Mazda Cx 5 Teszt Film
A japánok kissé futurisztikus, nagy, sportos szabadidő-autójából most a 160 lóerős benzinmotorral, kézi váltóval, összkerékhajtással szerelt változata járt nálunk. Az előd CX-5 volt az első Skyactiv-technikával készült Mazda, melynek a lényege tömören abban állt, hogy könnyebb a motor, a váltó, a futómű és a karosszéria. A technika jól sikerült és teljesített, így érthető módon ezen most nem is változtattak. A nálunk járt Mazda CX-5 2. 0 benzines verziójának az önsúlya például csak 1420 kilogramm, ami nagyjából egy átlagos Opel Astra vagy egy Porsche Cayman GTS tömegének felel meg. Tömegre tényleg könnyű, de persze ettől még a legkevésbé sem pehelysúlyú versenyző a mezőnyben, sőt, az egyik legfajsúlyosabb. A pakolhatóságot tekintve sincs baj, hiszen a padlótér alatti rekesszel számolt 506 literes csomagtere nem kiugró ugyan a kategóriában, de egy átlagos családnak bőven elegendő. A Mazda CX-5 2. 0 padlótér alatti rekesszel számolt 506 literes csomagtere nem kiugró ugyan a kategóriában, de egy átlagos családnak bőven elegendő.
Mazda Cx 5 Teszt V
Nincs túlcicomázva a beltér, de ez nem is baj Galéria: Teszt: Mazda CX-5 G194 Revolution Top AT AWD – 2018. Az ülések inkább átlagosak, mintsem bravúrosan kényelmesek, de nem okoz fájdalmat, ha el kell tölteni bennük pár száz kilométert. A lábtér egy 180 centi körüli sofőr mögül is elegendő, a csomagtartó pedig alaphelyzetben is egész tisztességes, bár nagyon nagynak nem mondható: 477 literes. Ledöntött ülésekkel 1620 literig növelhető a kapacitása. Amikor elhoztam a tesztautót, Csikós azzal a kérdéssel fogadott: fel tudott menni önerőből a parkolóház tetejére? A nemzetközi bemutatón szerette a dízelt, benzinesből viszont a gyengébbik, 160 lovas összkerekest vezette, ami meglehetősen küszködött az 1, 4 tonnás tömeggel. Úgy tűnik, harmincnégy lóerőnyi plusz már átlendíti a kelletlenség és a nyűg nélküli használhatóság közötti határvonalon, hozzám ugyanis a nagyobbik, 2, 5-ös Skyactiv-G benzines került. Szintén összkerékhajtással, de már 194 lóerővel (@5700), nyomatékból pedig ötvennel van több (258 Nm @4000).
Mazda Cx 5 Teszt Na
Nincs könnyű helyzetben, aki manapság középkategóriás szabadidő-autót szeretne vásárolni, hiszen márkapreferencia nélkül nehéz feladat kiválasztani a legjobbat a számtalan vonzónak tűnő ajánlat közül. Megnéztük hát, hogy a mezőnyből mire képes a Mazda nemrég megújult versenyzője csúcsfelszereltséggel, automataváltóval és összkerékhajtással szerelve. Még javában tart ugyan a SUV-láz a vásárlók körében, de a szabadidő-autók piaca egyre inkább telítődni látszik, hiszen egy-két kivétellel az összes gyártó megjelent a legfontosabb méretosztályokban. Ennek egyenes következménye, hogy a személyautókhoz hasonlóan, a szabadidő-autók között is a kompakt modellek között zajlik a legnagyobb harc a vásárlókért, főleg azokért, akik márka-preferencia nélkül szeretnének maguknak autót venni. A vevő szempontjából ez egy kellemes helyzet, hiszen jobbnál jobb ajánlatok közül válogathat, amiből a győztes nem biztos, hogy az ár/érték alapján kerül ki, hanem életmódautó révén bizony fontosabb lehet a formavilág, a márka presztízse, a vezetéstámogató-asszisztensek megléte, illetve a fedélzeti extrák változatossága.
Ez igaz a formára is, ami elegánsabb és merészebb, mint korábban, az arányok is kissé megváltoztak a hátratolt A-oszloptól, a hosszabb motorháztetőtől, a laposabb szélvédőtől és tetővonaltól. Egy jól sikerült graffiti előtt Frankfurtban Forrás: Fogarasi László Egy modellváltásnál azzal lehet sokat spórolni, ha a fémruhát lecserélik, de a padlólemezt nem: a Mazda is így tett, bár azért néhány erősítést beépített, amitől a karosszéria merevsége 15 százalékkal megnőtt. A tengelytáv maradt 2, 7 méter, így a helykínálat sem változott: négy felnőttnek elég tágas, a csomagtartó több mint fél köbméter, de ha csak a praktikum számít, egy Skoda Kodiaq jobb választás. A Porsche-stílusban megemelt középkonzol nem csak a látványnak tett jót, de a fokozatválasztó kar is közelebb került a vezető kezéhez Fotó: Csudai Sándor - Origo Néhány apró, de ügyes változtatással a kéttónusú belső tér hangulatát már-már prémiumautós szintre hozták fel, de úgy, hogy a mazdás tartósság-érzet megmaradt: érzésre minden gomb és kapcsoló évtizedek múlva is ugyanúgy teszi majd a dolgát, mint újkorában, a legtöbben ezt keresik a japán autókban.