Felső Krisztinavárosi Templom

Összeállította: Sámson Kinga © Sámson Kinga © Vukoszávlyev Zorán © Sámson Kinga © Sámson Kinga © Vukoszávlyev Zorán © Sámson Kinga © Sámson Kinga © Vukoszávlyev Zorán © Kovács Dániel © Vukoszávlyev Zorán © Sámson Kinga © Sámson Kinga alaprajz Publikációk: internetes: Mindenszentek Plébániatemplom - az épület a magyar Wikipédián; nyomtatott: Hajnóczy Gábor: A farkasréti Mindenszentek-templom - in: Magyar Építőművészet, 1978/3., 44. o. Emődy Attila: A farkasréti Mindenszentek-templom - in: Magyar Építőművészet, 1978/3., 46. o. Rév Ilona: Templomépítészetünk ma - in: Corvina, Budapest, 1987, 52. -57. o. Farkasréti " Mindenszentek temploma ", 1977 - in: Magyar Építőművészet, 1995/3., 53. o. Bangha Katalin: Egyházközségünk története VI. - in: Szegletkő,, 6. Összekötni az eget és a földet. Makovecz életmű-kiállítás a Vigadóban | Szépítők Magazin. o. Prakfalvi Endre: Mindenszentek-plébániatemplom, Farkasrét, 1997 - in: Római katolikus templomok az egyesített fővárosban. A mi Budapestünk, Városháza, Budapest, 2003, 69. o. Vasadi Péter: Öt templom, öt tér - in: Vigilia, 1997/9, 595.

1. A Felső-Krisztinavárosi Plébánia új közösségi háza
2. Összekötni az eget és a földet. Makovecz életmű-kiállítás a Vigadóban | Szépítők Magazin
3. Az eucharisztikus élet a közösség szíve - Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

A Felső-Krisztinavárosi Plébánia Új Közösségi Háza

A felső-krisztinavárosi plébánia területén a II. világháború alatt templomot kezdtek építeni, melyet a háború miatt félbehagytak. A földszintig jutottak, a pillérek betonvasai kiálltak az égbe. A Rákosi kor a területet és a félbehagyott épületet elvette az egyháztól, s a hetvenes évek végén "diszkót" csináltak belőle. A szentélyben zene és tánc uralkodott. Ebből a fizikai és szellemi torzóból kell templomot tervezni úgy, hogy a megépített alaprajzra építünk. Egyre fontosabb, ahogy az élet végéhez érek, az az erő, amely képes legyőzni a "sárkányt", a torzat, az okos és önző torzulást, az életerőt módosító kísértést. Az eucharisztikus élet a közösség szíve - Esztergom-Budapesti Főegyházmegye. Egyre fontosabb az elegancia, mely a sötétség erőit féken tartva egyensúlyt teremt, mely feltétele a belső békének és így a teremtés céljának, a szabad embernek. Ezért Szent Mihály-templom, ezért szentek és kárhozottak temploma az a templom, amelyet ide terveztem. Az épület tornyai a jegenyékhez hasonlóan elevenek. A templomhajót íves fadongák fedik le, s a templomhajó mintegy kétharmada befelé, fejjel lefelé is megépül.

Pokorni Zoltán hangsúlyozta: biztos abban, hogy "előbb vagy utóbb Makovecz Imre temploma is fel fog épülni, mert a kormány elkötelezett, hogy megtalálja a helyét, és ha felépül akkor végre elcsitulhatnak az indulatok. " Györgydeák Márton plébános felidézte: az épületet 240 millió forintért vásárolták vissza, a bontás során 710 tonna törtelméket hordtak ki az épületből. A közel 600 millió forintból megvalósuló beruházást az egyházközség saját forrásból, a hívek adományaiból és az urnatemető bevételiből, valamint a kormány 140 millió forintos támogatásából finanszírozta. A Müller Ferenc építészmérnök tervei alapján újjáépített közösségi ház két és fél év alatt készült el. Az egyszintes, több mint 500 négyzetméter alapterületű épületben három termet alakítottak ki, ahol jövőben közösségi programokat, esküvők, keresztelők utáni összejöveteleket fognak tartani. A Felső-Krisztinavárosi Plébánia új közösségi háza. forrás: MTI

