A Nagy Bankrablás Sorozat – Enyedi Ildikó Filmjei Magyar
Már egy ideje feltűnt, hogy szinte a csapból is a Netflix égisze alatt futó spanyol sorozat, A nagy pénzrablás folyik, ám eddig valahogy kimaradt nálam a szórásból. Pedig aztán minden megvan benne, ami egy ütős szériához kell: hibátlan szereposztás, furmányos történet, és olyan hangulat, amilyet eddig nem sok alkotásban tapasztaltam. A nagy bankrablás sorozat z. Nézzük, hogyan teljesített nálunk A nagy pénzrablás! (Spoilermentes kritikánk következik. ) Külcsín Mivel A nagy pénzrablás - ahogy a címéből is könnyen kikövetkeztethető - egy bankba való betörésről, és az ott csücsülő szajré lenyúlásáról szól, még az első epizód előtt gyorsan rákerestem, milyen hasonló témájú, sikeresebb alkotások készültek a közelmúltban, ám az eredmény több mint meglepő volt. Nem, nem azért mert egyáltalán nem találtam rablópandúros sztorit, hanem sokkal inkább amiatt kamilláztam elkerekedett tekintettel, hogy alig volt közöttük olyan, amit ismertem volna. Pedig aztán a műfaj nagy rajongója vagyok, mi több, mind a mai napig A szökést tartom a kedvenc sorozatomnak, ami nem klasszikus kasszafúrós darab, de a feeling lényegében ugyanaz: szökés-menekülés, betörés-menekülés.
- A nagy bankrablás sorozat 2017
- A nagy bankrablás sorozat film
- Enyedi Ildikó filmje kapta a közönségdíjat a palicsi filmfesztiválon - Cikk - Szabadság hírportál
- Enyedi Ildikó – nagyjátékfilmjei – Filmtekercs.hu
- Enyedi Ildikó - Alapfilmek
A Nagy Bankrablás Sorozat 2017
Sőt, a rablás végére még a feje lágya is benő, így ő lesz az egyik legfontosabb mozgatórugója az eseményeknek. És akkor meg kell említenem a korábban már bemutatott Tokiót is, akit eleinte legszívesebben megfojtottam volna egy kanál vízben, ám egy idő után olyannyira megkedveltem, hogy rendesen hiányoztak a bicskanyitogató rinyálásai, amikor éppen valamilyen oknál fogva kevesebbet mutatta a képernyő. Összegzés Amikor még csak éppenhogy A nagy pénzrablás felé kacsintgattam, nem gondoltam volna, hogy olyan sorozatról van szó, amelyet szó szerint tátott szájjal és olyan lelkesedéssel nézek végig, hogy konkrétan nem tartok szünetet a négy évad ledarálása közben - max amíg rákattintok az újabb epizódokra, vagy skippelem a főcímet. A Squid Game egyik főszereplője is szerepelni fog A nagy pénzrablás dél-koreai adaptációjában. Nem kis meló volt, utána egy ideig azt sem tudtam, hol vagyok, és még a szemem is tiszta karikás volt, de megcsináltam. És nem azért mert siettem volna, hanem annyira magába szippantott a széria, hogy nem tudtam, és igazából nem is akartam kiszakadni belőle. Tudjátok milyen ez: csak még egy rész, csak még egy rész... Mondjuk az első epizódok kicsit döcögősen indultak, vagyis inkább úgy fogalmaznám, hogy a nagy betörés után nem tudtam elképzelni, hogy ezek a banditák mit fog csinálni négy évadon keresztül?
A Nagy Bankrablás Sorozat Film
Idővel ugyanis a legtöbbjük háttérsztoriját megismerhetjük, és ezek a személyes, lassú folyású, néha bizony teleregényeket idéző, vagy éppen csak pátoszba fulladó cselekményszálak ellenpontozzák az akciójeleneteket (ez is elsősorban a második évadban lesz feltűnő). Végül pedig ott vannak a túszok, köztük a nézők millióit iszonyatosan irritáló, izgága Arturito ( Enrique Arce), nekik köszönhetően szintén tovább bonyolódik a papíron pofonegyszerűnek tűnő terv. Szintén nem elhanyagolható a sorozat ideológiai háttere sem: a krimikben sokszor közhelyes, "relatív, hogy ki a jó és ki a rossz" gondolatmenetbe ugyanis csempésznek aktuális dilemmát is, mely szerint lehet-e a 2008-as válság után különbséget tenni rablók és bankok között? Főleg, ha senki se lesz szegényebb? De lehet-e valaki erkölcsi győztes, ha mégis ártatlan embereket ejt túszul? A nagy bankrablás sorozat 2017. Épp ezért nem véletlen, hogy folyamatosan változik, kiknek is szurkolunk a sorozat nézése közben, hiszen semmi sincs kőbe vésve, sose tudjuk, épp hányadán állunk, és ezzel a bizonytalanságérzettel tényleg órákig a képernyő előtt lehet tartani a fél világot.
