A Kubai Rakétaválság: Deagostini Legendás Autók

July 6, 2024

2004. október 27. 11:00 É. Erdei András A Szovjetunió 1962-ben rakéta-telepítésbe fogott Kubában, az alig pár hónapja hivatalba lépett Kennedy szorult helyzetbe került. Szovjet terjeszkedés, amerikai dilemma Hruscsov, miután elemezte a Disznó-öbölben történteket, arra a következtetésre jutott, hogy John Fitzgerald Kennedy fiatal kora miatt még nem rendelkezik kellő tapasztalattal a diplomácia világában, ezért feszült, és kiélezett helyzetben könnyű lesz befolyásolni. Nem véletlen, hogy az 1960-as elnökválasztás idején Kennedynek `szurkolt`. Richard Nixont egyébként is a pentagoni héják mccarthysta barátjának tartotta. A bécsi csúcstalálkozón, 1961. júniusában, személyesen is találkozott a két vezető. Kennedy meglehetősen alárendelt szerepet játszott a megbeszélések alkalmával, s ez újabb megerősítést jelentett Hruscsovnak, hogy helyesen térképezte fel ellenfele személyiségét. Természetesen ennyi azért még nem lenne elengedő, hogy megértsük, miért kezdett bele Hruscsov a kubai rakétabázisok telepítésének őrületes tervébe.

Duol - A Kubai Válság, Ami Majdnem Nukleáris Háborút Robbantott Ki

Ugyanekkor szovjet teherhajók közeledtek a karantén határához. Kennedy ekkor elfogadta nagy nyilvánosság előtt az első szovjet ajánlatot, majd titokban a másodikat is, így néhány Jupiter közepes hatótávolságú rakétát eltávolítottak Törökországból. A szovjet hajók ekkor visszafordultak, majd másnap Hruscsov bejelentette: elrendelte a kubai atomrakéták leszerelését. A két szuperhatalom vezetői – valószínűleg a lehetséges következményektől tartva – végül a kompromisszumos megoldást választották, ezáltal pedig vérontás nélkül vetettek véget a hidegháborús időszak egyik legkomolyabb konfliktusának. Castro beszédet mond a rakétaválság idején, 1962-ben A Kreml presztízsveszteséget szenvedett A kubai válságból végül a szovjet fél került ki vesztesként, mert a világ szeme láttára veszített el stratégiai pozíciót, Hruscsov helyzete is ekkor rendült meg. A Kreml presztízs­veszteséget volt kénytelen elkönyvelni, amit az akkori legfelsőbb szovjet vezetés nem vett jó néven. Az amerikaiak sem voltak elégedettek, többen kritizálták Kennedyt, hogy nem hajtott végre katonai inváziót Kuba ellen.

A Kubai Rakétaválság | Történelemtanárok Egylete

Célunk olyan dokumentumok válogatása volt, amelyek eddig kevésbé voltak ismertek. Közreadunk olyan, a magyarországi közvélemény hangulatában történt változásokról készült jelentéseket is, amelyek tükrözik a hazai átlagemberekben véleményét az eseményekről. Más dokumentumok – főként követségi feljegyzések, jelentések – a válság alatti egyeztetések folyamatát tárják az olvasók elé. Két forrás angol nyelven már napvilágot látott, forrásértékük miatt azonban újraközöljük azokat. A válság előzményei A kubai válság gyökerei az 1962. év végén kirobbant konfliktust megelőző időszakra vezethetők vissza és egyrészről a hidegháború természetében keresendők, viszont a megoldás arra utal, hogy túl vagyunk a "klasszikus" hidegháború időszakán. A Fidel Castro nevével és tevékenységével jelzett periódus kezdete az 1953. évre nyúlik vissza, amikor Castro a Fulgencio Batista által vezetett katonai diktatúra megdöntése ellen -többedmagával, köztük Che Guevará val – gerillaharcot kezdeményezett. A több évig tartó váltakozó sikerű harc végén, 1958. december 31-én, Batista elmenekült Kubából, és a forradalmi hadsereg 1959. január 1-jén bevonult Havannába.

