Kovács Krisztián Színész — Az Egri Várba Már Kell Belépőt Fizetni?
- ORIGO CÍMKÉK - Kovács Lehel
- Kovács Krisztián - Repertoár - Szkéné Színház
- Egri vár belépő ark.intel.com
Origo CÍMkÉK - KovÁCs Lehel
Takács Katalin mindig mosolyog, Nagy-Kálózy Eszter is visel néha páncélt, Mécs Mónika producer pedig ilyennek látta Enyedi Ildikó legújabb filmjét. (Borítókép: Kovács D. Dániel. Fotó: Nagy Tamás / Index)
Kovács Krisztián - Repertoár - Szkéné Színház
De azt is lehetett tudni, hogy egyszer jegyben járt Bródy Jánossal is. Ám azóta síri csend van a magánélete körül. Pedig több mint 20 éve van egy férfi az életében, aki a hátországot biztosítja neki. Előtte sokáig keresett társat, de akkor jött a nagy szerelem, amikor már nem is számított rá. Egy étteremben ült egy barátnőjével, mikor felbukkant a nő egy ismerőse, aki leült hozzájuk. De akkor sem volt ez szerelem első látásra, csupán jót beszélgettek, majd elkezdtek találkozgatni, és végül kiderült, hogy mindketten imádnak teniszezni. Kovács Krisztián - Repertoár - Szkéné Színház. Így aztán ebből közös sportolás, majd szerelem lett... Ám Kati még soha nem mutatta meg párját a nyilvánosságnak, de kollégái közül is csak kevesen találkoztak vele – mert párja nem az a típus, aki fellépések alkalmával sürög-forog körülötte. Ám Kati ezt egyáltalán nem bánja. Élettársa ugyan zenekedvelő, de teljesen más területen dolgozik, informatikus, és nagyon magának való, csendes ember. De az énekesnővel épp ezért egészítik ki egymást remekül, mert Katinak éppen arra van szüksége, hogy a nagy pörgésből hazatérve otthon egy teljesen más világ várja.
Kecskemét környékén él, és házfelügyelőként dolgozik, emellett pedig egy kisebb takarítócéget működtet. Zsuzsa 2001-ben még Scarlett Johanssonnal is játszott a Gárdos Éva rendezte Amerikai rapszódiában, legutóbb pedig 2008-ban forgatott, amikor Mészáros Márta ismét szerepet ajánlott neki Remény című történelmi filmjében. A ma 39 éves Czinkóczi Zsuzsáról legutóbb Kepes András készített riportfilmet legújabb televíziós sorozatához. Kovács Róbert, a világ legrosszabb gyereke Robi hét évesen debütált a Kicsi a Bors című műsorban, de egy ország kedvencévé Kavicsként, az 1987-es A világ legrosszabb gyereke című tévéfilmmel vált. A vagány, vörös hajú, szeplős kissrác rá egy évre leforgatta az Öcsi, a sztárt, majd következtek a kamaszévek, velük pedig a Kölyökidő című ifjúsági tévésorozat - mely a gyerekszereplők öregedésével Kamaszodó kamaszadóra módosult -, olyan társszereplőkkel, mint Dombóváry Kristóf, Szekeres Nóra és Acél Réka. Robi egy idő után már a műsorkészítésben is részt vett, a Csereszerelem című tévéfilmet például forgatókönyvíróként jegyzi.
Az ugyancsak tizennégyszögű törzshöz az alapból való átmenetet a konikusan kialakított átmeneti tag képezi, amely szintén tizennégyszög keresztmetszetű. Az alapot az átmeneti tagtól körbefutó szögletes keresztmetszetű párkány választja el. Az átmeneti tag oldallapjainak felületét - az egyes oldallapoknak megfelelően - egymást átlósan metsző pálcatagok díszítik. A törzset az alsó és felső végződésénél egy - egy pálcatagból alkotott gyűrű zárja le. Az alsó övgyűrűn körbefutó és ismétlődő stilizált növényi ornamentika ül, amelynek mélyített vésésű mezői igen plasztikus hatást keltenek. Hasonló, de geometrikus mintájú mélyített tükörmezőket találunk a törzset fölül lezáró övgyűrű felett is. A mináré körerkélyét ötszintben elhelyezkedő, sztalaktitokból képezett konzolsor tartja. A körerkélyt kerítő vaskorlát a XIX. század folyamán készült. Egri vár belépő araki. Az erkélyre a mináré bejáratához hasonló, félköríves záródású ajtónyílás vezet, amely a mekkai irányba néz. A minárét felül lezáró koronázó főpárkány négyszintben tagolt és plasztikájában a körerkély konzolsorát utánozza.
Egri Vár Belépő Ark.Intel.Com
Az egri minaret A minaret a hajdani Kethuda dzsámihoz tartozott. 40 méter magas, 1596 körül épült, csúcsa 1896-ból való. Az erkélyre 98 csigalépcső vezet fel, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra. A hódoltság után 400 ökörrel akarták ledönteni. A mináré a XVII. századi török építészet ma is álló legészakibb emléke. A müezzin – a minaret teraszáról - naponta ötször hívta imára az igazhitűeket. MINÁRÉ ( Knézich Károly u. 1. sz. előtt) Története: A mináré az egykor hozzátartozó, de azóta lebontott dzsámival együtt az egri török uralom kezdetén - a ázad elején - épülhetett. A dzsámi első említését Evlia Cselebinél találjuk, aki 1664-ben járt Egerben. Egernek 1687. december 17-én történt visszafoglalása alkalmával a dzsámi épületét - amely épségben kerülhetett a visszafoglalók kezébe - a katolikusok kapják meg, akik az Szt. József tiszteletére szentelve káptalani templomnak használják. Főoldal. A már templommá alakított dzsámit 1727-ben Erdődy püspök az irgalmasoknak adományozza, azzal a céllal, hogy az a közelében építendő irgalmasok kórházának a kápolnája legyen.
Ezen a képen a mináré csúcsa csonka. Hasonló ábrázolását találjuk egy - még az 1829 előtti időben készült - ismeretlen mestertől származó litográfián, amelyen azonban a mináré elnagyolt rajzú díszítése is eléggé kivehető. A későbbi ábrázolásokon a minárét már a Pyrker által készíttetett bádogkupolával látjuk viszont. Az egyik ilyen legkorábbi ábrázolását egy 1838-as évszámmal jelzett festményen találjuk. A dzsámi épületének 1841-ben történt lebontását követő időkben - főleg az ötvenes évek táján - igen sok városképen szerepel a már önmagában álló mináré, de még mindig a Pyrker - féle kis kupolával. Leírása: A mináré gondosan faragott vöröses homokkőkváderekből épült. Egri vár belépő ark.intel.com. A tizennégyszög alaprajzú építményt többszörösen tagolt, sztalaktitokból képzett konzolsorral alátámasztott körerkély tagolja, amelyre a mináré belsejében elhelyezett csigalépcsősor vezet fel. A lábazaton ismétlődő kettős tagolású szamárhátívvel lezárt tükörmező sor fut körbe. A lábazat északi oldalán van a mináré bejárata, amely eredetileg nem a szabadból nyílott, hanem a dzsámiból.