Gumós Begónia Ültetése - Tanari.Hu - Nagy Istvan
A gazdaboltokban, a nagyáruházak kerti osztályán, vagy a különféle gardencenterek kínálatában egész évben előfordulnak szép színes képekkel illusztrált hagymás-gumós növények. Ezek között kínálnak télálló és fagyérzékeny növényeket is. Jelen cikkünkben abban szeretnénk segíteni, hogy melyek azok a hagymás-gumós növények, amelyeket a tavasz kezdetén lehet ültetni, és melyek azok, amelyeknek ültetésével meg kell várnunk az őszt. A fő elhatárolási szempont ezen kérdés megválaszolásában, hogy az adott növény fagyérzékeny vagy télálló-e. A mi klímánkon is télálló növényeket ugyanis ősszel célszerű ültetni, míg a fagyérzékeny növényeket a komolyabb fagyveszélyek elmúlta után, azaz többnyire március vége, április közepe környékén érdemes a szabadföldbe telepíteni. A leggyakoribb tavasszal ültethető, fagyérzékeny hagymás-gumós növények közé a kardvirág (Gladiolus), a dália (Dahlia), a liliomok egy része (Lilium), a gumós begónia (Begonia tuberhybrida), a mesevirág (Achimenes), a csodagumó (Sauromatum), a Jakab-liliom (Sprekelia formosissima), tigris-virág (Tigridia) tartozik.
Az egyes fajok különböznek a levél és a virág formájában. Vannak begóniák töltött és nem töltött virágokkal, minden színben és sokféle méretben. A gumóbegónia, a jeges begónia és az etilaor begónia jól alkalmazható szabadtéri begóniaként. Viráguk az ágyban, a vödörben és az erkélydobozban. A jég begónia egynyári, a többi faj gyökérgumó vagy rizóma, és jól télhető. A nappali szobában gumós begónia, amely illatos begóniaként vagy Eliator begóniaként is kapható. Ideális idő a begónia ültetésére Februárban hozza ki begónia gumóit a hibernációból. Ehhez helyezze a gumókat a fogaval felfelé edényekbe, és fedje le egy vékony földréteggel. A fogakból a növények újra kiszorulnak. Közvetlen napsütés, túl sok hő és túl sok víz nem szolgálja jól a vezetõ begóniát. Tehát tegyen egy fényes ablakpárkányra, kerülje a délutáni napot, és öntsön csak mérsékelten! Májustól a növények szabadon szabadon mehetnek. Ügyeljen arra, hogy a begónia nem fagyos. Az edényeket és az ablakokat nem szabad kint hagyni, ha fennáll a fagyveszély.
Egyszerű, félig telt és telt virágú fajtákat találunk ma már a gumós begóniák között, amellett, hogy vannak nagy-, közép, és kis virágúak, valamint csüngő ágú fajták is. A legnagyobb virágok átmérője eléri a 20 centimétert, a kisvirágok 6 centiméter alattiak. És a színekről még nem is beszéltünk. Igényes növény a gumós begónia, ez hozzátartozik az igazsághoz. Oda kell figyelni gondozására. Igényei egészen röviden: párás levegő, tápdús, enyhén savanyú talaj, sok víz és félárnyék. Ma már kaphatóak olyan új fajták is, melyeket tűző napon is tarthatunk, erre azonban rá kell kérdezni, amikor növényt vásárolunk. Ha megvásároltuk a gumókat, vagy a tavalyi növényünk gumóit sikerült átteleltetnünk, akkor most, február közepétől becserepezhetjük őket. Laza, enyhén savanyú kémhatású, tőzeges komposzttal töltsünk meg nagyobb cserepeket, majd olyan mélyen tegyük bele a gumókat, hogy a már jól látható kis rügyek felett csak vékony földtakarás legyen. Nagyobb cserépbe több gumót is tehetünk, körülbelül 5 centiméter maradjon köztük a távolság.
A növény a tápanyaggazdag talaj t szereti, valamint tápoldatozás mellett egész nyáron képes lesz virágaival meghálálni a gondoskodást. Ültetés előtt lehetőség van a gumók hajtatás ára is, ebben az esetben akkor érdemes kiültetnünk, ha már meghozta a növény 3-4 első levelét. Az ideális időszak számára a máj us-július, illetve fagy ok előtt mindenképp vigyük majd védett helyre. Minden, amit a díszhagymák ültetéséről tudni érdemes Ez az időszak tökéletes a díszhagymák ültetés ére is. A napos vagy félárnyékos helyeket kedvelik, valamint érdemes tudnunk, hogy ezeket a növényeket nem fontos a fagy közeledtével elpakolni, hagymáit nyugodtan kint hagyhatjuk, ugyanis jól bírják a telet. A díszhagymák az egészen apró termetű dara boktól, akár a hatalmas példányokig sokfélék lehetnek. Virágzás után a levél zetének elszáradásáig folyamatosan locsolni kell. A hagymákat 3 -4 évente célszerű kiásni, majd visszatelepíteni. Neked melyik cikkünkben említett növény a kedvenced? Kánna Gumós begónia Díszhagyma
A hajtatás idején ne tartsunk túl magas a hőmérsékletet, mert megnyúlt, gyenge hajtásrendszerű növényeket kapunk. A gumós begónia ideális hajtatási hőmérséklete 16-18 C. Vigyázzunk, a növény érzékeny a túlöntözésre. Az ültetéstől számítva két-három hónap múlva már gyönyörködhetünk is virágaiban. Ahogy a májusi fagyok elmúltak, kiültethetjük őket a kertbe, vagy neveljük őket edényes, ámpolna növényként. Különösen a csüngő ágú fajtái mutatnak nagyon jól más, azonos igényű balkon növényekkel is összeültetve. De akkor is csodaszép, ha csak gumós begónia kerül az erkélyünkre. Ahogy a képen látjuk.
