Mese A 12 Találatról, Regéczy-Nagy László - "A Magyar Nemzetről - Berszán György Szerkesztő Úrnak" | Történelmi Igazságtétel Bizottság
Ők négyen közösen állítanak ki egy totószelvényt, ám a film különböző mulatságos kalandok során végül ahhoz a felismeréshez vezeti el őket, hogy a pénz nem minden, a boldogságot az életbe vetett hit és a magabiztosság hozza el. Mese a 12 találatról (1956) Mese a 12 találatról Mese a 12 találatról Mese a 12 találatról Mese a 12 találatról forgatókönyv Mese a 12 találatról Mese a 12 találatról Mese a 12 találatról Mese a 12 találatról Mese a 12 találatról Mese a 12 találatról Mese a 12 találatról Mese a 12 találatról Previous Next A Liliomfi val egy csapásra jelentős rendezővé váló Makk egy politikai parabola, A 9-es kórterem után ismét vígjátékot rendezett. A Mese a 12 találatról azonban egészen más, mint az első alkotása. Mese a 12 találatról (DVD). Ez a jelenben játszódó, vérbeli pesti film a korabeli rendszer apró anomáliáiból csinál viccet. Elsősorban abból a jelenségből, hogy az emberek el nem ítélhető módon a mesebeli totónyereménytől várják életük sínre kerülését. Talán az 1956-os év első felében szokatlanul engedékeny politikai légkörnek is köszönhető, hogy a film ilyen formában készült el.
- Mese a 12 találatról (DVD)
- Mese a 12 találatról (film, 1957) | Kritikák, videók, szereplők | MAFAB.hu
- Mese a 12 találatról | MédiaKlikk
- Búcsú Regéczy-Nagy Lászlótól - KKETTK Alapítvány
- „Elsüllyedtem volna a szégyentől” | Demokrata
- Regéczy-Nagy László – Wikipédia
Mese A 12 TalÁLatrÓL (Dvd)
A mese egy történelemtanár (Géza – Darvas Iván), egy pincér (Károly bácsi – Peti Sándor), egy orvos (Dr. Bartha – Somló István) és egy éttermi kenyereslány (Vali – Psota Irén) alkalmi kooperációjáról szól: közösen nyernek a totón, telitalálatuk lesz, minek nyomán – úgy fest – megoldódik az életük. Géza végre elveheti szívszerelmét, Károly bácsi kikeveredhet abból a megalázó helyzetből, amelybe autoriter főnöke nap mint nap belekényszeríti, Dr. Bartha renováltathatja roskadozó lakását, ekképpen a házasságát is újraépítheti, Vali pedig hozzámehet csodálata tárgyához, a sztárfutballistához. A főalakok némelyike a '45 előtti világ hírmondója: a polgári világ képviselője, Dr. Bartha vagy Károly bácsi, aki számára Gundel a mérce, bizonyosan nem kerülhetett volna a protagonista pozíciójába akár csak két évvel korábban sem a szocreál (illetve sematikus) magyar filmekben. Mese a 12 találatról teljes film. A Mese a 12 találatról a forradalom előtti kultúrpolitikai olvadás gyümölcse, amit szabadabb témafelvetései is tükröznek. Terítékre kerül az intézményesített korrupció (a helyi házkezelőség ábrázolásakor) és a polgári világ szétverése (Dr. Bartha nagypolgári lakása romokban hever; a kicsinyes stikliktől fertőzött Tabán étterem a felszínen a Horthy-kor polgári mulatóit idézi), továbbá bizonyos nagypolitikai konstellációk is finoman ironikus megvilágítást kapnak ("Szóval fölrúgod a békés egymás mellett élésünket? "
Mese A 12 Találatról (Film, 1957) | Kritikák, Videók, Szereplők | Mafab.Hu
Mese a 12 találatról (DVD) leírása Bartha doktorék lakása beázik, a kerületi ingatlankezelő vállalat nem hárítja el a bajt, a doktorék a válás küszöbére kerülnek. Géza, a fiatal tanár feleségül venné kolléganőjét, Katót, de édesanyja beteg, a lakás kicsi, pénz meg nincs. Károly bácsinak, a pincérnek elege van a szakmához nem értő, alkalmatlan üzletvezetőkből. Mese a 12 találatról (film, 1957) | Kritikák, videók, szereplők | MAFAB.hu. Vali férjhez menne, hogy ne legyen sógora és nővére cselédje, ne is élősködjön a nyakukon, de a kiszemelt férfi csak önálló lakással bíró nőre vágyik. Véletlenül mindannyiuknak a közös totózás hoz megoldást, különösen, hogy tizenkét találatuk lesz. Jellemzők Cím: Mese a 12 találatról Műfaj: Vígjáték Rendező: Makk Károly Színészek: Psota Irén, Darvas Iván, Somló István, Tolnay Klári Készítés éve: 1956 Képformátum: 4:3 Stúdió: Best Hollywood Játékidő: 91 perc Korhatár besorolás: Tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott. Adattároló: DVD Adattárolók száma: 1 Audióformátum: Magyar, Dolby Digital 2. 0 Stereo Nyelvek (audio): Magyar Megjelenési idő: 2013.
