Árok Film Kritika Izle
Árok Film Kritika 1
Másrészt még jól is néznek ki, mind a desgint, mind a CGI-t tekintve. Amiről még érdemes szót ejteni az az atmoszféra. Nagyon nyomasztó a film légköre, át lehet érezni a főszereplők élet-halál harcát, ehhez pedig plusz adalékként szolgál a remek zenei aláfestés és a precíz operatőri munka. Árok film kritika video. Azonban akad néhány negatívum is, ilyen például a történet "mondanivalója". Kapunk néhány gondolatot arról, hogy az ember mennyire nem tiszteli a természetet, ehhez pedig jön még némi lelki ömlengés is, melyek kissé kilógnak a történetből. Persze, ezek is fontos üzenetet hordoznak, de nem lettek jól beleszőve a történetbe, így kissé zavaró a jelenlétük. A "rögtön belecsapunk a dolgok közepébe" kezdést fentebb pozitívumként említettem, az viszonyt árnyalja az összképet, hogy pont emiatt nem igazán ismerjük meg a karaktereket és a helyszínt. Menet közben minden fontos információt megkapunk, de úgy gondolom, egy kissé lassabb nyitás nem ártott volna a filmnek, hiszen így még erősebb lehetett volna későbbiekben a feszültség és több szimpátiát válthattak volna ki belőlünk, nézőkből a mellékszereplők.
Árok Film Kritika Serial
Előkerül a sármos fellépésű kapitány (Vincent Cassel), akinek tanácsára az osztag nagy menekülésbe vág. Tervük szerint elérhetnének egy még veszélyesebb helyre, ahova rendkívül problémás eljutni. "Mind meghalunk, vagy túléljük" – ezzel a röpke polémiával hitetik el velünk, hogy a szabadulásnak itt komoly tétje van. Az űrben izolált csapatok szokásos szüzséjét követve az Árok ban is az egyén küzdi le a félelmeit, saját és társai túlélésének érdekében. Könnyű lenne az feltételezni, hogy a kitűzött célpontnál menekülnek meg, de a magukat jócskán alulteljesítő forgatókönyvírók csak azért mozgatják a szereplőket, hogy szemérmetlen másolással emelhessék be a földönkívüli alien fenyegetését, s még jónéhány közismert isolation horror- toposzt. Index - Kultúr - Árok mélyén vár rád a halál. A nyugtalanítóan vészjósló körülmények ellenére azért még jut egy kis pihenési idő, egy-egy szereplő csüggedten moralizál, vagy apologikusan szónokol a vászon mögül: "nem kellett volna ennyi olaj után fúrni a víz fenekén. " Amerikai legénységünk magyarázat nélkül billeg át a fúróállomás legtávolibb pontjához, az óriásfúróhoz.
Árok Film Kritika Video
Persze az anyaság elsődleges félelmei közé még sok minden tartozhat. Akinek van már gyermeke az biztosan megélt már olyan időszakokat, amikor a gyerek nem eszik rendesen, nehezebben barátkozik, vagy éppen kissé depressziós lesz attól, ha valamilyen változás éri (például új közösségbe kerül egy költözést követően). Ezeket a szituációkat gyermek is, szülői is teljesen másképp él meg. Aztán ott van ennek ellenkezője is: amikor a gyerek hirtelen megeszik olyan ételeket, amiket eddig nem (nem azt mondom, hogy egy pók elfogyasztása természetes dolog, de igenis sok olyan gyerek van, aki vett már a szájába különböző bogarakat), látványosan megszaporodnak a barátai és nem akar már a szüleivel általa dedósnak vélt játékokat játszani. És igenis sokunk szájából elhangzott már a mondat: "Ez nem az én fiam. " "Te nem is az én fiam vagy" és társai – szituációtól függően. A gyermekét egyedül nevelő Sarahnak egyébként sem kevés dolga volt. Árok film kritika 1. A munka és a gyerekkel való foglalkozás mellett még a házimunka, így a ház teljes felújítása is az ő nyakába szakadt – az idegi kimerültség garantált, amire csak rátesz egy lapáttal, hogy Chris nem azt csinálja, amit ő mond neki és még a szomszéd néni tragikus története is befészkeli magát a gondolatai közé.
