Máttis Teutsch János - 1923. Augusztus - Huszadik Század - Sajtócikkek A Múlt Századból
1901 és 1902 között a Budapesti Iparművészeti Főiskolán tanult. 1902-től 1905-ig a Bajor Művészeti Akadémia szobrász szakának növendéke, 1906 és 1908 között Párizsban élt. 1917-ben csatlakozott a Ma köréhez, 1918-ban a Der Sturm galériájában mutatkozott be. Noha 1919-től Brassóban élt, folyamatosan részt vett különböző avantgárd szervezésű kiállításokon, és a húszas évek közepén Rómában, Berlinben és Chicagóban is volt egyéni kiállítása. Máttis Teutsch János - 1923. augusztus - Huszadik Század - Sajtócikkek a múlt századból. Művészete az absztrakt expresszionizmussal áll a legközelebbi rokonságban. Eleinte ugyan világosan felismerhető képein a természeti inspiráció, később azonban a belső vízió által életre keltett szuverén formák csaknem teljesen felszippantják a tájképi elemeket. Akvarelljein, linóleummetszetein, 1919 és 1924 között festett olajképein, melyek "Lélekvirágok" címmel sorozatot alkotnak, belső feszültségtől áthatott organikus formaképződmények jelennek meg, amelyeket csak elvétve csillapítanak geometrikus alakzatok. Szobrászati munkássága is jelentékeny. Önnek is van Mattis Teutsch János képe?
Máttis Teutsch János - 1923. Augusztus - Huszadik Század - Sajtócikkek A Múlt Századból
Ez a második az esetek túlnyomó része. Máttis kompozíciója általában, expresszionizmusának kiérésekor, az 1918. év közepén, középpontos és centripetális. Hogy az Uitzal való, bár főként csak különbözőségekre rámutató összehasonlítást folytassuk, különös véletlen, hogy míg Uitznál a centralitás az egymást metsző diagonális szisztémán keresztül alakult, Máttisnál a centralitás megbomlásakor jelennek meg a diagonálisok. A képformának ez a megbomlása az 1919. évben következett be. Egy rövid, átmeneti jelentőségű korszak jött, amelyben a régi harmóniák helyén éles disszonanciákat találunk, a kiegyensúlyozott színek és formák helyett pedig anarchikus zavart. Volt azonban ennek az anarchikus korszaknak egy nagy erénye is. A régi lágy harmóniákat, sokszor puha és passzív befejezettséget felváltotta az aktív tartalmakra és mozgalmas lendületekre való törekvés. Hiszen éppen a művésznek ez az új érzelmi diszpozíciója volt az, ami a formabomlást és kompozícióválságot létrehozta. Ebben az időszakban maga Máttis is nagyon érezte formavilágának disszonáns voltát és gyorsan indult az új cél felé: az új tartalmat új harmóniába önteni.
1919 után Brassóban élt, szülővárosában műtermi kiállítás keretében mutatkozott be, amelyet aztán minden évben megismételt. Az 1910-es és az 1920-as években igen aktív és termékeny volt, kiállított 1921-ben Paul Klee -vel, Archipenkóval és Marc Chagallal Berlinben a Der Sturm Galériájában. 1923-24-ben Rómában, Berlinben és Chicagóban is bemutatkozott. 1925-ben Párizsban volt egyéni kiállítása. 1928-ban részt vett a berlini absztrakt kiállításon. 1928-tól nyaranként gyakran a nagybányai művésztelepen dolgozott. 1931-ben fametszeteivel illusztrált formatant adott ki Kunstideologie címen. Művei sohasem váltak teljesen geometrikussá, de foglalkoztatta a geometrikus absztrakció. Idős korában művészetszervezéssel foglalkozott, monumentális freskóterveket készített és szürrealisztikus, allegorikus kompozíciós képeket festett. Halála után először a műveit a csíkszeredai múzeumban állították ki fiának, Mattis Jánosnak a munkáival együtt. 1996-ban a Nagybánya művészete c. kiállításon szerepeltek művei a Magyar Nemzeti Galériában.