Mese A 12 Találatról | Médiaklikk
), a mélybe taszítaná görög riválisát, ez esetben mérget lehetne venni a Domino, valamint a horvát Mladost Zagreb továbbjutására. A cél természetesen a győzelem, még akkor is, ha egyesek halkan megsúgják, előzetesen a döntetlenben is kiegyeznének. Elvégre azt az egy pontot is az Olympiakosztól vennék el… Az előjelek mindenesetre biztatóak. Kétnapos esőzés után szombat délelőtt már a nap is előbújik (a 10 fokos tengerben megmártózókat, illetve a kavicsos parton monokinizőket azért tátott szájjal bámuljuk, főleg utóbbiakat…), a csapat hangulata pedig egyenesen remek. No, nem azért, mert a szokottnál korábbi, magyar idő szerint 16 órás kezdés miatt elmarad a betervezett edzés, egyszerűen ilyen vidám ez a társaság. A kései reggeli és a korai ebéd után következik a taktikai értekezlet (megnyugtató, ismerik a siker receptjét), majd egy rövid pihenő. Aztán pakolás, és indulás az uszodába. Mese a 12 találatról videa. A mintegy félórás zötykölődés olyan monoton, mint egy sivatagi gyalogtúra (bár az kétségkívül örömteli, hogy a péntek esti tréninget követő hazaúttal ellentétben a jármű sofőrje most nem horpaszt be egy autót sem), egy bútorüzlet, egy lámpabolt, egy bútorüzlet, egy lámpabolt – a busz belsejéből így írható le Athén kikötőnegyede.
Persze likra fut, de ez már spoiler lenne, csitt róla! Darvas Iván, Psota Irén, Ruttkay Éva Tolnay Klári remekelnek, ahogy szoktak, nekem minden percük élvezetes volt. A számomra ismeretlen Somló István (dr. Bartha) és Peti Sándor (Károly bácsi) nekem felfedezés volt. Eddig egyiküket sem láttam semmiben, de rá fogok keresni mindkettőjükre, miben játszottak még.
Regéczy-Nagy László Született 1925. február 17. Budapest Meghalt 2021. július 14. [1] (96 évesen) Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Fegyvernem páncélos Szolgálati ideje • 1944–1946, • 1990–1996 Rendfokozata ezredes Egysége 1. harckocsiezred Csatái Második világháború Civilben raktáros, sofőr, segédmunkás, fordító Regéczy-Nagy László ( Budapest, 1925. – 2021. ) magyar katonatiszt, angol nagykövetségi alkalmazott, akit az 1956-os forradalomban viselt szerepe miatt börtönbüntetésre ítéltek. Búcsú Regéczy-Nagy Lászlótól - KKETTK Alapítvány. Élete [ szerkesztés] Köznemesi eredetű családból származott. Középiskolai tanulmányait Miskolcon végezte. 1936 – 1939 között Pécsett, 1939 – 1940 között Kőszegen, majd 1944 -ig Marosvásárhelyen végezte katonai tanulmányait. 1944 novemberében Vasváron tisztté avatták, majd az 1. harckocsiezredhez került, amelynek kötelékében részt vett a szovjetek ellen folytatott harcokban. 1945 elején egységével Németországban folytatta a harcot, itt azonban angol hadifogságba esett. 1946 -ban hazatérhetett, de nem igazolták, mivel nyugati hadifogságban volt, ezért katonai működését kénytelen volt félbehagyni.
