegesen, addig ugyanis Székesfehérvár is lehetséges célpontként szerepelt. Az ismét Lotharingiai Károly és Miksa Emmánuel által vezetett csapatok a Duna két partján vonultak fel, és június 16-17-én érték el Pestet és Budát. Előbbit már 17-én el is foglalták, de Buda tényleges ostroma csak 20-21-én kezdődött el. A császári had zöme Lotharingiai Károly vezérlete alatt északról, a Rózsadomb irányából támadott, míg a Miksa Emmánuel vezette "bajorok" délről, a Gellérthegy felől.