Az Én Dédapám - Karácsonyi Magyar Népszokások
Az eddigi válaszokat pedig nagyon köszönöm! 5/11 anonim válasza: Ha kórházban halt meg, akkor mindenképpen. '79 nem volt olyan régen. Az is lehet, hogy csak a család nem tudta, hogy rákos, de az orvosai igen. 08:51 Hasznos számodra ez a válasz? 6/11 anonim válasza: 89% Ha otthon halt meg, akkor nagy valószínűséggel nem boncolták. Nem ismerem ennek a két betegségnek az összefüggését, lehet, hogy egyik okozta a másikat, vagy történhetett az is, hogy a trombózis során derült ki nála a rák... Ezt így utólag megállapítani nagyon nehéz, sőt szerintem lehetetlen. 08:53 Hasznos számodra ez a válasz? 7/11 anonim válasza: Több, mint 30 év után mit számít? 2013. 15:32 Hasznos számodra ez a válasz? 8/11 anonim válasza: 42% Inkább azt kérdezd meg, hogy a csalédtagok miért nem akarják nem tudomásul venni azt, hogy áttátes rákban halt meg az ős? Mert az a biztos. Egyszerűen azért, mert a RÁK még ma is hatalmas tabu. Rettegnek az emberek tőle. Az én dédapám nagyon fiatalon halt meg (negyven sem volt), tüdőbajban.
- A dédapám (Skorpió) – Gitártab és Akkordok – Gitárkotta, gitártab és gitár akkordok INGYEN!
- Az én kicsi ellenállásom: a következő 4 évben egy fillért sem fogok vidéken költeni : hungary
- Karácsonyi ajándék amerikai nagymamának Amerikában : hungary
- Elindult a Magyar Vöröskereszt karácsonyi adománygyűjtése Csongrád-Csanád megyében : hirok
- Meglepő magyar karácsonyi hagyományok - HáziPatika
- Karácsonyi szokások Magyarországon - Karácsonyi hagyományok
- Karácsonyi magyar népszokások - Magyar Térrendezés
A Dédapám (Skorpió) – Gitártab És Akkordok – Gitárkotta, Gitártab És Gitár Akkordok Ingyen!
Figyelt kérdés Családfakutatásom nyomán arra bukkantam a halálozási anyakönyvben, hogy a halál okaként "daganatos agyi áttétet" állapítottak meg dédapámnál. 1979-ben hunyt el, de a család úgy tudja, trombózist kapott, majd végül ennek szövődményeibe halt bele nem sokkal később. Menye, az én apai nagyanyám is meg mert volna esküdni, hogy érrendszeri rendellenesség volt a halál oka. Előfordulhatott-e hogy hanyagság történt? Vagy lehet, hogy gyorsan el kellett temetni a hőség miatt? (Tudniillik július végén halt meg, falun élte le az életét). 1/11 anonim válasza: 85% A családok nem mindig mondják meg a rákot. Nálunk is van aki agyvérzést kapott és meghalt. Persze azt nem tették hozzá, hogy tüdőrák é agyi áttét volt mint dohányosnak. 2013. okt. 2. 08:24 Hasznos számodra ez a válasz? 2/11 anonim válasza: 92% Szia! Nem olyan régen, 22 évvel ezelőtt a betegnek sem mondták meg mi baja. Azt vallották, hogy jobb, ha nem tudja. A nagybátyám gégerákos volt, fél évet adtak beki, ezt csakis a feleségésnk mondták el, senki másnak (ő is utólag mondta el. )
Az Én Kicsi Ellenállásom: A Következő 4 Évben Egy Fillért Sem Fogok Vidéken Költeni : Hungary
1. Húsz éve már, több is talán, hogy nap-nap után Minden nap délután eljött a dédapám 2. Mesélt ilyet, mesélt olyat, mesélt sok csodát Igen, mesélt sok csodát, lódított is talán R. Kisfiam, így szólt hozzám a dédapám Jöjj velem, hagyjuk itt a város zaját Jöjj velem, mesélek megint sok csodát Elmegyünk, s úgy leszünk, mint két jó barát 3. Arról mesélt, az volt a szép, mikor lovon járt Régen, mikor lovon járt, s a nőknek úgy imponált 4. Mondta nekem, hogy beléesett egy szőke hajú lány S ez a szőke hajú lány lett az én dédanyám R. 5. Vártam megint, hogy újra vigyen, de nem jött többé már Sajnos nem jött többé már, érte jött a halál... kapcsolódó videók kapcsolódó dalok Skorpió: Azt beszéli már az egész város Útra keltünk végre a Kárpát-medencébe Mindenhová megyünk, hol vártok ránk Másfél évig csend volt, oly nehéz volt az élet Úgy várjuk már az új találkozást Mivelünk azóta anny tovább a dalszöveghez 46357 Skorpió: Így szólt hozzám a dédapám Igen, mesélt sok csodát, lódított is tal 31696 Skorpió: Dédapám 20 éve már, több is talán, hogy nap nap után, minden nap délután eljött a dédapám.