Összekötni Az Eget És A Földet. Makovecz Életmű-Kiállítás A Vigadóban | Szépítők Magazin

Az építészeti felújítás és restaurálás után újonnan megnyílt Vigadó első rendezvényeinek egyike a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szervezésében Makovecz Imre életmű-kiállítása volt. A gazdag életmű anyagának bemutatása több szinten történt, a IV-V–VI. emeleti termekben állították ki a művész megvalósult, vagy tervezett épületeinek dokumentumait. Láthatók voltak tervei, rajzai, a róla szóló dokumentumok, fényképek, fotók. Külön termet kapott az eddig megvalósulatlan felső-krisztinavárosi Szent Mihály templom óriás-makettje, amely mellett ez a két angyalfigura is segédkezett a templom tervezett látványának megidézésében. Előzmény: a II. világháború idején a felső-krisztinavárosi plébánia területén egy templom építésébe kezdtek. Az építkezés azonban félbemaradt, lényegében alig jutottak el a földszintig. Ide a 70-es években diszkót létesítettek. Ez volt az alap egy új templom megtervezéséhez. Felső krisztinavaros templom . A tervek elkészültek, első díjjal jutalmazott pályázatnyertes mű lett, amiről már 2005-ben ír az Országépítő c. folyóirat.

Ámen. * A szentmise végén, még az áldás előtt Erdő Péter bíboros örömmel jelentette be, hogy a plébánia újra káplánt kapott, Tihanyi Péter atya személyében, aki augusztus 1-jével foglalja el helyét és kezdi meg szolgálatát a közösségben. A szentmisén a zenei szolgálatot a plébánia Scholája, a Capella Christiana végezte; vezényelt Tőkés Tünde karnagy. A felszentelési ünnepség agapéval zárult. Szerző: Bodnár Dániel Fotó: Merényi Zita Magyar Kurír

Az Eucharisztikus Élet A Közösség Szíve - Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

A nyolcvanas évektől mulató volt, falai között üzemelt a Budapest-szerte hírhedt Hully Gully diszkó. A szórakozóhely 1998-ban bezárt, ekkor vásárolta vissza az egyházközség – élve elővásárlási jogával – a telket és a rajta lévő épületet. Budapest, 2017. június 18. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek (j4) érkezik a Felső-Krisztinavárosi Plébánia új közösségi házának ünnepélyes megáldására Budapesten a XII. kerületi Apor Vilmos téren 2017. június 18-án. MTI Fotó: Kovács Attila Az eredeti altemplomban 2000-ben urnatemetőt alakítottak ki. Az ezt követően évekig romosan álló épület helyére a kétezres évek közepén Makovecz Imre Kossuth-díjas építész szerette volna felépíttetni az élete fő művének szánt Szent Mihály-templomot. Az épület történetében benne van minden emberi gyarlóság, de a közösség erejét is mutatja Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár köszöntőjében úgy fogalmazott: ennek az épületnek a történetében benne van minden emberi gyarlóság, ugyanakkor felmutatja a háború idején templomot építő közösség erejét is.

A 2011-ben köztestületként megalakult Magyar Művészeti Akadémiának örökös tiszteleti elnöke. A tárlatra háromnyelvű – magyar, angol, német – katalógust ad ki a Magyar Művészeti Akadémia. Bevezetőjében Mezei Gábor kiemeli, Makovecz a tervezésben nem ismert kompromisszumot: számára nem volt fontos és kevésbé fontos feladat. Szembement minden divattal, és "sem a politika, sem a szakma nem volt elbűvölve a tevékenységétől" – írja az egykori munkatárs. Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke ugyancsak a katalógus bevezetőjében azt emeli ki, Makovecz Imre példátlan gazdagságú életművet hozott létre határon innen és túl. Az elnök a következőt idézi az építésztől: "Célunk a gondolkodásból az azonnali cselekvés, a közép-európai szabad, faji gyűlölettől mentes szakrális szemlélet kialakítása. " A kiadványban olvashatók Makovecz elvei az organikus építészetről, amelynek szerinte kettős jelentése van: az épületnek szervesen kell illeszkednie a tájba és emberközpontúnak kell lennie, vagyis – ahogy írja – "Mindig az arc berendezésére figyelek.