Bíró Balogh Tamás – Budapest Budafoki Út 60
Ezután is a 20. század magyar irodalomtörténetével foglalkoznék. Az utóbbi időben Radnóti Miklós életműve és életrajza foglalkoztat erősen. Kiadták két prózakötetem is ( Egy füzet magánélete, 1993, Nemlétező dolgok, 2004). 2002-ben, 2005-ben és 2011-ben munkámat NKA alkotói támogatással segítették. 1996-ban Faludy-díjat kaptam, 2004-ben Tiszatáj Jutalomban és Király István-emlékdíjban részesültem, 2007-ben Bárka-, 2013-ban Irodalmi Jelen-díjat vehettem át. 2015-ben a Kosztolányi-tanulmánykötetért Déry Tibor-díjat, 2017-ben a Radnóti dedikációs könyvért Erdődy Edit-díjat kaptam. 1998-tól 2010-ig a József Attila Kör tagja voltam, 2006-ban felvettek a Szépírók Társaságába, 2010-ben a Magyar Irodalomtörténeti Társaságba. 2007 nyaráig Balogh Tamás néven publikáltam. Tudástérkép - Szegedi Tudományegyetem. Bővebb életrajz Szakmai életrajz és publikációs jegyzék Iskolák: 1981–1989: 2. Számú Általános Iskola, Gyoma[endrőd] 1989–1993: Kner Imre [Kiss Lajos] Gimnázium, Gyomaendrőd 1993–1994: Tollpróba Újságíró Stúdió, Budapest 1993–1994: JATE újságíró képzés (levelező) 1994–2000: SZTE [JATE] BTK Magyar szak 1996–2000: uo.
Bíró Balogh Tamás
Szavaik néha csípősek, néha ellentmondásosak, de minden esetben szeretetteljesek. Eredetük, forrásuk visszakereshető az előszó és az utószó jegyzetei alapján, ezek fogják közre Erdélyi alkotásait. Bíró-Balogh Tamás, aki a kötet anyagát összeállította, szerkesztette, az előszót és a jegyzeteket írta, ezen túl csak a helyesírás és a versnyelv korszerűsítése terén végzett apró beavatkozásokat – utóbbit a kötet nyelvi szerkesztője, Balázs Imre József javaslataira. Az irodalomtörténész biografikus szálra fűzi fel az eltérő minőségű lírai és epikus alkotásokat. Bíró-Balogh Tamás - Könyvei / Bookline - 1. oldal. Kezdi a gyerekkort megidéző verssel ( Gyermekségem messze városa, Pest), folytatja a Kovácsék című kisregénnyel. Ezt követi a Kórus három hangra című önállóan megjelent verseskötet közlése, majd a kéziratos formában talált Nagybánya versciklus. A Hátrahagyott írások (1933–1944) között Versek, majd Szépprózai művek elkülönítve jelennek meg. A bevezetőtanulmány felkelti az érdeklődésünket, ugyanakkor le is hűti. Radnóti Miklós naplójában ez áll: "Képzeld, Ági verseket küldött.
Bíró Balogh Tama Leaver
Tanulmányai mellett volt kántor, alkalmi tudósító. A 2015 őszén Kolozsváron indult A szem című internetes folyóirat versrovatát szerkesztette; ma is a lap munkatársa. Irodalmi indulásakor inkább prózákkal jelentkezett, majd a versek felé fordult. Emellett német nyelvből fordít lírát, és közéleti cikkei jelennek meg. 2011-ben az E-MIL tehetségkutató pályázatán harmadik helyezést ért el, 2017-ben pedig megkapta a marosvásárhelyi Látó folyóirat nívódíját, debüt kategóriában. Az ostinato című verseskötete tavaly jelent meg a Fiatal Írók Szövetségének gondozásában. "A kötet tobzódik a különböző művészeti ágakban és elméletekben, a versformákban és ritmikában. Bíró balogh tamashi. Teszi mindezt nemcsak okosan, de természetesen. Szenvtelenül tolja az olvasó elé tudástárát, ami mellett érezhetően ott van a hagyományok felé irányuló tisztelet, motívumrendszere szerteágazó, mégis zárt, ráadásul ez a fajta metódus a szöveg szintjén is túllép. A kötet – Kopacz Kund képzőművész tervezte – képi világa is kísérletező, szó szerint formabontó, a tipográfia is sokszor az egészet megtörő módon jelenik meg, mindez pedig tovább növeli az amúgy is tágas értelmezési horizontot" – írta az irodalomtörténész.
