Rumbach Sebestyén Utcai Zsinagóga

Azt mondta, hála nekik, több mint 70 év hányattatást követően olyan multifunkcionális teret hoztak létre, ahol újra felhangozhatnak a közösség imái, ősi dallamai, ahol lehetőséget biztosíthatnak a zsidó közösség fejlődéséhez és teret adhatnak "fantasztikus kulturális, közművelődési és turisztikai" eseményeknek. Felidézte: elődeik a környéken három különböző karakterű zsinagógát építettek, megteremtve ezzel a Dohány utca-Rumbach Sebestyén utca-Kazinczy utca közötti úgynevezett zsidó háromszöget. Mint mondta, bár a közösség tagjai pontosan tudják, hogy miben különböznek egymástól ezek a zsinagógák, a zsidónegyedként emlegetett városrész ma mégis "egységes szövetet alkot". "Számunkra a zsidó közösség sokszínűsége alapérték", a magyar zsidóságon belül egymás mellett élő hagyományok léte és elfogadása "nem a Mazsihisz újkeletű hóbortja" - mondta Heisler András. Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke azt mondta, hogy a legtöbb állam félt kiállni a zsidó emberek mellett az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban a közelmúltban.

1. Rumbach utcai zsinagóga rehabilitációja
2. Íme, a „Rombach-utczai” zsinagóga pontos építési számai | Mazsihisz
3. Index - Kultúr - Átadták a felújított Rumbach utcai zsinagógát
4. Csodavártán a Rumbach Sebestyén utcában - HG.HU
5. Átadták a felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagógát | Demokrata

Rumbach Utcai Zsinagóga Rehabilitációja

Annak ellenére, hogy a szecessziós munkái miatt hamar világhírűvé vált Otto Wagner a későbbiekben emlékezni sem akart fiatalkori tervére, a budapesti szakrális épület nemzetközi szinten is Közép-Európa egyik legszebb alkotásának számít. A bécsi építész ugyanis a romantikus-eklektikus építészet egyik legkvalitásosabb moreszk-bizáncias ihletésű építményét alkotta meg a magyar fővárosban. 13 Galéria: Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga átadó Fotó: Gombkötő Emma / Index A mérnök az ókori hagyományokat követve centrális teret tervezett, melynek középpontjában a tóraolvasó pultot helyezte el. Ezt a bima vagy almenor néven is ismert emelvényt három oldalról a hívek padsoraival fogatta közre. A vallási előírások és a szokásjog alapján az első emelet magasságában a női karzatokat alakították ki. A falsíkokat szőnyegszerűen borították be kék, vörös, okker- és aranyszínű mázas téglákból kirakott geometriai formákkal, növényi indákat, kacsokat és virágszirmokat utánzó stilizált ívekkel. Wagner ebben azt a XIX.

Íme, A „Rombach-Utczai” Zsinagóga Pontos Építési Számai | Mazsihisz

2006-ban a Budapesti Zsidó Hitközség visszakapta, azóta látogatható. A felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga 2021. július 19-től, ha csak részlegesen is, de megnyitotta kapuit a látogatók számára. Az épület ma is impozáns. Mivel a zsinagóga ismételten szakrális, de már neológ rítusú tér lett, így a tervezők több ötletes megoldást alkalmaztak a templomtérben. Talán a világon itt alkalmazták először azt a módszert, hogy gombnyomásra a tórafelolvasó állvány a földbe süllyedjen egy hidraulikus rendszernek köszönhetően, ha koncerteken és kulturális rendezvényeken akadálymentesen kellene a 24, 8 méter átmérőjű belső tér a résztvevőknek. Az eredeti fapadok helyett modern, rugalmas nézőtéri berendezést biztosító kényelmes székek kaptak helyet. A lépcsőzetes női karzat üléssorai nem épültek vissza. A karzaton egy beépített padsor egészíti ki a földszinti nézőteret, mely mögött a zsinagóga történetét bemutató kiállítást rendeztek be. A zsinagóga részben már látogatható, de további közösségi tereket, kávéházat, szalonteret, konferenciatermet szeretnének kiépíteni, az egykori padlásteret pedig inkubátorházként szeretnék hasznosítani.

