Ősi Magyar Hitvilag
Az Ural-Altáji hitvilág sajátosságai; III. Hitvilági alakok hazai emlékei; A táltos - Sárkányok - Garabonciás - Boszorkány - A magyar ősi hitvilág fejezetének jegyzetei, szakirodalma Hitvilág; Babonás hiedelmek és eljárások; A babona neve és fogalma - A babona fogalmának kérdése - A néptudomány feladata - A vas babonás ereje - Következtetések - Népbabonáink ősrétege - A haj, köröm, köpés, lábnyom, árnyék, név babonái - Babonás szokás-e a csók? A háztáji és jószág babonáiból Ősvallási babonák; A kimondott szó varázsereje - A meztelenség babonája - Jövendölés - Előjelek - Analógiai kapcsolások - Jóslás - Rontás - A babona fejezetének jegyzetei, szakirodalma és néhány forrása A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. Mítosz, mitológia: Ősi magyar hitvilág - Játékos kvíz. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
- Az ősi magyar hitvilág | Pannon Enciklopédia | Kézikönyvtár
- Mítosz, mitológia: Ősi magyar hitvilág - Játékos kvíz
- A magyar ősi hitvilág (könyv) - Solymossy Sándor | Rukkola.hu
- Solymossy Sándor: A magyar ősi hitvilág | bookline
Az Ősi Magyar Hitvilág | Pannon Enciklopédia | Kézikönyvtár
Az ősi magyar hitvilág by Adel Szalontai
MíTosz, MitolóGia: Ősi Magyar HitviláG - JáTéKos KvíZ
Kocsis István Az ősi magyar hitvilág, hitélet, vallás kérdéskörei - Könyv Püski kiadó, ISBN 9789639592520 Státusz: Kifogyott Bolti ár: 3 800 Ft Megtakarítás: 0% Online ár: 3 800 Ft Leírás A könyv az ősi magyar hitvilág, hitélet, vallás legkevésbé ismert kérdésköreivel foglalkozik, különös tekintettel a táltos paripa és a tündérvilág titkára, valamint a beavatás, a szakrális hierarchia és a régi magyar küldetéstudat, valamint az eltűnt, de megidézhető Magyar Szentírás rejtélyére. Előszó Réges-régen nem számított rendkívülinek, ha valaki a táltos paripáról beszélt. Az sem számított rendkívülinek, ha valaki felismerte, megszelídítette, majd megülte a táltos paripát. Ősi magyar hitvilág ppt. De még az sem, ha a táltos paripa hátán berepült a Tündér Ilona kastélyába. Aztán a táltos paripát egyre kevesebben ismerték fel, egyre kevesebben tudták megszelídíteni, egyre kevesebben tudták meglovagolni. Platón korában a görögök közül már igen kevesen, de a magyarok közül Mátyás korában is elég sokan megülték a táltos paripát.
A Magyar Ősi Hitvilág (Könyv) - Solymossy Sándor | Rukkola.Hu
Solymossy Sándor: A Magyar Ősi Hitvilág | Bookline
Napfogyatkozáskor elődeink egy fehér tálba tiszta vizet öntöttek, és rettegve figyelték, hogy a vízben tükröződő égbolton hogyan falja fel a szörnyeteg a napot. Solymossy Sándor: A magyar ősi hitvilág | bookline. A kutat gondosan lezárták, nehogy átjárót biztosítson az alvilág és az evilág között, máshol pedig azért tettek így, hogy a nap előtt elszálló démon vizelete nehogy megmérgezze az ivóvizet, halált hozva a népességre és a jószágokra egyaránt. A gyerekeket is gyakran ijesztgették vele, főleg a palócoknál dívott ilyeneket mondani a rosszalkodó kölöknek: "Vigyázz, mert elvisz a markoláb! " Egyes források szerint a felnőttek ebben a figurában kevésbé hittek, csak azért mondogatták vészjóslóan a csemetéiknek, hogy ne másszanak a kútba vagy ne menjenek ki sötétben egyedül.
könyv Héroszok Vannak hősök - és vannak a görög héroszok Stephen Fry a görög mitológia kezdeteit elbeszélő Mítosz című könyve után a Héroszok történeteivel folytatja a mesélést. Az isteni származású hősök csod...
Ez a primitív vallás a vogul és osztyák törzseknél jelenleg is megvan. A sámán, mint sokszáz esztendővel azelőtt, ma is varázsigékkel és varázsszerekkel idézi elő önkívületi állapotát. Erős idegrohamok után beáll a delírium, a lélektávozás. A bűbájos pap emberfölötti izgalomban érintkezik a szellemvilággal s ha magához tér, híveinek beszámol a szellemek akaratáról. Elmondja, hogy mit kívánnak a túlvilági lelkek. A testben lakozó lélekben, a jó és rossz szellemekben és az emberi varázserőben a török népek is hittek, sőt ezeknek vallásos képzelődése magasabb fokú volt, mint a finnugor népeké. A finn-ugor eredetű magyarság török uralkodó osztálya tisztelte az elhalt ősök lelkét, a házi tűzhelyen áldozatot mutatott be tiszteletükre s a tűzhely köré elhelyezte az ősöknek és egyéb jótevő szellemeknek bálványképeit. Ezért nevezték az arab utazók a pogány magyarokat tűzimádóknak és bálványimádóknak. Papjaik az áldozati állatok belső részeiből jósoltak, javasasszonyaik ráolvasással gyógyítottak.