Az idén a világ egyik legkedveltebb sorozata nyolc spanyol Dalí-maszkos rablóról szól, akik egyenesen a királyi pénzverdét foglalják el. A La Casa de Papel, angolul Money Heist a Netflix legnépszerűbb nem angol nyelvű sorozata lett, az eddigi két évadot világszerte óriási rajongótábor követte végig, a betétdala pedig nagy sláger több európai országban is. Ha imádtad A nagy pénzrablást, mindenképpen nézd meg ezeket a sorozatokat és filmeket | Cosmopolitan.hu. És már készül a harmadik évad. A sorozat első évadát eredetileg a spanyol Antena 3 sugározta még tavaly májusban, ahol szép siker is volt, de azt senki nem gondolta volna még akkor sem, hogy ilyen diadalút áll előtte, amikor a Netflix 2017. július 1-jén bejelentette, hogy nemzetközi forgalmazója lesz a La casa de papel nek. A cím spanyolul Papírházat jelent, az angol cím viszont már konkrétan utal a sorozat műfajára: heist, azaz leegyszerűsítve alaposan előkészített, nagy formátumú betöréses rablás, sok fordulattal és izgalommal. De a Netflix ennél nagyobb változtatásokat is kieszközölt, amikor kicsit átszerkesztette az eredetileg 9 részes első évadot, és helyette 13 rövidebb epizódban mutatta be azt (a második évad ugyanígy 6-ról 9 részesre hízott).
Habár Angelina Jolie filmje nem, de Enyedi Ildikó által rendezett Testről és Lélekről című remekmű az Oscar-díj esélyes, hiszen a legjobb 9 idegennyelvű film között szerepel! Úgy tűnik, hogy a Saul fia és az Mindenki után jövőre is együtt szurkolhatunk egy újabb magyar sikerért! Angelina Jolie Kambodzsában forgatott First they killed my father című filmje nem jutott be a 2018-as legjobb idegennyelvű film kategória közé. Habár a színésznő hatalmas reményeket fűzött legújabb filmjéhez, hiszen mindeddig pozitív kritikákat kapott, a legjobb 9 film közé azonban már nem sikerült bekerülnie. Ezzel ellentétben, az Enyedi Ildikó által rendezett Testről és Lélekről című filmdráma mindenki örömére bekerült a legjobb kilenc közé. Habár a 90. Oscar díj átadó rendezvényen már csak öt film fog megküzdeni az arany szobrocskáért, reméljük, hogy jövőre is ugyan olyan izgalommal nézhetjük végig az eseményt, mint ahogyan idén és tavaly is tettük.
Enyedi Ildikó Filmje Kapta A Közönségdíjat A Palicsi Filmfesztiválon - Cikk - Szabadság Hírportál
A dokumentumfilmes programban szerepel az Alanis Morissette-ről készült, Jagged című produkció. A velencei filmfesztivál után Torontóban is láthatja a közönség Denis Villeneuve Dűne című filmjét. A Cannes-ban szereplő filmek közül pedig a norvég Joachim Trier The Worst Person in the World, valamint a francia Jacques Audiard Paris, 13th District és Enyedi Ildikó A feleségem története című alkotását is vetítik. A feleségem története, amely Füst Milán több mint húsz nyelvre lefordított, azonos című regényéből készült, a féltékenység és a szerelmi kétkedés természetrajzát bemutató, csaknem háromórás, kosztümös, angol nyelvű film. A két főszerepet Gijs Naber holland színész és Léa Seydoux francia színésznő alakítja. A szeptember 23-tól a magyar mozikban is látható produkció forgatókönyvét Enyedi Ildikó írta, az operatőr Rév Marcell, a vágó Szalai Károly, a látványtervező Láng Imola, a jelmeztervező Flesch Andrea, a VFX supervisor Klingl Béla, a zeneszerző Balázs Ádám volt. A fesztivál a kínai rendező, Csang Ji-mou One Second című filmjével zárul majd.
