Dózsa György Kivégzése

Rengeteg közterületet, iskolát, sportszervezetet, társadalmi intézményt neveztek el róla. Elég, ha az Újpest FC-t említjük, mely 1950-től 1990-ig viselte az Újpesti Dózsa nevet, vagy megjegyezzük, hogy a régi húszforintos bankjegy is Dózsa képével volt ellátva. A budapesti Dózsa György út a 3-as metró egyik állomása, melynek évtizedeken keresztül jellegzetessége volt a Szász Endre által készített kettős porcelánpannó, ami a parasztvezért fáklyával a kezében ábrázolta. A metró felújítása után a műről reprodukció készült, ma ez látható az aluljáróban. A mai történészek már vitatják Dózsa szerepét, sokan úgy vélik, csak a népi emlékezet és a költők kreáltak belőle hőst. Érdemes még megemlíteni Illyés Gyula Dózsa György és Hevesi Sándor 1514 című drámáját, Eötvös József regényét ( Magyarország 1514-ben) és Nemeskürty István esszéjét ( Krónika Dózsa György tetteiről az kötetben). Kósa Ferenc 1970-ben rendezett filmet Ítélet címmel a parasztfelkelésről, melyben Bessenyei Ferenc alakította Dózsát (és amelyben szintén felbukkan az ominózus tüzes vastrón motívuma).

1. Dózsa György felemelkedése és kivégzése » DJP-blog
2. A történelem egyik legkegyetlenebb kivégzési módja: a bronzbika » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek

Dózsa György Felemelkedése És Kivégzése &Raquo; Djp-Blog

2022. március 10. 15:05 Múlt-kor Az emberi elmének semmi sem szabhat határt, és ez alól a halálbüntetési formák sem kivételek: a vélt vagy valós vétkek szankcionálására számtalan kegyetlen módszert találtak ki az elmúlt évezredek során. Az ismertebbek mellett – karóba húzás, felakasztás, felnégyelés, lefejezés, keresztre feszítés, élve kettéfűrészelés – több tucatnyi kevésbé szokványosról is olvashatunk. Perilloszt saját bronzbikájába kényszeríti a türannosz A portugál gyarmatosítók az egykori Ceylonban például a megtöltött ágyú szája elé kötötték a szerencsétlen elítéltet, míg a karthágóiak, a bizánciak, de még a XIX. századi India törvénykezői is az elefánt talpával zúzatták szét a bűnös fejét. Nem lehetett szívderítő látvány Koppány felnégyelése, de Dózsa György kivégzése sem, akinek felhevített fogóval letépkedett húsából a hajdúinak kellett enniük. Ám mind közül az egyik legbetegebb elmére vall a Kr. e. VI. században élt híres bronzöntő, az athéni Perillosz ötlete. Szicíliai Diodórosz görög történetíró szerint a mester olyan bika alakú, oldalán ajtóval ellátott bronztartályt készített, amelybe könnyedén be lehetett zárni egy embert.

A Történelem Egyik Legkegyetlenebb Kivégzési Módja: A Bronzbika » Múlt-Kor Történelmi Magazin » Hírek

Pest mellett Bornemissza Gergely és Tomori Pál szétverte a keresztesek táborát, majd sikeresen elfojtották a Kárpátok hegykoszorújáig terjedő északi felkelést is. Erdélyben Szapolyai kapta a feladatot, hogy számoljon le Dózsával és hadával. A vajda húszezer fős sereget szervezett, és július 15-én meglepték a Temesvárt ekkor már egy hónapja ostromló Dózsát. Dózsa György kivégzése. Illusztráció Edwin Lawrence Godkin Magyarország és a magyarok története című művéből (1852) Wikimedia Commons Bár a jobbágyok kétszer annyian voltak, mint Szapolyai székely serege, a régóta tartó ostrom demoralizálta őket, és jóval képzetlenebbek is voltak a fegyverforgatásban, mint a rájuk törő ellenség. A parasztok ugyan derekasan harcoltak, egyre súlyosabb veszteségeket szenvedtek, és hátrálni kényszerültek. A csata akkor ért igazi fordulóponthoz, amikor Szapolyai rokona, Petrovics Péter sikeresen elfogta Dózsát. Nem sokkal később testvére, Gergely is fogságba került. A vezetők nélkül maradt parasztsereg hamar megzavarodott, a vérszemet kapott nemesség pedig senkinek nem kegyelmezett: vérfürdőt rendezve mészárolta le a jobbágyokat.

Bakócz azzal az ígéretével lobbizott, hogy megválasztása esetén hatalmas vagyonát egy törökellenes keresztes hadjárat megszervezésére fordítja. Habár nem nyerte el a pápai trónt, az egyház megbízta, hogy szervezze meg az európai keresztes haderőt, melynek gerincét a magyarok alkotják. Az érsek 1514 áprilisában tért haza az új pápa, X. Leó bullájával, amely kihirdette a keresztes hadsereg toborzását. A jobbágyokból álló sereg főparancsnokának Bakócz Dózsa Györgyöt tette meg, akinek híre őhozzá is eljutott. Úgy gondolta, a szerény köznemesi sorból jövő Dózsa származásánál fogva könnyen megérteti magát az alája rendelt parasztokkal. Május közepére már negyvenezer fős sereg gyűlt össze, a földesurak azonban nem nézték jó szemmel, hogy Bakócz a nyári betakarítás előtt elorozza tőlük a jobbágyaikat, és igyekeztek erővel megakadályozni a távozásukat. A nemesek szervezkedése és a keresztes had ellátási hiányosságai folytán az összegyűlt parasztok körében egyre nagyobb lett a zúgolódás. A sereg tagjai gyakran támadtak meg vásárokat, udvarházakat, utazó kereskedőket, hogy élelemhez jussanak.