Bíró László

June 28, 2024
A cég műhelyeiben folyt a munka. A nagyüzemben gyártható golyóstoll megalkotásában nagy szerepe volt Goy Andornak. Arra, hogy hogyan is ötlötte ki a golyóstoll elvét, többféle történet is napvilágot látott. Erre választ kapunk elolvasva Biró önéletrajzi regényében, az 1975-ben megjelent "Csendes forradalom"-ban ahol így valott a találmány megszületéséről: "Gyakran nézegettem a rotációs hengerek egyenletes és gépies munkáját... Egy parányi hengerecskét képzeltem el, akkorát, amely egy írószerszámban alkalmazható, és amelynek az a lényege, hogy a festéket automatikusan felszedve működés közben nyomot hagy a papíron. " Elõször egy nagyméretű toll hegyeként alkalmazott golyót - ezt a megoldását már az 1931. évi Budapesti Nemzetközi Vásáron mutatott be először - később ugyanezt a megoldást kis méretben, írótollnak is alkalmazta. A kezdetben készült példányokkal nem lehetett tökéletesen írni, betűk írására alkalmatlanok voltak, a rosszul beágyazott golyók pedig gyakran akadoztak. Később ugyanezt a megoldást kis méretben is elkészítette, melyet írótollként alkalmazott.
  1. Kiállítás a golyóstoll feltalálója, Bíró László emlékére - YouTube
  2. Zsúrpubi - A golyóstoll feltalálója 122 éve született
  3. Bíró László József
  4. Golyóstoll feltalálása | Nők Lapja

Kiállítás A Golyóstoll Feltalálója, Bíró László Emlékére - Youtube

Bíró Lászlóra, a golyóstoll feltalálójára emlékezik ma a Google. A keresőóriás gyakran készíti el nemzetközi ünnepnapok, évfordulók és egyéb jeles napok alkalmából saját logójának átalakított, játékos változatát, az úgynevezett Doodle-t, amelyet a mai napon a magyar feltalálónak dedikál. A Google Doodle egy kép, animáció vagy interaktív játék – ezt látjuk akkor, amikor a Google keresőt megnyitjuk. 1998-ban jelent meg először, és azóta a cég több mint 2000 ünnepi emblémát készített el a világ különböző részein megjelenő kezdőlapjai számára. Szeptember 29-én a golyóstoll feltalálója, Bíró László előtt tiszteleg a Google-kezdőlap. Bíró László József 117 éve, 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Újságírással és festészettel is foglalkozott, de az 1938-ban szabadalmaztatott golyóstollnak köszönhetően vált világhírűvé. Bíró munkája során felismerte, hogy szemben a cseppfolyós tintával, az újságok nyomtatásához használt sűrűbb tinta gyorsabban szárad, és hosszú távon piszkolódásmentesen megmarad.

Zsúrpubi - A Golyóstoll Feltalálója 122 Éve Született

Újítása a toll végében elhelyezett kis golyó, amely a forgásnak köszönhetően viszi fel a tintát a papírra. Magyar találmány a golyóstoll Forrás: Origo A használható golyóstoll előállításához vezető kísérleteket külföldön fejezte be, szabadalmát később az angol kormány is megvásárolta. 1944-ben már a brit Királyi Légierő is a Bíró-féle golyóstollat használta, mivel az a repülőgépeken nagy magasságokban is működött. A golyóstollat azóta is világszerte használják, egyes országokban a termék a feltaláló nevét is viseli: spanyolul 'birome', franciául 'biron', angolul pedig néha 'biro pen'-nek hívják. Több magyar vonatkozású Doodle-lal találkozhattunk már az évek során. A Google keresőjének fejlécében először Bartók Béla szerepelhetett 2008 márciusában, de azóta többek között megemlékeztek még Liszt Ferencről, Arany Jánosról, Szent-Györgyi Albertről, de a Rubik-kocka feltalálásának 40. évfordulójáról is. Ezen nagy nevek mellett több nemzeti ünnepnek is emléket állítottak már, például az október 23-ai vagy a március 15-ei forradalom nak.