kapcsolódó dalok Skorpió: Azt beszéli már az egész város Útra keltünk végre a Kárpát-medencébe Mindenhová megyünk, hol vártok ránk Másfél évig csend volt, oly nehéz volt az élet Úgy várjuk már az új találkozást Mivelünk azóta anny tovább a dalszöveghez 46680 Skorpió: Így szólt hozzám a dédapám 1. Húsz éve már, több is talán, hogy nap-nap után Minden nap délután eljött a dédapám 2. Mesélt ilyet, mesélt olyat, mesélt sok csodát Igen, mesélt sok csodát, lódított is tal 32166 Skorpió: Dédapám 20 éve már, több is talán, hogy nap nap után, minden nap délután eljött a dédapám. Mesélt ilyet, mesélt olyat, mesélt sok csodát, igen, mesélt sok csodát, lódított is ta 22031 Skorpió: A rohanás Lenn az utcán, lenn az utcán, látom sietnek az emberek. Nézek erre, nézek arra, hiszen látnivaló rengeteg. Én is megyek, én is megyek, felkeresek minden szép helyet. Indulj te is 9462 Skorpió: Vezess át az éjszakán Álmaimban élő kedves szőke lány Jöjj vezess át az éjszakán. Gondolat mely hívja a napsugarát Édes italt rejtő kis boros pohár Jöjj vezess át az 9196 Skorpió: Elindulunk Mondd mit ér, Ha kemény a dal, De mégsem rólad szól.
2016. december 23. Magyarországon a tél beköszöntével, december elejétől a hagyományoknak megfelelően kezdetét veszik a különféle népszokások, amelyek szorosan kötődnek a szent ünnephez Régen a karácsony elképzelhetetlen lett volna azok nélkül a kedves szokások nélkül, amelyek még jobban fokozták az ünnep várásának izgalmait. Az elmúlt évtizedekben kissé elhalványult ezen szokások jelentősége. Szerencsére napjainkban ismét újjáélednek, meghittebbé varázsolva a szent karácsony ünnepét. Luca napja (december 13. ) A naptárreform előtt - a Gergely-naptár életbelépése, azaz 1582 előtt - Luca napjára esett a napforduló. Ilyenkor volt a leghosszabb az éjszaka, a legrövidebb a nappal. Meglepő magyar karácsonyi hagyományok - HáziPatika. Ezen a napon elsősorban a tyúkok termékenység varázslása volt a cél. Ehhez kapcsolódott a nők munkatilalma. Úgy tartották, hogy ha Luca napján fonnának vagy varrnának, nem tojnának a tyúkok. Azaz, e mágikus eljárások, tevékenységek a tyúkok tojáshozamának növekedését igyekeztek elősegíteni. Luca napján a fiúk elindultak meglátogatni az ismerős házakat és jókívánságaikért cserébe adományokat vártak.
Karácsonyi Ajándék Amerikai Nagymamának Amerikában : Hungary
A forró cukoroldatot fém habverő üstbe vagy fazékba öntjük, és hidegvíz-fürdőben hagyjuk teljesen kihűlni – kavargatni tilos! Miután kihűlt, robotgéppel közepes fokozaton addig keverjük, amíg teljesen kifehéredik, kikristályosodik, s azt nem vesszük észre, hogy kezd visszapuhulni. Addig keverjük, míg fényét veszti. A fehér masszát nedves kézzel átgyúrva kapjuk a fondant. Ezt egy másik edényben visszamelegítjuk 75-80 °C körülire. Szilikonpapírra helyezett kapcsos tortaformába öntjük, jó másfél ujjnyi vastagra. Önthetjük szilikonos jégkockatartóba is, ekkor megspóroljuk a vágás, darabolás kényes műveletét. Karácsonyi ajándék amerikai nagymamának Amerikában : hungary. A krémet olvasztott csokoládéval, gyümölcssűrítménnyel vagy kávéval színezhetjük, ízesíthetjük. A formába öntött masszát hűlni hagyjuk, majd felkockázzuk és becsomagoljuk. 3. Borlekvár 1 l bor (fehér vagy vörös) 1 kg cukor 2 zacskó 1:1-es dzsemfix 1 db citrom 1 db kétcentis vaniliarúd Kifacsarjuk a citromot. Felforraljuk a bort, hozzátesszük a citromlevet, a cukrot és folyamatos kevergetés közben a dzsemfixet.