Árok Film Kritika Reboot
Stewart 2017-ben, még a Foxnak forgatott egy Árok, leánykori nevén Underwater című filmet, amit szerintem vagy brahiból, vagy azért vállalt el, mert kislánykorában sokszor öltözött Ellen Ripley hadnagynak Halloweenkor. A 80 millióból tető alá hozott, és csak most a mozikba került sci-fi már 2017-ben is idejétmúltnak számított volna, 2020-ban pedig tényleg olyan, mintha egy kétfejű birkecset indítanánk el egy állatszépségversenyen. VILLÁMKRITIKA: Árok. Érdekesnek érdekes, de csak messziről, haszna nem nagyon van, és tíz perccel a színpadról való távozása után már el is felejtettük. William Eubanks rendező fogta a világ összes szörnyfilmjét a Pitch Blacktől az Alienen át a Godzilláig, hozzácsapta a Leviathant, A mélység titkát, adott neki egy Cthulhu-gellert, és megkérte Marco Beltrami zeneszerzőt, hogy írjon hozzá olyan zenét, amire legalább emlékezhetünk majd. Ennyit ér: IMDb: 6, 4 /10 Rotten: 47% Metacritic: 47% Index: 6/10 Ebből lett egy olyan film, amiben van kb. öt perc nyugalom (ami alatt azt értem, hogy éppen senkinek nem forog veszélyben az élete), és 90 perc rohanás Valami elől.
Manapság kevés minőségi szörnyes horror készül. Pár éve ugyan a producerek megpróbálták feléleszteni a kultikus Alien szériát, aztán a Ragadozót is, de mindkettőbe szépen belebuktak. De akadt egy érdekes próbálkozás is Élet (2017) címmel, ami önálló darabként egész ügyesen megállt a lábán, kellően feszültre és szórakoztatóra sikerült. Árok kritika. Igaz, eléggé hasonlított több szinten is Ridley Scott '79-ben bemutatott klasszikusához, azonban még így is több pozitívummal rendelkezett, mint a Covenant alcímre keresztelt legutóbbi xenomorph kaland. William Eubank legújabb szösszenetét, az Árkot leginkább az Élethez tudnám hasonlítani (a filmhez persze), hiszen ez is egy szörnyes alkotás, amin erősen érződik a Nyolcadik utas: a Halál hatása. A történet egy olajfúrótoronyra kalauzolja a nézőket, ami a Mariana-árok fenekén végzi feladatát. A rutinmunka azonban nem tart sokáig, egy rejtélyes balesetet követően a személyzet kétségbeesett helyzetbe kerül: minél hamarabb elkéne hagyniuk az objektumot, azonban a menekülőkapszulák megsérültek.
A katasztrófa hamar egy légtérbe terel egy maroknyi túlélőt, akik arra a konklúzióra jutnak, hogy csak a közelben lévő másik bázisról tudnak feljutni a felszínre. A gond csak az, hogy az óceán fenekén a "közel" elég relatív fogalom – főleg akkor, amikor egy szál szkafanderben, gyalog és korom sötétben kell megtenni az utat, miközben egy ismeretlen fenyegetés ólálkodik a sötétben… Spoilerezni nyilván nem szeretnék, már csak azért sem, mert az Árok sajnos nem meri két kézzel a meglepetéseket és a váratlan fordulatokat. Az azonban már az előzetesből is nyilvánvalóan kiderül, hogy a kutatóknak valami teljesen újjal kell szembenézniük, mint ellenség, ez pedig – a körítéssel párban – erősen az űrhorrorok hangulatát idézi. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem jutott eszembe a film bizonyos pontjain az első Alien, vitathatatlan ugyanis, hogy Ridley Scott örökérvényű klasszikusa is ott volt az inspirációs források között. Az összképet tekintve azonban talán sokkal beszédesebb hivatkozási alap a Gravitáció a rengeteg szkafanderes és klausztrofób jelenettel, a távoli céllal, na, meg persze a megváltozott közegellenállás és az oxigénhiány kihívásaival.