Európai Regionális Fejlesztési Alap - Középkori Városok Jellemzői
Európai Regionális Fejlesztési Alap, ERDF Az Európai Regionális Fejlesztési Alap ot az Európai Szociális Alap pal együtt 1975-ben a Strukturális Alapok részeként hozták létre annak érdekében, hogy támogassák az EU szegényebb régió inak infrastrukturális fejlszetését. EURÓPAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ALAP ( ERFA) A különböző régiók között meglévő különbségek és a hátrányos helyzetű régió k elmaradottságának csökkentésére vonatkozó elkötelezettség már a Római Szerződés preambulumában szerepelt, ám az ERFA létrehozásáról csak 1972-ben született megállapodás,... - Európai Regionális Fejlesztési Alap: 1975 óta működő alap, az EU regionális politiká jának megvalósítását szolgálja. az ~ (European Regional Development Fund - ERDF), melyet 1975-ben hoztak létre; az 1958-ban megteremtett Európai Szociális Alap (European Social Fund - ESF);... Strukturális alapok (Structural Funds) - Az Európai Szociális Alapot, az Európai Orientációs és Garancia Alap Orientációs Szekcióját, az ~ ot, valamint a Halászati Tanácsadó Pénzügy i Eszközt összefoglalóan az EU strukturális alap jainak nevezik.
Európai Regionális Fejlesztési Alp.Com
→ Kategória: közigazgatás:külföldön, szakirodalom Címke: 2014-2020, Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), Európai Számvevőszék, Európai Szociális Alap (ESZA), Európai Unió, fejlesztéspolitika, kohéziós források, közigazgatási eredményesség, közigazgatási hatékonyság, pályázati eredményesség, uniós forrásfelhasználás, uniós társfinanszírozású projektek Európai Számvevőszék: Sok támogatott termelőberuházásnak nem volt tartós eredménye "A támogatott termelőberuházásoktól tartósabb eredményeket kell elvárni az uniós számvevők szerint. Az Európai Számvevőszék csütörtökön kiadott jelentésében rámutat: az európai vállalkozások számára 2000 és 2013 között termelőberuházások céljára az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) keretében nyújtott támogatások esetében a megszabott … Egy kattintás ide a folytatáshoz…. → Nemzeti Filmtörténeti Élménypark és Digitális Erőmű "Megkezdi működését az Új Széchenyi Terv keretein belül az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Állam 3, 7 milliárd forintos támogatásával megvalósult Digitális Erőmű és a Nemzeti Filmtörténeti Élménypark.
1998-ban alakult a Duna Trans Fuvarozási Bt. Fő tevékenységünk a közúti áruszállítás, ezen belül a szóródó áruk fuvarozása, nagy tömegű földmunka végzéssel, bérgép kölcsönzéssel, nehézgép szállítással foglalkozunk. Cégünknek 2010-ben 20 fő alkalmazottja van. Az elmúlt 12 évben termelt nyereséget visszaforgattuk, így mára 20 darabos saját eszköz parkja van. A hozzánk kapcsolódó alvállalkozókkal a megye egyik prominens cége vagyunk a földmunkavégzésben. 1998-ban alakult a Duna Trans Fuvarozási Bt. Fő tevékenységünk a közúti áruszállítás, ezen belül a szóródó áruk fuvarozása, nagy tömegű földmunka végzéssel, bérgép kölcsönzéssel, nehézgép szállítással foglalkozunk. Cégünknek 2010-ben 20 fő alkalmazottja van. Az elmúlt 12 évben termelt nyereséget visszaforgattuk, így mára 20 darabos saját eszköz parkja van. A hozzánk kapcsolódó alvállalkozókkal a megye egyik prominens cége vagyunk a földmunkavégzésben. A kedvezményezett neve: Duna Trans Fuvarozási Betéti Társaság A projekt címe: Duna Trans Bt.
Ennek a modellnek a jellemzői a munkaerő-kizsákmányolás, a természetes gazdaságból kereskedelmi célú átalakulás, a rabszolgaság jelenléte, a társadalmi osztályok (feudális és paraszti) megosztása, a települések, mint a kézműves és kereskedelem központja, valamint a politikai megosztottság voltak. Másrészt az uralkodók voltak. Ezek a feudális urak hatalmának csökkentése céljából "kiváltságleveleket", más néven "franchise" -okat vagy "fuerókat" adtak a burzsoáziának. Az említett dokumentumok deklarálták a szabadságjogokat és megszabadították a burzsoákat a feudális leigázás alól, akik cserébe és a várossal együtt adót fizettek a királynak. Alkatrészek A középkori városok fő környezeti jellemzője a kikötők és kereskedelmi területek közelsége volt, nagy gazdasági funkciójuk miatt. A középkori város -. Ezen jellemző mellett a legtöbb európai országban a középkori városok jellemzői mindig hasonlóak voltak, olyannyira, hogy mintát hoztak létre: - Nehezen megközelíthető terekben helyezkedtek el. Főleg középkori városokat hoztak létre dombokon, szigeteken vagy a folyók közelében lévő helyeken az ellenségek elhárítása érdekében.
A KÖZÉPkori VÁRos -
levantei kereskedelem volt. Ezt az észak-Itáliai városok – Velence, Genova, Pisa – kereskedői bonyolították le. A levantei kereskedelem Közel-Keletet kötötte össze Európával. Az északi-és balti-tengeri kereskedelem a ól az észak-német városok monopóliuma lett. Lübeck és Hamburg kereskedői 1161-ben szövetségbe tömörültek. Több kereskedő város csatlakozása után ebből a szövetségből nőtt ki a Hanza-szövetség, amely Novgorodtól Londonig, vagy a flandriai városokig szállította Európa északi felének áruit. Természetes, hogy a kereskedők is szakmai egyesületbe, guildébe (gilde) tömörültek. Akárcsak a céheknek, a guildéknek is voltak sajátos alapszabályaik, amelyek elsősorban a jogokat rögzítették. (a pénzösszegek egy részét uzsorakölcsönökbe fektették – az egyház ugyan tiltotta). Ha szeretnél egy rövidebb összefoglaló tételt, nézd át a Középkori városok tételt is
A városok keletkezése szerint 3 jellegzetes várostípus alakult ki a középkorban: A római időkből fennmaradt városok, melyekben legalább a belváros megőrizte eredeti karakterét, a szabályos, egymást derékszögben keresztező utcarendszert, az egyforma, négyszögűre tervezett tömbökből és terekből felépülő városképet. (Legfeljebb egy-egy fellegvár, vagy kolostor törte meg az eredeti szabályos rendet, de a városszerkezet nem változott pl. : Bologna). A váraljai városok, melyek a hercegi, fejedelmi várak aljában kialakuló faluból, vagy falucsoportból fejlődtek várossá. Ezek a városok magukon viselték a spontán növekedés rendezetlenségét. A városszerkezet nem látható át. Rendezetlenségükben azonban van némi racionalitás, hiszen fokozatos növekedésük során valamelyest alkalmazkodtak táji, domborzati adottságaikhoz. (pl. : Brügge) A tudatos városalapítás és tervezés következtében létrejött városok. Szintén szabályos szerkezetűek, alapításukkor megszabták az utak, terek, erődítések, lakótelkek helyét, az építési típusokat.