Magyar László Színész
Eh, nem para, elfogadom részvény, tulajdonrész, ingatlan, sportautó, yacht, esetleg borkollekció formájában is. Velem lehet beszélni... Másrészt meg poént félretéve el tudják adni a cuccaikat és lám megoldódott a probléma. (igen, nyilván hülye ötlet, ő se gondolta komolyan)
Téma Kedden: Szakács László A Veszélyhelyzeti Hosszabbításról, Binszki József Az Előválasztás Veszélyeiről, Erdősi Éva A Hitelmoratórium Megszűnése Utáni Szomorú Magyar Valóságról : Hirok
Lippai Lászlót a Madách Színház saját halottjának tekinti. Búcsúznak tőle gyermekei, Anna és Levente, felesége, Krisztina és a Madách Színház társulata – írja a Bors.
Több, az Alföldi-éra alatt a Nemzeti Színházban játszó kollégájával lép fel ebben a darabban. LZS: Volt egy-két nosztalgiahullám a büfében, amikor erről beszélgettünk. Jó érzés volt újból találkozni. A bemutatón a tapsrendnél, az első sorban lényegében csak exnemzetisek álltunk. Megható volt. De most már egyébként semmifajta nosztalgiával nem viszonyulok a 2013 előtti időhöz. Elég rég volt. Amikor eljött a Nemzetiből, Székesfehérvárra szerződött, majd a Radnótiba, ahol a pályáját is kezdte. Milyen volt visszatérni? LZS: Izgalmas, de megelőzte már székesfehérvári társulati tagként is, hogy visszatértem egy-egy vendégjátékra a Radnótiba, a Platonov ra és a Lear király ra. Vagyis nem egyik napról a másikra, hanem óvatosan tértem vissza. Amikor a Platonov ot próbáltam hosszú idő után a Radnótiban, jobban megrázott, mint amikor visszaszerződtem. Dőltek rám a falakból, a színpadból, a nézőtérről áradó, a pályakezdésem utáni első öt évből származó emlékek. Téma kedden: Szakács László a veszélyhelyzeti hosszabbításról, Binszki József az előválasztás veszélyeiről, Erdősi Éva a hitelmoratórium megszűnése utáni szomorú magyar valóságról : hirok. Szerencsés vagyok, az életem folyamán mindig hívtak dolgozni, nem kellett bekéredzkednem sehová.