Zajzoni Rab Istvan Kozepiskola
Újabb alkalom volt a megemlékezésre a költő születésének 150. évfordulója, amikor a Brassói Lapok egész oldalas összeállítást közölt róla (1982. május 21. ), valamivel később pedig A Hétben (1982. november 11. ) Kisgyörgy Zoltán idézte emlékét. Az 1989-es változás Zajzoni Rab István életművének szélesebb körű megismertetését is lehetővé tette. Bencze Mihály kezdeményezésére már 1990 januárjában a költőről nevezték el az önállósult hétfalusi magyar középiskolát, majd 1992-ben Magdó János, Nagy János és Bartha Judit gondozásában megjelent az Erdély zugából című Zajzoni-kötet, amely prózájának nagy részét tartalmazza. Ugyancsak 1992-ben közölte a Brassói Füzetek Nagy János "Nemzete s neve Rab vala…" című nagyobb tanulmányát, s még abban az évben türkösi Szász Benedek István a költő mellszobrát is elkészítette. A következő évek a reá vonatkozó szakirodalom gyarapodását hozták: Olosz Katalin megtalálta zsengéit és útinaplójának kéziratát, Szepes Mária elvégezte kézírásának grafológiai elemzését, Kisgyörgy Zoltán és Bartha Judit elkészítették családfáját.
- Zajzoni Rab István-díjat kapott Brassóban Tőkés László - Nemzeti.net
- Kuruc.info - Különös összefogás Négyfaluban: kitiltották a történelmi egyházak templomaikból a hazafias díjkiosztó ünnepséget
- Vita:Zajzoni Rab István – Wikipédia
Zajzoni Rab István-Díjat Kapott Brassóban Tőkés László - Nemzeti.Net
Végezetül arra buzdított, hogy "legyünk készek munkálkodni, áldozatot hozni és közösségünkért cselekedni", hisz ő is egész életét ennek szentelte. Az igehirdetés után Koszta István evangélikus lelkész köszöntötte az egybegyűlteket, méltatva Tőkés László püspököt, néhány személyes emléket is felidézve vele kapcsolatban. Az úrvacsoraosztást követően rátértek a Zajzoni Rab István-díjak kiosztására. A szervezők részéről Kovács Lehel István ismertette azokat a kritériumokat, melyek szerint a 2006-ban alapított díjat minden évben odaítélik, általában három személyiségnek és egy közületnek. Hangsúlyozta, hogy a díjakkal cselekvésre és helytállásra buzdítanak mindenkit, elismerve a nemzetszolgáltot. Jani András elszavalta a névadó poéta Költői tanács című versét, majd a főszervező Bencze Mihály matematikatanár, közíró, szerkesztő méltatta az elsőként díjazottat, Tőkés Lászlót, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét, ismertetve életét, munkásságát és eddigi elismeréseit. A díj – Gergely Zoltán kolozsvári szobrászművész bronzplakettje és egy díszoklevél – átvétele után a püspök azt mondta: "Annak ellenére, hogy a mai vezetőink csúfot űznek országunkból – lásd, minap a kormány is megbuktatta önmagát –, van hitem, hogy megkapaszkodjunk és ezen fordítsunk, mert van időnk erre, és ezen dolgozunk. "
Kuruc.Info - KüLöNöS öSszefogáS NéGyfaluban: KitiltottáK A TöRtéNelmi EgyháZak TemplomaikbóL A Hazafias DíJkiosztó üNnepséGet
Vita:zajzoni Rab István – Wikipédia
Brassóba érkezése után már csak két napot ért meg. 1862. május 13-án hunyt el, örök nyugalomra május 16-án helyezték a brassói evangélikus temetőben. Földi maradványait 1872-ben szülőfalujának sírkertjébe vitték át, itt egy zajzoni kőfaragó megalkotta brassói síremlékének mását. (Az 1980-as évek során, a brassói evangélikus temető felszámolásakor Zajzoni Rab István eredeti síremléke megsemmisült. ) Emlékezete Szerkesztés Az 1849 utáni Petőfi -követők sorában számon tartott, verseiért börtönt is viselt hétfalusi csángó költő és a Bach-korszakban a magyar–román–szász megbékélésért szót emelő publicista emlékezetét mint helyi hagyományt elsősorban szűkebb pátriája ápolja. Már születésének centenáriumát megelőzően Szurgent József egy tanulmányban elevenítette fel a Véndiákok Lapjában életét és pályáját, s ugyancsak a centenárium küszöbén jelent meg Erdélyi Pál Zajzoni Rab István életéhez új adatokkal szolgáló adattára az Erdélyi Múzeumban (1931/10–12). 1932-ben a Bukarestben élő Papp Béla orvos kezdeményezte neves földije centenáriumának megünneplését.
Példaként hozva fel Zajzoni Rab István állhatatosságát és nemzethűségét, aki az 1849 utáni Petőfi-követők sorába állva verseiért börtönt is viselt, a Bach-korszakban pedig a magyar–román–szász megbékélésért emelt szót publicistaként, egy kései névrokonát említette "negatív párhuzamként", aki bár Rab Jánosnak született a Székelyföldön, a romániai római katolikus egyház metropolitájaként nemhogy szolgálta és támogatta volna a moldvai csángómagyarok anyanyelvű hitéletét, hanem egyenesen gátolta és tiltotta azt, szégyent hozva őseire és hitsorsosaira. A többségi nemzetállami asszimiláció egyik apostola, Robu érsek a kommunista politikai rendőrség korábbi kollaboránsaként volt az óromániai római katolikus egyház feje 1990–2019 között, s ma is tiszteleti tagja a Román Akadémiának… A továbbiakban a házigazda parókus lelkész méltatta a 200 éves tatrangi templomot, és rövid részletet olvasott fel egy általa készített monográfiából. Gödri Alpár tatrangi lelkipásztor a díj átvételekor elmondta, hogy: "Ez a tatrangi csángó nép kitartásának az elismerése, és arra figyelmeztet, hogy felelősség rendben tartani a templomot, hisz ez mindenkor kutya kötelességünk is. "
A jelenlevőket Koszta István evangélikus lelkész köszöntötte, néhány személyes emlékét is megosztva Tőkés Lászlóról. A szervezők részéről Kovács Lehel István ismertette azokat a kritériumokat, amelyek alapján a 2006-ban alapított díjat minden évben kiosztják, és ismételten hangsúlyozta, hogy ezzel cselekvésre ösztönöznek mindenkit. Az idei fődíjazott, Tőkés László életét, munkásságát és eddigi kitüntetéseit Bencze Mihály nyugalmazott matematikatanár és főszervező ismertette. A díj átvétele után Tőkés László kijelentette: annak ellenére, hogy a mai vezetőink csúfot űznek az országunkból (a kormány is megbukott), van hite, hogy megkapaszkodjunk és ezen fordítsunk. A következő díjazott Gödri Alpár tatrangi lelkipásztor volt, aki úgy érzi, a tatrangi csángó nép kitartását ismerik el ezzel a kitüntetéssel. A 200 éves tatrangi evangélikus templomról Koszta István beszélt, rövid részletet is felolvasva az általa készített monográfiából. A bélyeggyűjtés elsősorban kultúra és sok-sok történelem – jelentette ki Florkievitz László filatelista, tíz Brassóban rendezett bélyegkiállítás főszervezője, az olimpiai bélyegek jeles gyűjtője, a romániai filatelisták szervezetének elnöke, akit szintén Bencze Mihály laudált.