Nem árt tudni ugyanakkor, hogy ezeknek a hagymáit ősszel fel kell szedni, mivel telente az életképességüket a szabadban elvesztenék. Ehhez képest tavasz helyett ősszel érdemes ültetni a hóvirágot (Galanthus), a téltemetőt (Eranthis), a jácintot (Hyacinthus), a tulipánt (Tulipa), a szellőrózsát (Anemone), a cikláment (Cyclamen), a csillagvirágokat (Scilla), a sáfrányt (Crocus), a tőzikét (Leucojum), a nárciszt (Narcissus), a Puskin-virágot (Puschkinia), a kockásliliomot (Fritillaria), a gyöngyikéket (Muscari). Ezen télálló, sok évig egyhelyben élő hagymás-gumós növények többsége egyre mélyebbre húzódik a talajban, így érdemes legalább 3-5 évente a visszahúzódásuk után kiásni, és a töveket szétosztva új helyre ültetni őket. De ezt ne a tavaszi kerti munkák körében végezzük, hanem szintúgy majd az ősz vége felé. Fontos ugyanis megjegyezni, hogy ezeket a növényeket tavasszal legfeljebb hajtatott, cserepes formában ültessük, mert egyébként a tavasszal ültetett hagymák többsége elpusztulna. A hagymás növények között egyébiránt többnyire külhonos növényeket találunk és általában külföldi kertészetek termesztik őket.
Egyenletes mozgás esetén az alábbi képletek alkalmazhatók: megtett út kiszámítása: s = v · t (sebesség szorozva az időtartammal) mozgásidő kiszámítása: t = (megtett út osztva a sebességgel) Fontos, hogy a mértékegységek megfelelőek legyenek! Egy egyenletes sebességgel haladó gépjármű mekkora utat tesz meg 90 perc alatt, ha a sebessége 90? t = 90 min = 1, 5 h (mivel a sebesség -ban van megadva) v = 90 s =? s = v · t = 90 · 1, 5 h = 135 km A gépjármű 135 km-tesz meg. Egy egyenletes mozgást végző test mekkora utat tesz meg 17 perc alatt, ha a sebessége 18? t = 17 min = 1020 s (17 * 60) v = 18 = 5 (18: 3, 6) s = v · t = 5 · 1020 s = 5100 m = 5, 1 km Egy másik megoldási mód: t = 17 min = h (17: 60) v = 18 s = v · t = 18 · h = 5, 1 km A test 5, 1 km-t tesz meg. A grafikon alapján számítsuk ki, hogy összesen mennyi utat tett meg a test! Tanari.hu - Nagy Istvan. 1. szakasz: = 6 = 3 s = · = 6 · 3 s = 18 m 2. szakasz: = 4 = 2 s = · = 4 · 2 s = 8 m 3. szakasz = 0 = · = 0 · 2 s = 0 m 4. szakasz: = 1 = · = 1 · 3 s = 3 m Összes megtett út: s = + + + = 18 m + 8 m + 0 m + 3 m = 29 m Összesen 29 métert tett meg a test.
Tanari.Hu - Nagy Istvan
5/11 A kérdező kommentje: Köszönöm szépen, így már értem a feladatot! :) 6/11 anonim válasza: Akkor miért logikus a 45 méter? Csak kiváncsi vagyok. 21:58 Hasznos számodra ez a válasz? 7/11 anonim válasza: Első válaszoló vagyok. Látom, szépen megoldottátok a feladatot. Néhány megjegyzésem lenne: A feladat valóban megoldható logikus gondolkodás útján is. Nyílván több módszer lehetséges, én most csak egyet vázolnák fel - engedelmetekkel. Vegyünk fel tetszőleges értékeket esési magasságra. Számítsuk ki a hozzá tartozó fizikai jellemzőket. Iteratív úton így ténylegesen eljutunk a helyes megoldáshoz, függetlenül, hogy van -e megoldókulcs, vagy nincs... 23:07 Hasznos számodra ez a válasz? 8/11 bongolo válasza: A 45 méter mondjuk úgy jöhet ki logikusan, hogy - Az első másodpercben megtett út 5 m (hisz 10 m/s² a gyorsulás, vagyis a sebesség 0-ról 10 m/s-ra nő, ami ugyanaz, mintha 5 m/s átlagsebességgel menne 1 másodpercet) - Az azonos idő alatt megtett utak úgy aránylanak egymáshoz, mint az egymás utáni páratlan számok.
A gravitációs erő iránya függőlegesen lefelé mutat, támadáspontja a test tömegközéppontjában van. Ezért függőlegesen lefele mutató nyíllal ábrázoljuk, mely támadáspontja (kezdete) a test középpontjában van.