Megtörve, Fa Mechanikai Tulajdonságai
Günah - (Kara Leke). Bahar. Kahramanım. Hoşçakal Adi Şehir. Jenerik. Ezel, Karadayi forgatási helyszínek nyomában Az Iskola lépcső névre hallgató helyszín Balatban található és az Ezelt, a Karadayit, valamint az Aci Hayatot is forgatták itt. A lépcsősor praktikusan azért kapta az Iskola lépcső nevet, mert a tetején található a Yavukimyon iskola.
- Bosszú török sorozat
- Bosszú török sorozat tartalma 1
- Lele Dezső: Faipari anyag- és gyártásismeret (Műszaki Könyvkiadó, 1976) - antikvarium.hu
Bosszú Török Sorozat
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Bosszú (indulat) az emberi indulat A bosszú (La Venganza/Vengeance), 1957-es, Oscar-díjra jelölt spanyol film A bosszú (Le vieux fusil), 1975-ös, César-díjas francia film A bosszú (La revancha), 2000-es amerikai telenovella A bosszú, más néven Valentina titka (La venganza), 2002-es kolumbiai telenovella Bosszú (Revenge), 2011-es amerikai drámasorozat Bosszú (İntikam), 2013-as török drámasorozat Bosszú (I Know Things Now), a Született feleségek című amerikai sorozat epizódja
Bosszú Török Sorozat Tartalma 1
Ilyen az árulkodó című Montecristo (argentin), Az örökség (mexikói), a Szerelem és vérbosszú (olasz), A bosszú (amerikai), valamint az Ezel – Bosszú mindhalálig (török) is. Kerem Deren és Pinar Bulut hosszas előkészítő folyamat után vágott bele Dumas regényének akció-krimi stílusú, a török alvilágról is szóló adaptációjába. Minden részletet aprólékosan megterveztek, ez a felkészültség pedig érződik is a sorozaton, amely kereken tíz évvel ezelőtt, 2009. szeptember 28-án indult a török Show TV-n. Az Isztambulban, Angliában és Horvátországban is forgatott Ezel címszerepére az akkorra már több tévés és filmes munkából is ismert, karrierjét modellként kezdő Kenan Imirzalioglut választották, aki mára összeforrott az általa megformált figurával. Megtörve. Az Ezel azonban nem csak a főszereplő, valamint az írók számára hozta meg a népszerűséget, a sorozat sikere túlnyúlt az országhatáron és túlzás nélkül írható, hogy a török filmipar ezel(! ) hódította meg a világ tévécsatornáit és azok nézőit. Hazánkban első török sorozatként 2011 áprilisában indult el az RTL Klubon az Ezel – Bosszú mindhalálig.
A francia író, Alexander Dumas 175 évvel ezelőtt, 1844-ben vetette papírra talán legismertebb művét, a Monte Cristo grófját. A folytatásokban megjelent történet az elmúlt közel kétszáz év során számtalan művészt, írót, képregényrajzolót, rendezőt és színházi alkotót is megihletett. Nem véletlenül, hiszen egy olyan alapvető, mindenki által átélt emberi érzés motiválja a főhőst, mint a csalódás, ebből fakad mindent elsöprő, józan látását is elhomályosító bosszúvágya. Monte Cristo grófját elárulták saját barátai, és börtönbe juttatták csak azért, hogy ők maguk előnyhöz jussanak. A "gróf" azonban nem csak vagyonát, hanem legféltettebb kincsét, a szerelmét is elvesztette. A megtört férfi több mint egy évtizedig raboskodott, mielőtt sikerült kiszabadulnia. 10 évvel ezelőtt indult az Ezel – Bosszú mindhalálig – műsorvízió. A magányosan töltött éjszakák során rengeteg ideje volt gondolkodni, megtervezni azt, hogyan vegyen revansot egykori szövetségesein, azokon az embereken, akiket a barátainak hitt. Úgy dönt, hogy teljesen megváltoztatja külsejét, kitalál magának egy új személyazonosságot és hazatér.
Lele Dezső: Faipari Anyag- És Gyártásismeret (Műszaki Könyvkiadó, 1976) - Antikvarium.Hu
A fizikai jellemzők közül a sűrűség ill. a zsugorodás-dagadás meghatározására került sor. A fa egyik legfontosabb jellemzője a sűrűség, amelynek nagyságából, ha nem is teljes biztonsággal, de következtetni lehet a faanyag szilárdsági értékeire, keménységére, ill. felhasználhatóságára. A faanyag a vízvesztés és a vízfelvétel hatására megváltoztatja a méreteit, azaz zsugorodás és dagadás folyamata lép föl. A fának e közben létrejövő méretváltozása, a következményeket illetően annál kellemetlenebb, minél egyenlőtlenebbül megy az végbe. Az egyenlőtlen összeaszás ill. dagadás oka az, hogy a fák szöveti felépítése a különböző anatómiai irányokban nem egyforma. Ha figyelembe vesszük, hogy a sebzés hatására a faanyagban bizonyos módosulások fognak jelentkezni, mint pl. anyagberakódások, a gombakárosítások következtében fellépő sejtfallebontás, stb., akkor a faanyag sűrűségében változások várhatók az egészséges faanyaghoz képest. Mindezek következtében a zsugorodás, ill. dagadás mértéke még jelentősebbé válhat, s így annak káros következményei is fokozottabban fognak jelentkezni.
A fa illata a sejtekben lévő illóolajoktól, gyantáktól, mézgától származik, de csak néhány fajra jellemző. A fa illata, szaga egy idő után gyengül. A fák jellemző savanyú illata a csersavtól ered. A szag egyes esetekben elárulja a gombafertőzöttséget. Illatos fák: mahagóni, cédrella, rózsafa, fenyőfélék. A fa esztétikusságának a fokmérője a rajzolata. A fa rajzolata a makroszkópos tulajdonságok legfontosabbika. A rajzolatot az évgyűrűk formája, alakja, a korai és kései pászta színkülönbsége, valamint a szöveti elemek nagysága határozza meg. A rajzolat az egyes metszeteken más és más képet mutat. A bütümetszeten az évgyűrűk koncentrikus köröket rajzolnak, a sugármetszeten párhuzamos vonalakként jelennek meg. A húrmetszeten a legváltozatosabb a fa rajzolata. Lehet görbe, paraboloid és ellipszis formájú. A rajzolatot befolyásolhatja a rendellenes növekedés is.