A korabeli erdélyi orgánumokban (Nagyváradi Napló, Független Újság) rejtőző publikációk kutatása még zajlik. A válogatás főcíme – Arckép szavakból – telitalálat. A kötet borítóján Erdélyi Ágnes arcképe látható, a kötet elején pedig Bíró-Balogh Tamás huszonhat oldalas portréja Életmű – alanyi jogon. Bíró balogh tamás. Erdélyi Ágnes (1914–1944) címmel. Vagyis mielőtt megismerjük Erdélyi szépirodalmi munkásságát, az előszóban máris egy szerkesztett életrajzot, portrét és pályaképet kapunk, amelyben elénk tárulnak a Radnóti Miklós apjától, Glatter Jakabtól a második házasságából született kislányig vezető szálak is. Persze vannak vakfoltok, hiszen Erdélyi a két világháború közötti időszakban a nagy gazdasági világválság, majd a holokauszt idején élt, mindössze harminc évet. 1944 tavaszán ugyanis a nagyváradi gettóba került, majd anyjával együtt Auschwitzba deportálták, ahol kivégezték őket. A vele kapcsolatos hivatalos dokumentumok és a hagyatéka nem került elő. Életeseményeire vonatkozó értesüléseinket Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni levelei és naplói, tovább az 1930-as években alkotó erdélyi barátok, szerelmek (Mikó Ervin, Kahána Mózes, Horváth Imre) visszaemlékezéséből nyerjük.
Emellett ő a tulajdonosa az egyik legértékesebb nagy-britanniai lakóingatlannak, az északnyugat-londoni Highgate városrészben lévő Beechwood House-nak, amelynek becsült piaci értéke jelenleg 48 millió font (22 milliárd forint), és övé a Sutton Place nevű 16. századi kastély is a London határában fekvő Surrey megyében. Igor Suvalov a brit külügyminisztérium szerint két, összesen 11 millió font (több mint ötmilliárd forint) értékű luxuslakosztályt birtokol London belvárosában. (MTI) Kapcsolódó cikkek 2022. Gulyás: Már 366 út újult meg a budapesti útépítési programban | hirado.hu. március 30. A fiatalok költenek a legkevesebbet ingatlanra Használt lakások, illetve családi házak adásvétele pörgette leginkább az ingatlanpiacot az előző hat hónapban, derült ki az Otthon Centrum hálózatán keresztül értékesített lakóingatlanok tranzakciós adatainak összesítése után.
Budapest Budafoki Út 60 Day
Gulyás Gergely emlékeztetett: 2018-ban a Fidesz fővárosi szervezete kezdeményezésére indult az a kormányzati program, amely azt a célt szolgálja, hogy egy európai fővároshoz méltó módon a külső kerületek életkörülményei és infrastruktúrái zárkózzanak fel a belvárosiakéhoz. Úgy fogalmazott: egy kertvárosias környezetben élni nagy előny, ezt a koronavírus-járvány idején is megtapasztalhattuk. Ukrán joghallgatók az európai irodákban - Jogászvilág. Gulyás Gergely kiemelte: kormánypárti és ellenzéki polgármesterek által vezetett önkormányzatok is részt vettek az útépítési programban. "Mi nem tettünk olyan megkülönböztetést, mint amit a főpolgármester", aki első teendői közt törölte a kormánypárti polgármesterek által vezetett kerületek útépítéseit a fővárosi útfejlesztési programból – jegyezte meg a tárcavezető. Szatmáry Kristóf, a kerület fideszes országgyűlési képviselője és kormánypárti képviselőjelöltje elmondta: az elmúlt négy évben a budapesti útépítési programban 25 milliárd forintot biztosított a kormány – főként a külső kerületekben – korábban szilárd burkolattal nem rendelkező utak leaszfaltozására.
Nyitókép: Máthé Zoltán