Elindult A Magyar Vöröskereszt Karácsonyi Adománygyűjtése Csongrád-Csanád Megyében : Hirok
A legenda szerint minden fiúcsecsemő "aprószent", akit Heródes király a gyermek Krisztus keresésekor megöletett
Meglepő Magyar Karácsonyi Hagyományok - Házipatika
A karácsonyi vacsora után a morzsát nem szabad kidobni az ünnep végéig, mert megóvja a ház lakóit a betegségtől. A szemetet sem ajánlatos kivinni a házból, mert a szeméttel a szerencse is távozik. A néphit szerint söprögetni is csak az asztal alá szabad. Az asztal egész héten át terítve volt minden háznál, hogy a látogatókat, köszöntőket is megkínálják. A karácsonyi asztalra vagy alá, vagy a közelébe helyezett tárgyaknak, eszközöknek különös jelentőséget tulajdonított a néphagyomány. Karácsonyi magyar népszokások - Magyar Térrendezés. Mágikus erejűnek tartották pl. a karácsonyi abroszt, később sütőabrosznak használták, hogy a termés bő legyen, és a kenyér is megkeljen. A karácsonyi abroszt advent csendjében hímezték az asszonyok. Az asztal alatt a megszületett kisded szalmája fénylett, így a házakat a betlehemi istállóhoz hasonlatossá tették. Ezt a szénát, vagy szalmát karácsony után az állatok alá helyezték vagy megetették velük, hogy szaporák, egészségesek legyenek. Az asztalra vagy alá magvakat is raktak, a következő évre jó termését, a bőséget varázsoltak.
Karácsonyi Szokások Magyarországon - Karácsonyi Hagyományok
Caplow csapata ár szerint csoportosította az ajándékokat: 2500 Ft alatt voltak az úgymond 'jelképes ajándékok', melyek távoli rokonok között voltak jellemzők; 2500 Ft és 10. 000 Ft közé estek a 'kedves ajándékok', melyek bármilyen rokonok között előfordulhattak. A 10. 000 Ft feletti ajándékok már a 'drágább ajándékok' kategóriájába estek, ezeket leginkább a közeli rokonok adták egymásnak. A nem itt ismét fontos szerepet játszott, hiszen a férfiak kétszer annyi 'drágább ajándékot' adtak, mint a nők, viszont az is tisztán kirajzolódott, hogy a nők több ajándékot adtak, mint a férfiak. A válaszok azt mutatják, hogy a nők azok, akik a legtöbb karácsonyi készülődésben vesznek részt, ők intézik a bevásárlást, a díszítést, a csomagolás nagy részét és ők szervezik meg a karácsonyi összejöveteleket is. A gyerekek szerepe lényegében passzívnak mondható, a különböző kézzel készített ajándékokat és a szülőknek való segítést kivéve. Összegezve Middletown lakosságának ajándékozási szokásait, arra következtethetünk, hogy a közeli rokonok nagyon nagy eséllyel ajándékozzák egymást, és az ajándékok értéke pedig arányos a kapcsolatok szorosságával.
Karácsonyi Magyar Népszokások - Magyar Térrendezés
Emellett egykor gömbdíszek helyett almákkal ékesítették a fenyőfákat Magyarországon. A gonoszűző ostya Magyarország északi részén, a Mátra környékén szokás volt, hogy a gyerekek házról házra járva annyi ostyát hagytak az ablakpárkányokon, verandákon, amennyien abban a háztartásban éltek. Ezután a gazda az ostyát felakasztotta az asztal fölé, és egy egész évig otthagyta. Mindezt azért, mert úgy tartották, hogy gonoszűző erővel bír az így kapott ostya. Természetesen a hagyomány mögött más is állt, ugyanis a kántortanító ezzel tudta jövedelmét kiegészíteni. Ezek az ostyahordó gyerekek fizetségül némi terményt vagy pénzt kaptak, amit odaadtak a tanítónak. A cikk az ajánló után folytatódik Vesszőhordás A pásztorokat természetfeletti erővel ruházták fel az ünnepek alatt. Karácsonykor Magyarország több területén is vesszőt hordtak különböző házakhoz, amivel a babona szerint az állatok egészségét, szaporodását segítették elő. Egyes régiókban, amikor megérkezett a vesszőhordó, a gazdaasszony kihúzott annyi vesszőt, amennyi tehene volt, és ezekkel rácsapott a csordás csizmájára a jó szerencse érdekében.
Szép szokás, hogy az asztalra egy terítékkel többet tettek fel, ami annak a jelképe, hogy a család vendégül látja Jézust, aki akár egy betérő vándor vagy koldus képében is csatlakozhat a meghitt vacsorához. Az asztalt borító abrosznak is nagy szerepe volt, hiszen régen a hétköznapi paraszti asztalt nem fedte terítő, csak szentestén vették elő. A következő évben ezt az abroszt használták vetőabroszként vagy sütőabroszként, hogy bő termés legyen, vagy a kenyér finomra sikerüljön. Palóc karácsonyi asztal (forrás:) Az asztal alá sok helyen széna, szalma, gabona került, máshol fokhagyma is. Ezek elősegítették az állatok szaporaságát, illetve emlékeztettek a betlehemi szerény körülményekre, a fokhagyma pedig a gonosz távol tartását szolgálta. Ez a nap az asszonyok számára ugyan dologtiltó napnak számított, de a sütés-főzés megengedett volt, hiszen csak így tudott elkészülni az ünnepi vacsora. Az asztalra ezen a napon a böjt miatt az éjféli mise előtt nem került húsétel. A karácsonyi vacsorán nem hiányzott az alma, a dió, a fokhagyma, a méz, amit az emberek maguk termeltek meg.