Origo CÍMkÉK - Palesztin-Izraeli Konfliktus
A terv létrehozna egy független palesztin államot, amely Ciszjordánia nagy részét, a Gázai övezetet és Kelet-Jeruzsálemet foglalná magába − nagyjából visszatérnének a határokhoz, amelyek az 1967-es arab–izraeli konfliktus előtt álltak fenn. Az új javaslat megtartaná a genfi kezdeményezés által felvázoltak többségét, azzal a különbséggel, hogy a palesztin menekültek, valamint a zsidó telepesek területcserékből adódó különleges helyzetét másképpen oldaná meg. Ennek értelmében a csaknem ötszázezer, Ciszjordánia területén élő izraelita telepes lakhelyén maradhatna. A jelenlegi helyzet. Izraeli katonák palesztin fegyveresekkel végeztek Ciszjordániában | hirado.hu. A határmenti települések földcsere formájában kerülnének izraeli fennhatóság alá, azon lakosok, akik Ciszjordánia belső részein élnek eldönthetnék, hogy állandó lakosi státust kapva maradnak az újonnan létrejött palesztin állam területén vagy pedig Izraelbe költöznek. A palesztin menekültek is ezen két opció közül választhatnának. Josszi Beilin szerint így fel lehetne oldani a leendő palesztin állam területén élő telepesek tiltakozását, amely sokak szerint a legnagyobb akadályt állítja a konfliktus rendezése elé.
- Újabb javaslattal állnak elő az izraeli–palesztin konfliktus megoldására
- Izraeli katonák palesztin fegyveresekkel végeztek Ciszjordániában | hirado.hu
Újabb Javaslattal Állnak Elő Az Izraeli–Palesztin Konfliktus Megoldására
Mahmúd Abbász palesztin elnök pedig 86 esztendős, és mivel 2005 óta nem tartottak választásokat Palesztinában, sokan legitimációját is megkérdőjelezik. Sőt még a koronavírusban elhunyt Száeb Erekat palesztin főtárgyaló utódlásáról sem döntöttek. És akkor még nem esett szó a Gázai övezetet uraló, a világ nagy részén terrorszervezetként számon tartott Hamászról, amely el sem ismeri Izrael létezését.
Izraeli Katonák Palesztin Fegyveresekkel Végeztek Ciszjordániában | Hirado.Hu
Az elmúlt napokban kiéleződött a feszültség a Közel-Keleten, és Kelet-Jeruzsálemben összecsapásokra, tüntetésekre került sor. Ezt követően rakétaháború tört ki a Gázai övezetet uraló Hamász és Izrael között. Hétfő óta 192 palesztin, köztük 58 gyerek vesztette életét Gázában. Izrael tíz áldozatról számolt be, köztük két gyermekről.
A konfliktus közepette Justin Trudeau miniszterelnök nyilatkozatot adott ki, amelyben felszólította Izraelt, hogy tanúsítson "önmérsékletet" és "cselekedjen a nemzetközi joggal összhangban". A következtetése természetesen az volt, hogy a Hamász és a palesztin Iszlám Dzsihád által polgári célpontokra kilőtt mintegy 3500 rakétára válaszul az Izraeli Védelmi Erők önvédelmi akciói nem voltak sem "visszafogottak", sem "a nemzetközi joggal összhangban". Egy héttel később Trudeau megígérte, hogy továbbra is támogatja "a béketeremtő kezdeményezéseket", amelyek "támogatják az izraeliek és a palesztinok közötti párbeszédet és együttműködést". Bár az érzelmek csodálatra méltóak voltak, az Irán által támogatott szélsőséges erők a Gázai övezetben bebizonyították, hogy nem különösebben nyitottak a párbeszédre. A Hamászt Kanadában és a nyugati világ nagy részében terrorszervezetként ismerik el. Az életet, a testi épséget és a megélhetést fenyegető nagyon is valós fenyegetés ebben az időszakban gyors és határozott katonai választ követelt.