Búcsú Regéczy-Nagy Lászlótól - Kkettk Alapítvány
De azért azt az önfeladást, amit az ember az első pillanattól kezdve tapasztalt itthon, azt máig sem tudtam elfelejteni. Nagyon keserves volt látni, hogy a magyarok azért, hogy ne kelljen feszültségben, meghasonlásban élniük, a Kádár-rendszer kicsi adományait önként és szívesen elfogadták a legnagyobb jónak. Föladták önmaguk lelkét, azonosságát azokért az apró kedvezményekért, amelyeket a párt kegyelemből adott. Ezek nem megszerzett jogok voltak, bármikor elvehették, tehát kézben tartott társadalomba érkeztem, amelynek nem volt öntudata. Csak egyetlen barátom ölelt meg és mondta: "Köszönöm, amit tettél, helyettem is ültél a börtönben. Ott lett volna a helyem veled, de az Úristen megkímélt ettől! " – Regéczy-Nagy László [4] Ezt követően segédmunkásként, majd fordítóként dolgozott. „Elsüllyedtem volna a szégyentől” | Demokrata. 1988 -ban a Történelmi Igazságtétel Bizottság alapító tagja volt, majd részt vett Nagy Imre és társai újratemetésének megrendezésében. Ugyanebben az évben az MDF tagja lett, majd 1990 -től a köztársasági elnök hivatalának főosztályvezetője, később szárnysegédje lett.
Fotó: Vermes Tibor/Demokrata – Hivatásos tiszti pályára készült. Milyen fordulatot hozott az életében a háború utáni kommunista térfoglalás, majd a diktatúra bevezetése? – 1936-ban mentem katonai középiskolába Pécsre, majd Kőszegre. 1944 őszén avattak fel Vasváron zászlósi rendfokozatban. A páncélosokhoz kerültem, részt vettünk a Vörös Hadsereg elleni harcokban. 1945-ben Németországban estem angol hadifogságba. 1946 nyarán tértem haza, éppen akkor vezették be a forintot. Az újjáalakulóban lévő honvédségben azonnal elvették a rendfokozatomat. Regéczy-Nagy László – Wikipédia. – Mihez kezdett akkor? – Egy ideig kecskét őriztem a Kissvábhegyen, később egy angol segélyszervezet raktárában dolgoztam hórukkemberént. Egy idő után a család összeadta minden vagyonát, abból vettem egy amerikai terepjáró teherautót. Fuvarozásból éltem, amíg nem államosították azt is. Nem tudtam, mihez kezdjek. Szerencsére 1948-ban megkerestek az angol követségtől, sofőri állást kaptam. Afféle mindenesként a követség munkatársait és teherszállítmányt is fuvaroztam.
„Elsüllyedtem Volna A Szégyentől” | Demokrata
Berszán György szerkesztő úrnak FÚJ, DISZNÓ! NEM ÉRTEM! Mintha az érintettek – tegnap még a munkásosztály legjobb fiai – máig sem fogták volna fel: azért kapták kiváltságaikat a megszállótól, hogy a magyarságot "európai fasisztából" ázsiai szovjet néppé tegyék! Emlékezetük szerint ők a legnagyobb történelmi jót tették munkás-paraszt testvéreikkel. Pedig mindenki láthatja, hogy a lenini élcsapat évtizedek elszánt erőfeszítésével teljesen alkalmatlanná nevelte a dolgozó, milliókat Európára! A Szovjetuniónak nem a világgyőzelme szunnyadt a jövő méhében, hanem a veresége. Tehát – objektíve – a lehető legroszabbat tettékna néppel! Egészen más világra, kultúrára, politikai életre kellett volna felkészíteniük az országot. "Tévedtek. " Pardon. Véres, kegyetlen történelmi tévút volt az övék, érthető tehát, ha nem vetik alá magukat a "késéles marxista elemzésnek"-. A nemzet viszont fájdalommal emlékezik a részeg víziló forgolódására a kis magyar porcelánboltban, s nehezen hiszi, hogy a sok törött csésze, tányér egyként lenne felelős a kárért a vörös behemóttal.
