Magyarország 2 Világháború
1) Mikor tört ki a II. világháború? a) 1938. szeptember 1. b) 1939. szeptember 11. c) 1939. 2) Brit miniszterelnök, elévülhetetlen érdemeket szerzett a világháború megnyerésében. 2 világháború magyarország. a) Churchill b) Attlee c) Chamberlain 3) A német "Afrika-korps" tábornoka. Egyiptom kapujáig nyomult Észak-Afrikában. a) Topp b) Erich von Manstein c) Rommel 4) Brit tábornok. Megállította majd legyőzte a németeket Afrikában. a) Bernard Law Montgomery b) Adrew Cunningham c) Percy Hobart 5) Politikai foglyok vagy származásuk miatt üldözöttek számára létrehozott tábor, ahol őrizték illetve elpusztították az ide hurcoltakat. a) munkatábor b) internáló tábor c) koncentrációs tábor 6) Erőszakkal idegenbe, kényszer-tartózkodási helyre, esetleg koncentrációs táborba hurcolás. a) emigrálás b) deportálás c) internálás 7) A megszállók ellen a frontvonal mögött a hadseregtől függetlenül harcoló személy. a) partizán b) önkéntes c) népfelkelő 8) Üldözöttekből szervezett fegyvertelen katonai szolgálat vagy kényszermunka. a) robot b) munkaszolgálat c) kiegészítő szolgálat 9) Az angol-amerikai hadseregnek az "olasz csizmán" felfelé haladó, egyre lassuló előrenyomulása.
Magyarország 2 Világháború Kezdete
A magyar kormány a német támadás másnapján (1941. június 22. ) megszakította diplomáciai kapc solatait a Szovjetunióval, de még nem üzent hadat. Berlin hivatalosan nem kérte fel Budapestet a háborúba való belépésre. A magyar katonai vezetők – főként Werth Henrik vezérkari főnök – már korábban a németekhez való önkéntes csatlakozást sürgették. Ezt erősítette a kormányzatban a román és a szlovák háborús menetelés. Nem akartak lemaradni a szövetségesi hűség bizonyításában, és az addigi német sikerek után, rövid, kis veszteségekkel járó háborút reméltek. 1941. június 26-án ismeretlen, felségjel nélküli repülőgépek bombázták Kassát és környékét, a három gép támadása 32 halálos áldozattal járt. Magyarország 2 világháború után. A magyar katonai vezetés szovjet támadásnak tartotta az akciót, Horthy és Bárdossy, a katonai vezetők Magyarország hadba lépése mellett döntöttek. A minisztertanács, majd később a parlament ezt tudomásul vette. Teljes biztonsággal máig sem derült ki, honnan jöttek a támadó gépek. Lehetett német provokáció, akár szlovák vagy román gépek is provokálhattak, de eltévedt szovjet gépek támadását sem lehet kizárni.
Magyarország 2 Világháború Után
A parasztság régi vágyát elégítette ki az 1945. márciusi földosztásról szóló rendelet. A földosztás az ország szántóterületének közel harminc százalékára, az erdők hatvan százalékára terjedt ki. Ennek zömét a falusi szegények kapták. A végrehajtással Magyarországon megszűnt a világi és egyházi nagybirtokrendszer. Magyarország a háború után A politikai küzdelmek - az 1945-ös nemzetgyűlési választások A háború befejeződésével meglazultak a politikai pártokat összefűző kapcsok. Magyarország 2 világháború térkép. Megindult a versenyfutás a szavazatok megszerzéséért. Lényegessé vált, hogy kinek a nevéhez fűződnek az első olyan intézkedések, melyek a lakosság széles rétegeinek igényeit elégítik ki. Ebben a küzdelemben a kommunista párt előnyt élvezett, mert támaszkodhatott a szovjet hadsereg eszközeire illetve tekintélyére. A márciusi földosztás végrehajtását a kommunista Nagy Imre nevéhez kapcsolták. A városok és az ipar újjáépítésének jelszavát a szintén kommunista Gerő Ernő adta ki. Budapest lakosságának élelmiszerellátásában Vas Zoltán szerzett érdemeket.
A növekvő állami kiadásoknak nem volt fedezete, ezért a bankópréshez folyamodtak. Az értéktelen pénzért viszont egyre kevésbé lehetett áruhoz jutni, a városokban nőtt az elégedetlenség. A kormány által bevezetett kényszerintézkedések a baloldal malmára hajtották a vizet. Sürgetővé vált egy átfogó gazdasági reform, melynek első lépése az értékálló pénz bevezetése volt. Előtte azonban ennek meg kellett teremteni az alapjait, meg kellett állítani az inflációs folyamatokat: növelték az adókat, visszafogták a kiadásokat, a fogyasztási cikkekből készleteket halmoztak fel és megreformálták az ár- és bérrendszert. A béreket a háború előtti szint felében állapították meg, az agrárollót szélesre nyitották, a többlettermelést nem arányosan honorálták. Az értelmiségi béreket az új gazdasági "szükségleteknek megfelelően" állapították meg (pl. : a pedagógusokét az 1938. évi bér 20%-ában). Magyarország a II. világháborúban - Gyorstalpaló - YouTube. A stabilizációt megkönnyítette, hogy a Szovjetunió hajlandó volt átütemezni a jóvátételi szállításokat és az USA visszaadta az "aranyvonatot", melyen a menekülő nyilasok a Nemzeti Bank aranykészletét szállították ki az országból.