I István Király
Új kenyér ünnepe -Augusztus 20 Augusztus 20. Magyarország nemzeti ünnepe és hivatalos állami ünnepe az államalapítás és az államalapító I. István király emlékére. A nap egyben a magyar katolikus egyház egyik – Magyarország fővédőszentjének tiszteletére tartott – főünnepe. A magyar történelemben az államalapító király 1083. augusztus 20-i szentté avatásától szerepet játszik Szent István emlékezete, amit koronként eltérően értelmeztek és ünnepeltek. „István királykor” | Magyarországi Baptista Egyház. Az Árpád-korban az uralkodó dinasztia legitimációját szolgálta az István-kultusz, melyet a később hozzákapcsolódó Szűz Mária-tisztelet egyházi jellegűvé változtatott. 1686-ban XI. Ince pápa Buda visszafoglalása alkalmából elrendelte, hogy a katolikus világ évente emlékezzen meg Szent Istvánról. 1771-ben Mária Terézia országos ünneppé minősítette Szent István napját, és Budára hozatta a Szent Jobbot, ezzel fejezve ki, hogy a Habsburgok legitim magyar uralkodók. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése utáni Bach-korszakban nem engedélyezték a független magyar államot jelképező első király ünneplését, de 1891-ben Ferenc József munkaszüneti nappá tette augusztus 20-át.
I István Király Koronázása
Maradványait másnap a pesti Boldogságos Szűz templomban temették el, és sírjánál rögtön csodák történtek. Hét évvel később az általa alapított csanádi székesegyházban temették újra, Szent László király idején, 1083. július 26-án István királlyal és Imre herceggel együtt avatták szentté. Bebalzsamozott tetemét 1384-ben szülővárosába, Velencébe szállították, ma Murano egyik templomának oltára alatt őrzik. Szent Gellért írta az első magyarországi latin teológiai, tudományos művet, Dániel könyvének misztikus magyarázatát. A remete, aki hét évig nevelte I. István magyar király fiát. Így fest ma a Szent Gellértnek állított emlékmű Forrás: Flickr / James Walsh Többi munkája az enyészeté lett, szentbeszédeiből egy töredék 1982-ben került elő. Szent Gellért a szeged-csanádi egyházmegye védőszentje, Magyarországon található ereklyéi közül az egyiket a szegedi Fogadalmi templomban őrzik, az egyházmegye minden év szeptemberében nemzetközi komolyzenei fesztivált szervez ünnepéhez kapcsolóan. Vértanú-halála helyén, a Gellért-hegy oldalában áll 1904-ben felállított, hét méter magas szobra, nevét templomok, oktatási intézmények és közterületek viselik.