1930 As Évek Divatja 1, Csoszogi Az Öreg Suszter

July 30, 2024

Biztosan ti is szívesen nézegetitek a régi korok divatját, és nektek is megvan a saját kedvenc korszakotok. Úgy gondoltam, csinálok egy összeállítást, amely megmutatja, hogy mennyit változott a stílus az évek, évtizedek folyamán. Van, ami folytonos visszatérő, van, ami egyszeri "sláger" volt. A hajstílusokat egy külön cikkben fogom felidézni. 1900'-as évek: Nekem erről a korszakról egyből Sissi jut eszembe, és a rajta látott ruhák (annak ellenére, hogy 1900- ban már nem élt (1 898-ban lett gyilkosság áldozata)). A (tehetős) nők elegáns, hosszú ruhákba bújtak, gyakori kiegészítő volt a kalap. Persze nem olyan, amilyet ma is láthatunk az utcákon, sokkal nagystílűbb. A homokóra alkatot tartották szépnek, a ruhák gyakran hangsúlyozták az idomokat, a fűző mindennapi kellék volt. Láthatunk olyan ruhákat, ahol a fenékrésznél van egy kis betoldás, amelynek köszönhetően kerekebbnek, formásabbnak mutatta a benne tipegő hölgyeket. 1920 as évek divatja. A cipők ugyan ritkán látszottak ki a hosszú szoknya alól, de a nők nagy hangsúlyt fektettek erre is.

1930 As Évek Divatja Es

Ha valaki az 1900-as évek elején azt állította volna egy társasági beszélgetés alkalmával, hogy harminc év múlva eltűnik a fűző a nők ruhatárából, a szoknyájuk térdig fog érni, sőt, egészen mini nadrágocskákat is felvesznek majd ujjatlan blúzokkal, úszni, teniszezni, síelni, korcsolyázni is…

1920 As Évek Divatja

Ha valaki garden-partyra volt hivatalos, kerülni illett a feketét, inkább könnyű, virágmintás ruhát illett felvenni. Az igazi felhajtást a délutáni alkalmakkor egyedül a lóversenypálya lelátójára kellett, ott is csak évente egyszer, a Királydíjon engedélyezték. Itt mindent be lehetett vetni. Ha valaki estélyre volt hivatalos, először is megnézte, hogy a meghívón frakkban vagy szmokingban kérik-e a megjelenést. Ez nemcsak az uraknak volt segítség: a nők is kiolvashatták ebből, hogy megjelenésük a "kis feketében" vagy nagy estélyiben kívánatos. Színházba, operába is illett kiöltözni: színházba elég volt a kisestélyi, operába nagyestélyi. Vintage ~: 1930-as évek divatja ~. Ha bálba mentek, egyértelműen nagyestélyi kellett hozzá, amely csupaszon hagyja a vállat hogy az ékszerek érvényesülhessenek. Az esti alkalmakra is selyemcipőt és selyemtáskát írt elő az illem. A korszak férfidivatja nem hozott nagy újdonságokat. Az ünnepi alkalmakkor most is szokás volt a frakk vagy a szmoking viselete, egészen magas rangú személyek, egészen fontos alkalmakkor a díszmagyart is viselték, a hétköznapokon azonban egyeduralkodó lett a szürke, barna vagy sötétkék jacket, vagyis a zakó, amely máig nem változott.

1930 As Évek Divatja Facebook

Többnyire ölben vitték, ritkábban rövid pórázon vezették őket. Ezek az én kedves gyerekkori emlékeim. Kiss Lászlóné

1900-1918 A huszadik század első éveinek divatjában az előző évtizedekhez képest még nem történt lényeges változás: még mindig hordtak fűzőt, az öltözékek továbbra is rendkívül díszesek voltak. A 20. század elején a divat-világtörténelem egyik legfontosabb változása zajlott le a női öltözködés terén, főleg az első világháború hatására. Más lett az életmód, nőtt a nők egyenjogúsága is. A múltban többnyire kézzel varták meg a ruhákat, de a századfordulóval egyre jobban elterjedtek a varrógépek. Ennek köszönhetően, megkezdődhetett a ruhák tömeges gyártása, így a legújabb divatok is megfizethetővé váltak a közép, és alsó osztály tagjainak. Kezdetekben mindezt, az amerikai nők, társadalomban való változása mutatta meg leginkább, mivel egyre inkább elfogadottá vált, hogy a nők is dolgoznak az otthoni teendőkön kívül. 1930 as évek divatja 2. A munkavégzés miatt, ruházatuk egyre praktikusabbá vált. Az újabb stílusú ruháknál, kevesebb vagy könnyebb volt az alsó szoknya, és jóval kényelmesebb volt benne a gyaloglás mint korábban.

