Egy Faház Hőszigetelése Kívülről: Az Anyagok Kiválasztásának Kritériumai – Covid Igg Határérték
Ezek a tulajdonságok lehetővé teszik a penoplex használatát egy faház külső szigeteléséhez. Szakszerűen végzett munka garantálja a jó minőségű hőszigetelést Jegyzet! A faházak burkolattal történő szigetelésénél levegőáteresztő anyagot használnak. Ez kizárja a tömítés további nedvességtől való védelmét. Kapcsolódó cikk: Penoplex: műszaki jellemzők. Megfelelő vastagságú födémek felvétele után biztosíthatja a falak, a padló és a mennyezet megfelelő hőszigetelését. Beszéljünk erről a szigetelésről részletesebben áttekintésünkben. Ezermester Fórum • Téma megtekintése - Fahaz utolagos szigetelese. Poliuretán hab Az anyag cellás habszerkezetű, levegővel töltött. Ez jelentősen csökkenti a hővezetési együtthatót, amely legfeljebb 0, 042 W / m2. A poliuretán habbal történő szigetelés speciális készségeket igényel Az anyag bármilyen felülethez való nagy tapadásának köszönhetően légzáró bevonat képződik, amely kiváló víz- és párazárást garantál. A nagy rugalmasság a zökkenőmentes technológiával kombinálva elengedhetetlenné teszi a keretfalak szigetelését és a fújt hőszigetelést, valamint az összetett konfigurációkat.
Ezermester Fórum &Bull; Téma Megtekintése - Fahaz Utolagos Szigetelese
Ha a ház falai festésre kerülnek, akkor jó páraáteresztő képességű festéket és tömítőanyagot kell vásárolnia. Munka előtt meg kell tisztítani a felületet a szennyeződéstől, a mohától, a horgoktól, a hibáktól és egyéb kártevőktől. A fa szigetelésének típusai A szigetelőanyagok köre meglehetősen széles, de nem minden anyag páraáteresztő. Az ásványgyapoton, az ecowoolon vagy a cellulózon alapuló szigetelőanyagok alkalmasak a fára. A megfelelő szigetelés kiválasztása sok tényezőtől függ. Kőgyapot Az ásványgyapot szigetelésének klasszikus vázlata fa burkolattal Sziklákból, különösen bazaltból készül. Az anyag a kőszálakon kívül kötőanyagokat és hidrofobizált adalékokat tartalmaz. Faház szigetelés hungarocell arak. Az anyag nem éghető és 600 ° C-ig képes ellenállni, ami különösen fontos a faépületeknél. Alacsony hővezető képességgel és magas szintű páraáteresztő képességgel rendelkezik. Kiadási forma - lemezek, fóliával, nátronpapírral vagy üvegszállal bevont szőnyegek. A bazaltlapok telepítése nem nehéz, ezért a szakemberek segítsége nélkül önállóan is elvégezhető.
Ehhez ugyanakkor hozzá kell tennünk, hogy a Benford-szabály bár elterjedt módszernek számít a hasonló csalások vizsgálatában, mégsem számít tökéletes eszköznek. Nincs ugyanis egy tudományosan elfogadott határérték, amin túl már biztosra lehetne venni a számok kézzel való vezérlését. Továbbá előfordultak más kutatásokban már fals pozitív esetek is, ahol bizonyítottan természetes eredetű adathalmazok sem feleltek meg a Benford-szabálynak. Teljesen biztosat ezért nem lehet állítani, ahogy nem teszik ezt a hivatkozott tanulmányban sem. De a gyanú azért jócskán ott van. Sajnos Magyarország nem szerepel a vizsgálatukban, így a hazai COVID-számok tesztelését magunk végeztük el. Az eredmények tartogatnak némi izgalmakat, és erről hamarosan egy újabb cikkben számolunk be itt, a Portfolio Prof oldalán.
Érdemes emiatt a vizsgálatot olyan módon elvégezni, hogy meghatározunk egy kritikus értéket vagy egy statisztikai szignifikancia szintet, ami alapján elfogadjuk, hogy egy-egy adathalmaz megfelel-e a Benford-szabálynak. A kutatók jelen esetben William Goodman munkájára hagyatkozva a 25%-nál nagyobb normalizált négyzetes eltérés esetén (d-faktor) tekintették manipuláltnak az adatokat. Gyanús eredmények A kutatók fő megállapítása, hogy a COVID-19 esetszámai általában megfelelnek a Benford-szabálynak, vagyis az első számjegyek gyakoriságai hasonlóan oszlanak meg, mint az az elméletből következne. Az összes országon elvégzett mérések szerint a d-faktor pusztán 3%, vagyis nagyon közel van a várt értékhez. Ezt követően a kutatók sorra vették az olyan országokat, ahol kellően nagyok az esetszámok ahhoz, hogy a vizsgálat megfelelően elvégezhető legyen. Következtetéseik szerint nem látszik nyoma adatmanipulációnak a legtöbb vizsgált országnál, mint amilyen az USA, Brazília, India, Peru, vagy éppen a Dél-afrikai Köztársaság.
A Benford-szabály egy széles körben elfogadott módszer arra, hogy a hétköznapi élet során előforduló számok eredetiségét teszteljük. Nagy, több nagyságrenden átívelő, vagy sokféle különböző forrásból származó adatok esetében a kezdő számjegyek nagyobb valószínűséggel vesznek fel kicsi értéket, mint nagyot. A tízes számrendszer esetében például az következik a Benford-szabály alkalmazásából, hogy az 1-essel kezdődő számok előfordulási valószínűsége durván 30% körül van, míg a 9-esé már az 5%-ot sem éri el. Hangsúlyozandó, hogy természetes, emberek által nem manipulált számok esetében. Hogy ez a megállapítás egész pontosan hogyan szól, ki találta ki, és miért érvényesül a világban, arról ebben a cikkünkben írtunk korábban. Az alábbiakban pedig most a Benford-szabály egy különösen releváns alkalmazásáról fogunk beszámolni: a hivatalos COVID-esetszámok megbízhatóságáról. Mit mond Benford? Egy nemrég megjelent kutatás (Anran Wei és Andre E. Vellwock munkája) ugyanis annak eredt utána, hogy vajon látszik-e bármiféle manipuláció az egyes országok által közölt COVID-esetszámokban.