Bár Hruscsov valóban fokozni kezdte a fegyverkezést, 1962-re csupán körülbelül 25 interkontinentális rakétát állítottak hadrendbe. Ugyan a szovjetek számos rövid és közepes hatótávolságú rakétával rendelkeztek, ezek "csak" az USA nyugat-európai szövetségeseit fenyegették, magát Amerikát nem. Ezzel szemben az Egyesült Államoknak közel 75 interkontinentális rakétája volt, emellett több száz, tengeralattjárókról indítható rövid hatótávú rakétával is rendelkezett. Később, Eisenhower elnök, majd utódja, John F. Kennedy a vélt szovjet túlerő ellensúlyozására PGM-19 Jupiter típusú középhatótávú rakéták telepítését rendelte el Törökországba és Olaszországba. A középtávú fegyverek hadrendbe állítása felborította a hidegháborús egyensúlyt: míg az interkontinentális rakétákat viszonylag könnyen észlelheti a légvédelem, ezzel időt adva a válaszcsapásra, a középtávú fegyvereket (elvileg) anélkül is célba lehet juttatni, hogy az ellenségnek ideje legyen a visszavágásra, így az ilyen fegyverekkel rendelkező fél számára kísértést jelenthet az "első csapás" megindítása.

Falus Iván ( Budapest, 1943. november 29. –) magyar pedagógus, a neveléstudományok MTA doktora (2008), egyetemi tanár. Kutatási területe [ szerkesztés] Didaktika, a pedagógiai kutatás módszerei, tanárképzés. Az eredményes pedagógustevékenység összetevőinek feltárása. Az eredményesnek mutatkozó pedagógusi felkészültség kialakításának és értékelésének módszerei. [1] Életpályája [ szerkesztés] Felsőfokú tanulmányokat az Eötvös Loránd Tudományegyetemen folytatott, pedagógia-orosz szakon végzett 1968-ban. Az egyetem elvégzése után bekerült az ELTE Pedagógiai Tanszékére gyakornoknak, majd kinevezték tanársegédnek (1968-1973). 1967-68-ban részképzésben részesült a Moszkvai Állami Egyetemen. 1973-1976 közt az Országos Oktatástechnikai Központban osztályvezetői, majd főosztályvezetői beosztásban (1973-1976) dolgozott. 1976-tól újból az ELTE Pedagógiai Tanszékén oktatott. 1987-ben a neveléstudományok kandidátusa, 2005-ben habilitált, 2008-ban a neveléstudományok MTA doktora. Oktatói, tudományos munkájával összefüggésben docensi (ELTE, 1987), majd egyetemi tanári (Pannon Egyetem, 2007) kinevezést kapott.

Falus Iván Didaktika Pdf 1

Nahalka István: A tanulás. In: Falus Iván: Didaktika. FELADA T: − Mutassa be, hogyan befolyásolták a pszichol ógiai tanulásfogalom alakulását az emberi megismerésr e vonatkozó filozófiai elképzelé sek! − Milyen feltételei vannak a cselekvés pedagógiája vagy a konstrukti vista pedagógia elvei szerinti tanításnak? Gyűjtsön ö ssze néhány feltételt a pedagógus, a tanuló és a tanulásszervez és szempontjából! A tanulás meghatározása A tanulás egy rendsze rben vagy irányító rés zrendszerében a környeze ttel kialakult kölcsönhatás eredményeként előálló, tar tós vagy adaptív változás. Az oktatáselmémet elsősorban azokkal az emberi kapcsolatokkal foglalkozik, am elyekben a "tanító- tanuló viszony" a meghatározó. Az oktatáselmélet az iskolát a tanítási-tanulási folyamatok szempontjából vizsgálja. A személyiség a pszichológia által vizsgált "rendszer", így a tanulás az oktatáselméletben is pszichológiai értele mben szerepel. A tartósság azt jelenti, hogy a tanulás eredménye később is előhívható, az adaptivitás pedig azt jelzi, hogy a tanulás eredményeként olyan változás következett be, amely magát az embert adaptívvá, a környezetéhez jobban alkalmazkodóvá teszi.

