Március 15 Kokárda / Zelk Zoltán: Este Jó, Este Jó - Neked Ajánljuk!
2022. március 14., hétfő 9:03:00 / A kokárdavirág nem véletlenül kapta megtisztelő nevét. Ismerkedj meg vele, és legyen a te kerted dísze is! A kokárdavirág igazán szép és különleges színfoltja lehet kertünknek. Nevét nem véletlenül kapta, hiszen nagyon hasonlít a március 15-én viselendő kokárdához. Túl sok odafigyelést nem igényel, és még a legnagyobb nyári melegekben is megörvendeztet minket virágával. Ráadásul egészen késő őszig gyönyörködhetünk benne. Kell még bármilyen ok, hogy miért tarts belőle te is a kertedben? Ismerkedj meg a kokárdavirággal A kokárdavirág az őszirózsafélék családjába tartozó, lágyszárú növény, amely lehet évelő vagy egyéves. Azért nevezik kokárdavirágnak, mert kívülről, a virág közepe felé haladva, sávokban változik a színe, emlékeztetve a kokárdára. Március 15 kokarda. Mivel a gondozása nem igényel különösebb kertészeti ismereteket és előképzettséget, nagyon népszerű a hazai kiskertekben. A kokárdavirág szépség igazán méltó a nevéhez. Fotó: Akár magról, akár palántáról is ültethetjük.
- Milyen az igazi magyar kokárda? - Tyukanyo.hu
- Arany János: CSALÁDI KÖR | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár
- Zelk Zoltán - Este jó, este jó
Milyen Az Igazi Magyar Kokárda? - Tyukanyo.Hu
A korabeli sajtóban számos adat van a kokárdahasználatról. Alighanem sokan ismerik a történetet, hogy a Nemzeti Színházban a Bánk bánt adták elő, ám nem fejeződött be az előadás, mert mindenki felment a színpadra, és nemzeti alapon elkezdték ölelgetni a színészeket, és végül minden művészre felkerült a kokárda. Március 15 kokárda. Ugyanakkor érdekesség, hogy Petőfi kokárdája sem szakszerű – mondja az Indexnek levéltári, sajtó- és múzeumi kutatásai alapján Pandula Attila, kiemelve, hogy a heraldikai szempontból szakszerű magyar kokárdán kívül van a zöld szín, míg belül a piros, nem pedig fordítva, ahogy Petőfién volt, és ahogy az elterjedt itthon, és manapság is használjuk – az ugyanis az olasz kokárda. Pandula Attila azonban hozzáteszi, mindkét verzió elfogadható, elvégre az átlagember ezt nem tudhatta 1848-ban, de napjainkban sem. Petőfi Sándor kokárdája Fotó: / Zalai Hírlap / 2001-03-14 / 62. szám A korabeli sajtó szerint március 16-án már elöntötte a tömeg az egész várost, Pestet és Budát, és mindenki magyar zászlóval és kokárdával volt felékesítve – ezzel akarták megmutatni nemzetiségi hovatartozásukat, hogy magyarok.
Cikkszám
Jöjjön Zelk Zoltán: Este jó, este jó verse. Este jó, este jó este mégis jó. Apa mosdik, anya főz, együtt lenni jó. Ég a tűz, a fazék víznótát fütyül bogárkarika forog a lámpa körül. A táncuk karikás, mint a koszorú, meg is ha egy kis bogár: mégse szomorú. Lassú tánc, lassú tánc táncol a plafon, el is érem már talán, olyan alacsony. De az ágy, meg a szék messzire szalad, mint a füst, elszállnak a fekete falak. Nem félek, de azért sírni akarok, szállok én is mint a füst, mert könnyű vagyok… Ki emel, ki emel ringat engemet? Zelk Zoltán - Este jó, este jó. kinyitnám még a szemem, de már nem lehet…. Elolvadt a világ, de a közepén anya ül és ott ülök az ölében Hallgasd meg a verset Szabó Gyula előadásában. Köszönjük, hogy elolvastad Zelk Zoltán versét! Mi a véleményed az Este jó, este jó költeményről? Írd meg kommentbe! The post Zelk Zoltán: Este jó, este jó appeared first on.
Arany János: Családi Kör | Verstár - Ötven Költő Összes Verse | Kézikönyvtár
Hirdetés Jöjjön Zelk Zoltán: Este jó, este jó verse. Este jó, este jó este mégis jó. Apa mosdik, anya főz, együtt lenni jó. Ég a tűz, a fazék víznótát fütyül bogárkarika forog a lámpa körül. A táncuk karikás, mint a koszorú, meg is ha egy kis bogár: mégse szomorú. Lassú tánc, lassú tánc táncol a plafon, el is érem már talán, olyan alacsony. De az ágy, meg a szék messzire szalad, mint a füst, elszállnak a fekete falak. Nem félek, de azért sírni akarok, szállok én is mint a füst, mert könnyű vagyok… Ki emel, ki emel ringat engemet? kinyitnám még a szemem, de már nem lehet…. Elolvadt a világ, de a közepén anya ül és ott ülök az ölében Hallgasd meg a verset Szabó Gyula előadásában. Köszönjük, hogy elolvastad Zelk Zoltán versét! Arany János: CSALÁDI KÖR | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár. Mi a véleményed az Este jó, este jó költeményről? Írd meg kommentbe!
Zelk Zoltán - Este Jó, Este Jó
Körűl az apróság, vidám mese mellett, Zörgős héju borsót, vagy babot szemelget, Héjából időnként tűzre tesznek sokat: Az világítja meg gömbölyű arcukat. A legkisebb fiú kenyeret kér s majszol; Üszköt csóvál néha: tűzkigyókat rajzol. Olvas a nagyobbik nem ügyelve másra: E fiúból pap lesz, akárki meglássa! Legalább így szokta mondani az apjok, Noha a fiú nem imádságon kapkod: Jobban kedveli a verseket, nótákat, Effélét csinálni maga is próbálgat. Pendül a kapa most, letevé a gazda; Csíkos tarisznyáját egy szegre akasztja; Kutat az apró nép, örülne, ha benne Madárlátta kenyér-darabocskát lelne. Rettenve sikolt fel, amelyik belényul: Jaj! valami ördög... vagy ha nem, hát... kis nyúl! Lesz öröm: alunni se tudnak az éjjel; Kinálják erősen káposzta-levéllel. A gazda pedig mond egy szives jó estét, Leül, hogy nyugassza eltörődött testét, Homlokát letörli porlepett ingével: Mélyre van az szántva az élet-ekével. De amint körülnéz a víg csemetéken, Sötét arcredői elsimulnak szépen; Gondüző pipáját a tűzbe meríti; Nyájas szavu nője mosolyra deríti.
Mi a nap szlogenje? A humor a legjobb ír a bajra, A trafikos megnézte a szatyraim, Mondtam, vigyázzon, mert kitúrom. Megtenném, meg én, neki is kell a mozgás. A sok széptevő, randiznék vele, ha a nap megy le... Istenem, neked is jó a humorérzéked, kérlek, segíts nekem. A gyerekek közös chatben, de jó így szót váltani, és Pál Ferit rongyosra hallgatni.