A Csoszogi, az öreg suszter a magyar irodalom egy fontos, apró gyöngyszeme. József Attila meséje mindenkinek gyönyörű. Részlet a Scolar Kiadó ajánlásával. Gyerekek, felnőttek egyaránt ismerik József Attila szívbe markoló, fájdalmasan szép meséjét egy szegény kisfiúról és az őt megsegítő, jólelkű öreg mesteremberről. Az örök érvényű történet most új kiadásban, a kis elbeszélés nagyságához méltó illusztrációkkal kerül a fiatal és idősebb olvasók kezébe. A Csoszogi, az öreg suszter című novella József Attila egyetlen, kerek egészként önmagában is értékelhető prózai műve. Csoszogi, az öreg suszter | József Attila | AranyBagoly könyv webáruház. Maga a történet önéletrajzi ihletésű. A novella egy zsémbes öreg suszterről szól, akiről a bevezetőben kapunk leírást. A mesterhez beállít egy kisgyerek. Párbeszédük során kiderül, mekkora szegénységben él a kisfiú, a javítani hozott cipő szinte már használhatatlan. Csoszogi rideg modora mögött azonban érző szív dobog: megjavítja a cipőt, s a félénken a tenyerébe csúsztatott ötven fillérből "véletlenül" nyolcvanat ad vissza – az ágrólszakadt kisfiú így gazdagabban távozik.

Csoszogi, Az Öreg Suszter | József Attila | Aranybagoly Könyv Webáruház

A Scolar Kiadó a mű jelentőségének megfelelően önálló kiadásban jelenteti meg József Attila írását. Könyv: Csoszogi, az öreg suszter (József Attila). Az önálló kötetben való megjelenés az olvasás élményét is növeli. A kiadó Békés Rozi illusztrátort kérte fel a képanyag elkészítésére. A számos szakmai díjjal elismert, nemzetközi hírű művész rajzainak, akvarelljeinek finom, érzékeny jellege kiválóan illik a meséhez, és még vonzóbbá, érdekesebbé teszi a kis olvasók szemében. (Részlet a könyvből) József Attila: Csoszogi, az öreg suszter, Illusztrálta: Békés Rozi, Kiadó: Scolar Kiadó, Kiadási év: 2013 vissza a címoldalra

Könyv: Csoszogi, Az Öreg Suszter (József Attila)

Maga a történet önéletrajzi ihletésű. A novella egy zsémbes öreg suszterről szól, akiről a bevezetőben kapunk leírást. A mesterhez beállít egy kisgyerek. Párbeszédük során kiderül, mekkora szegénységben él a kisfiú, a javítani hozott cipő szinte már használhatatlan. Csoszogi rideg modora mögött azonban érző szív dobog: megjavítja a cipőt, s a félénken a tenyerébe csúsztatott ötven fillérből "véletlenül nyolcvanat ad vissza – az ágrólszakadt kisfiú így gazdagabban távozik. Csoszogi jólelkűségét közvetett módon tükrözi az írás, hiszen mindvégig igen gorombán bánik kis ügyfelével. Csoszogi az öreg suszter szöveg. A tanulság azonban egyértelmű: a szavak, tettek ellenére a valós szándék számít. Irgalmat pedig nemcsak a gazdagok gyakorolhatnak, hanem a szegények is. A Csoszogi, az öreg suszter önálló kötetben utoljára 1952-ben, az Ifjúsági Könyvkiadó gondozásában jelent meg. Viszont továbbra is része az általános iskolai tananyagnak, és törzsanyag az órákon. Színjátszó körökben is gyakran foglalkoznak vele, hiszen tematikája, morálja örök érvényű.

– Neked van öcséd is? – Van. Még egy húgom is. – Az öcséd is olyan csirkefogó, mint te, mi? A gyerek nem tudott mit válaszolni. Végre Csoszogi rezzentette meg a gyereket. – Hol van az a cipő? – kérdezte, mintha csak most hallana róla először, és lerakta az öléből a kaptafára szegezett felsőrészt. Nézte, forgatta, nyomogatta, miközben – már csak a gyerek kedvéért is – csóválgatta a fejét. Aztán se szó, se beszéd, hozzálátott. Óriási darab foltokat rakott az oldalára meg a talpára, különböző elhasznált bőrökből. A gyerek közben hallgatagon letelepedett az egyik kis székecskére. Végre, vagy másfél óra múltán ismét lábbelinek lehetett használni a mesterművet. – Nesze, itt van. A fiú örülve a cipőnek, de a rendkívüli foltoktól meglepetten, rebegte: – Köszönöm! – És már húzta is fel. Aztán félénken feltette a kérdést: – Mit kell fizetni? Csoszogi hallgatott. A gyermek második kérdésére odadörmögött: – Húsz fillér. – És krákogott hozzá. Aztán még, a maga számára hozzámorogta: – Elég olcsó. – Tessék, Csoszogi bácsi!

Leveles Tészta Sütése