Előbb raktáros lett, majd fuvarozó, 1948 -ban az angol nagykövetség szolgálatába került, ahol 1949 -től a nagykövet sofőrje lett. A forradalom alatt végig a nagykövetségen tartózkodott. Előbb a követség tisztviselőinek családjait szállította be a követség épületébe, majd a nagykövetet hordozta. November közepén megismerkedett Bibó Istvánnal, akinek egy memorandumát átadta az angol követnek. November végén Göncz Árpád kérésére Nagy Imre egyetlen megmaradt írását is eljuttatta a követségi titkárhoz. 1957 tavaszán háromszor is járt Bécsben a követség megbízásából, de június 19-én letartóztatták. Előbb tanúként hallgatták ki a Nagy Imre-perben, majd a Bibó-perben állították bíróság elé két társával együtt. A vád szerint az angol követség első titkárától rendszeres szállított értesüléseket a "Strassbourgi Forradalmi Tanács" nevet viselő, ellenforradalmi emigrációs szervezet tevékenységéről, működési körülményeiről, a perben szereplő másodrendű vádlottnak. Ezeket az adatokat pedig továbbította dr. Bibó István elsőrendű vádlotthoz.
Regéczy-Nagy László – Wikipédia
– 1957. június 19-én letartóztattak. Hajnali kettőkor jöttek értem. Feleségem akkor volt nyolcadik hónapos várandós. A saját ügyünk mellett tanúként kihallgattak a Nagy Imre-perben is. Nagy bátran viselkedett a vérbíró Vida Ferenc előtt. Én 14 hónapot töltöttem vizsgálati fogságban. Először egy olyan zárkába vittek, amelyben csak egy szalmazsák volt. Minden reggel ötkor ébresztő, akkor kihúzták a szalmazsákot, és csak egy büdös vécé volt az ember társa egész nap. Hátratett kézzel kellett sétálgatni a fal mellett. Ha leguggoltam, mert elfáradtam, mindjárt rám ordítottak. Este kilencig ez ment. Közben rendszeresen elvittek kihallgatásra. Ez kiszívta az életerőt az emberből. De előzőleg megbeszéltük, hogy vállaljuk, amit tettünk, hiszen nem követtünk el bűnt. Nem tudtuk, mi lesz a vége, csak azt láttuk, hogy a rendszer folyamatosan Moszkvára figyel. És így maradtunk életben. – Hogyan? – Akkoriban nyitott Budapesten diplomáciai képviseletet India. Egy fiatal indiai tiszt megismerkedett Bibóval és Gönczcel.
A Történelmi Igazságtétel Bizottság elnöke 96 éves volt. Regéczy-Nagy László magyar katonatiszt, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő Bibó–Göncz–Regéczy-per harmadrendű vádlottja, a Történelmi Igazságtétel Bizottság (TIB) elnöke életének 97. évében adta vissza lelkét Teremtőjének – adta hírül a Parókia, a Dunamelléki Református Egyházkerület hivatalos oldala. Regéczy-Nagy László katonaként a második világháborúban részt vett a szovjetek ellen folytatott harcokban az 1. harckocsiezred kötelékében. Németországban 1945 elején angol hadifogságba esett, 1946-ban hazatért, két évre rá az angol nagykövetség sofőrje lett, és az 1956-os forradalom alatt is végig ott tartózkodott. A TIB alapítója volt többedmagával 1988-ban, részt vett Nagy Imre és társai újratemetésének megrendezésében. Tagja lett a Magyar Demokrata Fórumnak, majd 1990-től Göncz Árpád köztársasági elnök hivatalának főosztályvezetője, később szárnysegédje lett. Ezredesi rangban 1996-ban vonult nyugdíjba, ugyanakkor választották meg a TIB elnökévé.