Index - Kultúr - Átadták A Felújított Rumbach Utcai Zsinagógát

A zsinagógákat jellemző másik fontos építészeti jellemző a stíluskeresés volt. A zsidóság szerette volna az épülettípus karakterét megtalálni és megalkotni. A XIX. század több kísérletet is hozott, de a keleties minták újraélesztése bizonyult tartósnak. Előbb a klasszicizmusba könnyedén illeszthető egyiptomi mintát vették át, majd a móros homlokzati díszítés vált Közép- és Kelet-Európa szerte uralkodóvá. Pesten az első példája ennek az 1859-ben átadott Dohány utcai zsinagóga. A neológok temploma azonban nem elégítette ki az egész izraelita közösség igényeit, mert az ortodox szertartásrendre alkalmatlan volt a berendezése, ezért a konzervatívok inkább maradtak a Károly körúti Orczy-ház udvarán álló rozoga imaházban. A hitközség elöljárósága többször is ígéretet tett egy, a régi szertartásrendre is alkalmas zsinagóga felépítésére. 1867 nyarán aztán az ügy lassúságát megelégelve a konzervatívok egy 24 fős csoportja megvásárolt egy telket a Rumbach Sebestyén utcában, majd ősszel felállították a "Zsinagóga Építő Bizottmányt".

Csodavártán A Rumbach Sebestyén Utcában - Hg.Hu

Szakrális funkciója mellett innovatív elemekben bővelkedő közösségi és kulturális térként nyitotta meg kapuit a 3, 2 milliárdból felújított zsinagóga. Kelet pesti kincsei és... Mivel a Dohány utcai zsinagóga neológ szertartásrendje nem elégítette ki az ortodoxabb felfogású izraeliták igényeit, így a közösség 1867-ben inkább megvett két, Rumbach Sebestyén utcai lakóházat, hogy a helyükre felépíthessék a saját imaházukat. A vallás megreformálását ellenző felekezet első templomának terveit Paul Antal készítette el. Ez a puritán küllemű szakrális tér azonban nagyon hamar kicsinek bizonyult a status quo ante ("azt megelőző állapot" – latin) vallási irányzatnak, így a Zsinagóga Építő Bizottmány egy meghívásos tervpályázat keretén belül a 26 éves pályakezdő, Otto Wagner bécsi építész tervei alapján vágott bele az új templom felépítésébe. Az osztrák mérnök társtervezője a nála jóval nagyobb szakmai tapasztalattal rendelkező, Morvaországban született Kallina Mór, építésvezetője pedig az olasz származású Buzzi Bódog volt.

Átadták A Felújított Rumbach Sebestyén Utcai Zsinagógát | Demokrata

Például kerülni kellett az emberábrázolást (még az Otto Wagnerről szóló kiállítás grafikai anyagaiban is), sábátkor pedig teljesen megállt a munka. A tervezők az olyan apróságokra is gondoltak, minthogy a zsidó számmisztikából kiemelt meghatározó számokkal dolgozzanak. "Az információs derékszögtáblák például 12 centiméteresek, ami a 12 törzsre utal" – említi Dávid Gábor. A vezérmotívum adta vonalak szigorú rendszerét egyedül a megállást és megnyugvást is jelentő kávézóban látható laza, lebegő installációk kedvéért hagyták el a tervezők, melyek mind egy tórai parancsolatot (micva) vagy szokást jelenítenek meg. "Vannak szimbólumok, amiktől tartózkodom, mert túl sok minden rakódott rájuk. A Dávid-csillag például ilyen" – mondja még Tausz. A tervezők szerint a csillag használata egyrészt lehet túl direkt vagy általánosító, másrészt mivel a Rumbachot a holokauszt idején gyűjtőhelyként is használták, visszás lehet a megjelenítése. "Szakmai kérdés, hogy milyen betűtípust használunk, hogyan tervezzük meg az irányító táblákat, vagy milyen anyagok használata mellett döntünk.

Mitől zsinagóga? Vannak csupa üveg és beton, modern zsinagógák, de vannak pálmafás, színesfalú, hatalmas vagy rejtett, az utcáról kiszúrhatatlan épületek is. Zsinagóga éppen annyiféle van, ahányféle a tervezői körében dívó korszellem lehetett, amilyenek a körülmények vagy az uralkodó építészeti stílusok voltak, amennyi pénzzel rendelkezett a közösség, de dönthetett a szükség is: meg kellett mutatni, hogy a környéken nagy és gazdag zsidó közösség él, vagy kellett egy hely, ahol anélkül lehetett imádkozni, hogy támadás érte volna az embereket. Ahhoz, hogy egy épület zsinagógaként funkcionáljon, nem kell sok minden. Irányzatonként változhat, de lényeg, hogy legyen hely imádkozni – ha megvan az ehhez szükséges tíz felnőtt zsidó férfi, vagyis a minján –, tanulni vagy csak együtt lenni. A zsinagógák közösségi terek mindenféle alkalmas helyiséggel, ahol jellemzően a környékbeli zsidók gyűltek össze. Környékbeliek, hiszen sábátkor nem lehet autóba ülni vagy villamosra szállni, mert az munkának számít.