Boldogok A Tudatlanok Mert Övék A Mennyek Orszaga: Látnivalók Telkibanya Környékén
A lelki szegénységben való növekedés azt is jelenti, hogy lelkünk (edényünk) befogadóképessége is növekszik – így aztán ami eddig elég volt, most már az is kevésnek bizonyul. Így mindig "lélekben szegények" vagyunk, mert mind többre vágyunk a Szentlélekből! (Hogy a későbbi boldogmondásra utaljak, boldogok vagyunk, mert éhezzük és szomjazzuk Istent…). Mindig is ez volt a vallásos ember útja: aszketika – böjt, lemondás, engedelmesség, fegyelmezettség, ima, virrasztás – azaz önmegtagadás, szeretetből, Istenért és embertársainkért – és misztika, azaz Isten belénk öntött kegyelmeinek túláradása emberi természetünkön. Boldogok A Lelki Szegények | Boldogok A Lelki SzegNyek: Mert.... Erre hív minket Jézus rögtön beszédének elején: boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa. A miénk – itt a földön még részlegesen, Isten országának megvalósulásaként, és egykor a mennyekben teljesen. Ahogy szintén Jézus Krisztus mondja példabeszédében a mellette kitartókról: "Aztán így szól a király a jobbján állókhoz: Jöjjetek, Atyám áldottai, vegyétek birtokba a világ kezdetétől nektek készített országot! "
- Boldogok A Lelki Szegények | Boldogok A Lelki SzegNyek: Mert...
- Aktív pihenés, Senior hétköznapok csomagajánlat - Tekibánya környékén
Boldogok A Lelki Szegények | Boldogok A Lelki Szegnyek: Mert...
Forrás:
A koldus azt válaszolta: – Az Úr társaságában soha nem volt rossz napom. A tudós meg akarta tudni a koldus boldogságának az okát. Mindig boldog vagyok, mert Isten mindig velem van, még a nehézségeket, sértéseket is szívesen fogadom a kezéből. – És mit tenne, ha Isten egy mély szakadékba dobná, és magára hagyná? – Nem tennék semmit, mert tudom, hogy az Ő biztonságos kezei mindig kifognának. – ki maga? – kérdezte a tudós. – Isten gyermeke vagyok, aki bátran haladok az Ő országába. A szentek egyszerű emberek, akik engedték, hogy Isten fénye átragyogja életüket. Ha megengedjük neki, hogy minket is átalakítson, akkor megtörténik az általunk várt csoda, megszentelünk. Mindannyian az Ő szentségéből részesülünk, és a világosság fiaiként járjuk tovább az élet útját. T. Ráduly István Zsolt, Brassó
Az ispotály helyén egy kőalapra épített fakápolna állt, aminek a helyére épült fel az épületegyüttes 1367 után. A falak maradványaiból megállapítható, hogy 18 méter hosszú és 11 méter széles templom, amihez egy nyolc szög alakú templom tartozott. A templom északi oldalához csatlakozott egy kétszintes épület ahol az ispotálymeter lakott és itt a templom nagyméretű karzatán helyezték el az ápoltakat. A huszita megszállás után részben elpusztult épület saját igényeik szerint építették át és egy kápolnával bővítették. Aktív pihenés, Senior hétköznapok csomagajánlat - Tekibánya környékén. Az épület mellett 127 sírt tártak fel. Telkibányai Helytörténeti kiállítás A Telkibányai Helytörténeti Kiállítás 1970-ben jött létre. Alapítók murvai László és Benke István. 1980-ban az épület felső szintjén a Rudabányai Múzeum kibővítve újra rendezte a kiállítást. 1982 és 1985 között az épület és a kiállítás bővítésre került. Az Észak- magyarországi Erdőfelügyelőség által teljes tető, teraszfelújításon, beüvegezése esett át. Az egyik teremben a Zempléni- hegység élővilágát, erdőgazdaságát bemutató kiállítást hozott létre.
Aktív Pihenés, Senior Hétköznapok Csomagajánlat - Tekibánya Környékén
Ajánlatkérés több szállástól egyszerre: Összesen: 1 oldal, 3 Látnivaló: Látnivaló Ajánlatkérés egyszerre több olyan szálláshelytől Telkibányán, ahol: Széchenyi Pihenő Kártya: 18db Wellness: 2db Különterem: 1db Családbarát szálláshely: 14db Kutya, macska bevihető: 5db Internetcsatlakozás: 2db Szauna: 5db Fedett uszoda: 3db Étterem: 4db Saját strand: 2db
Vártemplom A 15. században biztosak lehettünk abban, hogy itt erődítmény állt, mert két oklevél is említi. A templom belsejében a szószékkel szemben lévő falra 1624-ben került latin szöveg, amit a későbbi korokban bővítettek majd 1892-ben magyar nyelvűre cseréltek. A véset mind a két eseten a templom felújítása, és bővítése volt. Mindenképp fontos hogy az egykori város központja a Vártemplom lehetett. Az épületet körülvevő első vonulat a halottak nyughelye a temetőkert. A sírok köröket írnak le minden elhunyt a fejjel a templom irányában fekszik. A rangos befolyásos emberek, egyházi tisztséget viselők a templomhoz közel kaptak sírhelyet. A templom a jelenlegihez közeli formáját a huszita dúlás után kapta meg. Myskovszky Viktor 1875-ös vázlata szerint egy hatalmas belsőterű déli oldalajtóval és keleti szentéllyel gótikus templomot örökít meg. A dokumentumon pontosan látszik a templomot körbeölelő várfal, egy északkeleti várfallal megerősítve. A másik rajz az 1624-es visszabontás utáni állapotot rögzítik.