11. Munka, Energia, Teljesítmény, Hatásfok – Fizika Távoktatás
Az utóbbit a hangrezgések tulajdonságaiból (frekvenciájából) számítjuk. Alapelvek [ szerkesztés] Könnyen meg lehet érteni a hang terjedését egy egyszerű anyagmodell segítségével: az anyag molekuláit helyettesítsük gömbökkel, és a közöttük lévő kötést rugókkal. A hang összenyomja és széthúzza a rugókat, ezzel közvetíti az energiát a szomszédos gömbök felé. Az olyan jelenségek, mint a diszperzió vagy visszaverődés könnyen érthetőek lesznek ennek a modellnek a segítségével. Ebben a modellben a hangsebesség elsősorban két tényezőtől függ: a golyók számától, melyeket mozgatni kell és a rugók keménységétől. Ha több golyót kell mozgatni, a hang lassabban fog terjedni. Erősebb rugók esetén a hangsebesség felgyorsul. Valóságos anyagban az előbbi mennyiséget sűrűségnek, az utóbbit pedig rugalmassági modulusnak hívjuk. Ha minden más jellemző azonos, a hang lassabban terjed sűrűbb anyagban, és gyorsabban a "keményebb" anyagban. F jele a fizikában z. Például a hang gyorsabban terjed alumíniumban, mint uránban és gyorsabban hidrogénben, mint nitrogénben, mivel a második anyag sűrűbb, mint az első.
F Jele A Fizikában Z
): Maritime Engineering Reference Book, 2008, p. 34. További információk [ szerkesztés] Számítás: Hangsebesség levegőben és a hőmérséklet A hangsebesség, a hőmérséklet,... és nem a légnyomás Az amerikai szabványos atmoszféra jellemzői, 1976 Archiválva 2005. november 25-i dátummal a Wayback Machine -ben
Megállapította azt is, hogy a szabadon eső test által megtett út egyenesen arányos az indulásától eltelt idő négyzetével. Szabadesés a Holdon [ szerkesztés] Szabadesés kísérlet a Holdon Mivel a Holdnak nincs légköre, és a nehézségi gyorsulás is lényegesen kisebb, mint a Földön, ideális helyszín annak bemutatására, hogy az egyszerre elejtett, szabadon eső testek tömegüktől függetlenül, azonos sebességgel mozognak és egyszerre érnek a talajra. A kísérletet 1971. augusztus 2 -án David Scott, az Apollo–15 űrhajósa ténylegesen is elvégezte a Holdon. F jele a fizikában 2020. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ a b NIST, Fundamental Physical Constants, Adopted values: standard acceleration of gravity [1] ↑ NIST, Fundamental Physical Constants, Universal constants: Newtonian constant of gravitation [2] ↑ a b NASA, Earth Fact Sheet Források [ szerkesztés] Dr. Szalay Béla: Fizika, hatodik, átdolgozott kiadás, 48-50. oldal, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1979, ISBN 963-10-2661-2 Budó Ágoston: Kísérleti fizika I., Budapest, Tankönyvkiadó, 1986.