Enyedi Ildikó – Nagyjátékfilmjei – Filmtekercs.Hu
De a rendezőtől nem a harcias megfogalmazási módot szoktuk meg, így Az én XX. századom is a mesés és mitikus elemektől szép. A csillagokban megszületett ikrek, akik Andersen hőséhez hasonlóan később hidegben, fázva gyufát árulnak, közben pedig a Megváltó születését idéző szamárról álmodnak, karácsonykor. Az állatok szerepe, a különböző személyiségű ikrek eltávolodása majd újra egymásra találása mind olyan mesei elem, ami puhítja a film egyébként meglévő vaskos témáját. Mindezt fény és árnyék szemkápráztató módon megmutatott játékával, a maga korában és lehetőségeivel élve látványosan. Enyedi Ildikó egyetlen fekete-fehér filmje úgy kápráztatja el nézőit, ahogy Tesla nagyfeszültségű tudományos kísérlete a padokban ülő érdeklődő urakat. ( Sergő Z. András) Bűvös vadász (1994) A Bűvös vadász az Enyedi életmű talán leginkább alulértékelt műve, pedig bámulatosan izgalmas alkotás. Maxot (Gary Kemp) a híres sakkmester, Maxim (Alexandr Kajdanovszkij) megfigyelésével bízzák meg – ennek során szembesül vele, hogy a férfi saját felesége (Sadie Frost) figyelmére pályázik.
Enyedi Ildikó - Alapfilmek
Dramaturgia szempontból nagyon felgyorsultak a mostani filmek; erre azért van szükség, hogy streamingen is fenntartsák az érdeklődést – mondta Mécs Mónika filmproducer, az Inforg-M&M Film megalapítója, a oldalán hallható KeljfelJancsi című műsorban. A producer és kollégái sokszor jártak már sikerrel egy film költségvetésének összekalapozásában, azonban Mécs Mónika szerint ez nagyban függ magától a film keretétől. Elmondása szerint néhány tízmillió forintot még csak-csak össze lehet gyűjteni, azonban efelett már szükség van állami támogatásra. A filmekhez szükséges támogatásra Mécs szerint a Nemzeti Filmintézeten kívül nincs más alternatíva idehaza, azonban bőven vannak producerek a piacon rajta kívül is. Hangsúlyozta: az európai filmgyártás teljesen más mint az amerikai; itt kis országok vannak, ahol pályázó producerek dolgoznak, regionális filmes alapokhoz, tévékhez fordulnak támogatásért. Így készült el A feleségem története című, Enyedi Ildikó által készített film is, hárommilliárd forintos, négyországos koprodukció.
Ugyan Enyedi Ildikó saját bevallása szerint lehetne tudatosabb életműépítő, nagyjátékfilmjeiben igenis vannak közös motívumok. Az egyik meghatározó, folyamatosan felbukkanó építőelem a csoda, vagyis annak különféle alakváltozatai. A Testről és lélekrő l szarvascsodája mellett nézzük meg, korábbi filmjeiben hogyan és milyen csoda jelenik meg! Véleményed van a cikkről vagy a filmről? Írd meg nekünk kommentben! Az én XX. századom (1989) Fájdalmas témája ellenére leginkább mesésnek, mitikusnak lehet nevezni Enyedi Ildikó első filmjét, ami 2017. februárjáig egyben a legismertebb is volt. Az én XX. századom az elszalasztott lehetőségekről szól. A századfordulón játszódó film 1989-ben készült, így kimondatlanul is megteremti a két vég közötti feszültséget. Az 1800-as évek végén tett nagy felfedezések – Tesla és Edison munkássága vagy éppen a Morze feltalálása– egy a technika által nagy remények előtt álló évszázadot sejtet. A mondatot Enyedi ugyan nem fejezi be, a főszereplő ikerpár közül azonban az egyik, az anarchista Lili okoz némi fodrozódást az állóvízben.
A vágóhídi környezet sterilitása és erőszakossága, valamint az álombéli erdő bensőségessége, gyengédsége közötti éles kontraszt is a szereplőkben zajló folyamatokra reflektál. Szavak helyett beszél az arc, a szem, a kéz, a láb. De nem csak a test rezdüléseinek van hangulati jelentősége. Annak is, amikor például az összetaposott papucs felső része megemelkedik vagy amikor szétfröccsen a paradicsom leve. (Ehhez hasonló gondolati folyamatokat beindító filmélményt korábban Krzysztof Kieślowski művei váltottak ki bennem. ) Nem hinném, hogy Enyedi tudatosan metaforákat helyezett volna el minden egyes apró momentumban, de az akár egy emberi arcról, akár egy tárgyról készült nagyközelik (mint megoldókulcsok valami rejtett kódrendszerhez) különös benyomásokat keltenek a nézőben, segítenek átlényegülni, belehelyezkedni a szereplők közötti lelki folyamatokba. Szinte lehetetlen egyszerű, sematikus értelmezést adni a látottakhoz. Enyedi Ildikó a második főszereplő párossal A film kulcsa elsősorban a két főszereplő eszköztelen és nagyon koncentrált játéka, ettől tud a néző azonosulni Enyedi hőseivel.