Szent Katalin Kolostor Magyar
[1] A görög ortodox kolostort 550 körül alapították és ez a világ egyik legrégebbi, folyamatosan eredeti feladatkörében működő kolostora. A kolostor előtt kápolna állt itt, amelyet a 4. század elején Heléna császárnő építtetett, azon a helyen, ahol a hagyomány szerint Mózes az égő csipkebokrot látta. [2] Mózes később a közeli hegyen kapta meg a Tízparancsolatot tartalmazó kőtáblákat. A hely a keresztények között hamar zarándokhellyé vált és a 6. században I. Iusztinianosz bizánci császár parancsára megerősített kolostort építettek erődszerű falakkal körbevéve, hogy megvédjék a szerzeteseket és a zarándokokat a fosztogatóktól. Az épületegyüttest csak valamivel ezután szentelték Alexandriai Szent Katalinnak. A bonyolult elrendezésű, útvesztőre hasonlító kolostor falai és épületei a bizánci építészet jelentős alkotásai. Hozzáférhetővé tették a sinai-félszigeti Szent Katalin kolostor kéziratait az interneten - BZSH. A kolostor legfontosabb részei, a 6. századból származó bazilika és az úgynevezett "Égő csipkebokor-kápolna" különösebb károsodás nélkül, jó állapotban maradtak fenn. A kolostorban található a világ legrégebbi, folyamatosan működő könyvtára, felbecsülhetetlen értékű kora keresztény kéziratokat és ikonokat őriznek, [3] [4] valamint egy Jézus színeváltozását ábrázoló, szintén a korai kereszténység korából származó mozaikot.
Hozzáférhetővé Tették A Sinai-Félszigeti Szent Katalin Kolostor Kéziratait Az Interneten - Bzsh
A kolostor építését 565-ben fejezték be, az azóta eltelt több mint másfél évezredben könyvtára felhalmozta a világ egyik leghíresebb, mintegy 3400 kéziratból álló korai kódex- és kéziratgyűjteményét. A kéziratok között számos korai keresztény vallási szöveg található, bibliák, vallásos költészet és egyházi zene, különböző egyházatyák és a szerzetesek irodalmi művei. A világi szövegek között görög klasszikusok, korabeli levelezés, nyelvtani írások, számtani gyakorlatok, retorikai művek, történeti szövegek lelhetők fel. A kolostor a bizánci hagyományokat tovább folytató görög ortodox egyházhoz tartozik, a kéziratok túlnyomó többsége görög nyelvű, de vannak arab, szír, grúz és már nem beszélt nyelven íródott, arámi, kaukázusi albán szövegek is. Az elszigetelt, 11 méter magas fallal körülvett építmény legrégebbi kéziratai a 3. századból származnak, és a száraz sivatagi éghajlatnak köszönhető fennmaradásuk.
Majd a Kákics zenekar az Alba Regia Táncegyüttes senior csoportja segítségével a moldvai táncok világába vezeti be a közönséget, akik maguk is csatlakozhatnak ezekhez a körtáncokhoz. Sötétedés után az Aserdus Tűzzsonglőr Produkció hagyományőrző tűztánca ugyancsak a múltba tekint, megidézve azt a parazsat, ami évszázadok óta sem alszik ki. Várvédő nők, sárkányölő amazonok, tüzes paripák járják lendületes táncukat a lángok ritmusára a női tűzzsonglőrök előadásában. A kiállítás június 15-ig, naponta 8–20 óra között látogatható a Szent István Király Múzeum Fő utcai épületében. Részletes információ a kiállítás honlapján olvasható:. Borítókép: Korabeli tárgyi emlékek (Forrás: Szent István Király Múzeum)