Falus Iván Didaktika Pdf Free

M. Nádasi Mária 14-Arc/front; Egyén; Pár; Csoport. Nádasi Mária 15-Értékelés; viszonyítás; értékrend Golnhofer Erzsébet 16-Különleges bánásmód [gyerek] Petriné Feyér Judit 17-Különleges bánásmód [csoport] Vámos Ágnes 18-Oktatás tervezés Kotschy Beáta 19-A nevelés kezdése Szivák Judit Források [ szerkesztés] DIDAKTIKA. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. 2003. a 10 szerző egyike Falus Iván szerkesztő.

Falus Iván Didaktika Pdf Version

Főszerk. Báthory Zoltán, Falus Iván. Budapest: Keraban Könyvkiadó, 1997. Falus Iván szócikkét lásd 64. p. Ki kicsoda 2000: Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20 000 kortársunk életrajza, főszerk. Hermann Péter, I–II, Budapest, Greger-Biográf, 1999, ISSN 1215-7066 – Falus Iván szócikkét lásd I. köt. 462. o. További információk [ szerkesztés] Falus Iván főigazgató, Eszterházy Károly Főiskola Észak-Magyarországi Regionális Pedagógusképzési Kutató és Szolgáltató Központ (Hozzáférés 2012. június 13. ) Falus Iván szakmai életrajza, 2008 [ halott link] (Hozzáférés: 2012. június 8. ) Falus Iván tudományos életrajza [ halott link] (Hozzáférés: 2012. június 7. ) Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottság (Hozzáférés: 2012. ) Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 23181288 OSZK: 000000002848 NEKTÁR: 42166 LCCN: n94054015 ISNI: 0000 0000 7986 9219 GND: 128058641

Falus Iván Didaktika Pdf Download

Ez egyáltalán nem hiányozhat még a legmodernebbnek tekintett tanuláselméleti elképzelésekből sem. Ez a paradigma biztosíthatta a világra vonatkozó általános tudásnak és a tudásfeldolgozásával kapcsola tos képességeknek egyik generációról a másik ra való átadását. Az empirizmus hatása, a szemléltetés pedagógiá ja A "második didaktika" gondolati feltételei az empirizmus i s m ere t el méletének létrejöttével teremtődtek meg. Kialakulásának körülmény ei, fő mondanivalója: Az empirizmus ismer etelmélete A 17- 18. században, az a ngol empirista filozófusok munkásságában született meg. Lényegi gondolata: az emberi ismeretszerzés nem más, mint az embert körülvevő valósából származó információk elsősorban érzékszervek útján történő befogadása. Az ember a valóság egyszerű tényeit felhalmozza magában, észreveszi az összefüggéseket, enn ek eredménye ál talánosítás, absztrakció lesz. Kialakulnak a valóság viszonyait tükröző fogalmaink, amelyek további általánosítások eredményeként az elvont törvények felismeréséhez vezetnek.

A tanulásra vonatkozó tudományos nézetek fejlődése Megkülönböztetjük egymástól az ókor és középkor pedagógiai gondolkodását j e llemző ismer etá tadást, az empirizmus kialakulásával párhuzamosan megjelenő szemléltetés pedagógiáját, a reformpedagógiai mozgalmak által inspirált cselekvés pedagógiáját s a napj a inkban formá lódó konstruktivizmust. A tanulásról alkotott felfogás az ókorban és a középkorban Az első paradigma, amely az ókorban és a középkorban jellemzi a pedagógiai gondolkodók tanulásfelfogását a tanulásnak mások által m ár feldo lgozott ismer etek elsajátításával történő azonosítása. Az ismeretek forrása már egy feldolgozási folyamat eredménye. E felfogáshoz olyan didaktika kapcsolódik, ame ly é lőszóban vagy olvasott ismeretek sokszor szó szerinti megtanu lására, majd visszaadására épül. A megfelelő helyen, a megfelelő körülmények között a szövegek megtanulása, a memoriter fontos szerepet is játszhat, pl. a versek vagy a matematikai definíciók megtanulásakor. Minden ilyen esetben igaz, hogy a k ívülről való megtanulás csak akkor hatékony, ha megértés előzte meg.

Usb Hosszabbító 10M