Bíró László József

(született: Schweiger László József, Budapest, 1899. szeptember 29. – Buenos Aires, 1985. november 24. ) a golyóstoll feltalálója. Argentínában olyan nagy tiszteletet vívott ki magának, hogy az argentin feltalálók napját az Ő születésnapján, szeptember 29-én ünneplik. A golyóstoll feltalálója Bíró (született Schweiger) László József 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Édesapja, Schweiger Mózes Mátyás hódmezővásárhelyi születésű műfogász, édesanyja a kaposvári születésű Ullmann Janka volt. A családnév Bíró-ra változtatását a magyar királyi B. M. 1905. február 11-én 13435/III. b. sz. alatt kelt rendelete engedélyezte. 1938. augusztus 20-án Bíró László áttért az evangélikus vallásra. 18 éves kora előtt besorozták katonának az első világháborúba, ahonnan barátaival együtt megszökött. A háború után a Budapesti Tudományegyetem orvosi karán kezdte tanulmányait, de rövid idő után megszakította azokat. Különleges egyéniségének, sokoldalúságának bizonyítéka, hogy nyughatatlan ifjúkorában a legkülönbözőbb foglalkozásokban próbálta ki képességeit: egy ideig a hipnózis foglalkoztatta, de volt grafológus, autóversenyző, biztosítási ügynök, vámügyintéző, érdekelte a festészet meg a szobrászat és nem utolsó sorban a találmányok.

Golyóstoll Feltalálása | Nők Lapja

A FELTALÁLÁS Bíró a találmánya tervezését Budapesten kezdte el és 1931-ben bemutatta az első golyóstollát, melynek mérete még nagyon nagy volt és rossz minőségben lehetett vele írni. Ezt követte a kicsinyítés, ezeknek a tollaknak a működési elve már a mai golyóstollal megegyező volt, de még alkalmatlanok voltak a betű írására, illetve a benne található golyó is többször elakadt benne. További fejlesztésnek köszönhetően 1938-ban szabadalmaztatták a golyóstollat Magyarországon. Bíró 1938 év végén a zsidótörvény miatt úgy döntött, hogy elhagyja az országot. Először Párizsba ment, majd 1940-től Argentínában vonulva kísérletezgetett tovább. Ezt követően 1943. június 10-én Argentínában szabadalmaztatta találmányát. Az első rendszeres eladásra gyártott golyóstollakat 1945-től Eterpen néven árusították New Yorkban (mai értékre átszámítva kb 20. 000 Ft-ért), majd Biropen néven gyorsan elterjedt az egész világban. Az országban, ahol haláláig, élt tiszteletére ezen a napon ünneplik az Argentín Feltalálók Napját.

Többek közt hidak (például a Lánchíd öntöttvas kereszttartóinak nagy részét, a szegedi híd öntvénydarabjainak egy részét) is a Ganz gyárban készítették, valamint kéregöntésű malomipari rovátkolt hengereket is előállított. Később a gyár ezzel a termékével is világhírű eredményeket ér el MECHWART ANDRÁS vezetésével. HENGERSZÉK Ez a kiemelkedő jelentőségű gabonaőrlő szerkezet nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a 19. század végére Budapest lett Európa malomipari fővárosa. Feltalálója MECHWART ANDRÁS ( 1834 – 1907) 1859-ben kezdte meg tevékenységét Ganz budai öntödéjében, és a következő 40 évben a gyár mérnöke, üzem- és üzletvezetője, majd vezérigazgatója lett. 1878-ban (a Monarchiában elsőként) megalapította a gyár villamossági részlegét. Az ő hívására lépett be a gyárba Zipernowsky Károly, Déri Miksa és Bláthy Ottó. Legfontosabb találmánya a kopásálló, kéregöntésű, ferdén rovátkolt őrlőhengerekkel a hengerpárok rugós összeszorításával működőt, faburkolattal ellátott gabonaőrlő hengerszék.

Milliárd Hány Nulla