A Népi Építészet Táji Jellegzetességei - Mora Ferenc A Szánkó
Nyugat-Dunántúlon a faragott, festett csonkakontyok, egyszerűbb bukós ormok hódítanak rohamosan teret. Másutt a csapott nyeregtető terjed, feloldva a tűzfal egyhangúságát. Esztétikai törekvések különösen az utcai homlokzat díszítésében figyelhetők meg. Az oromcsúcs léces-rácsos dísze s a faragás a deszkaoromzat esetében terjedt el. Baksa Brigitta: Élet a házban (Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., 2004) - antikvarium.hu. Egy-egy homlokzatdíszítési eljárás nemcsak a faluban, hanem kisebb körzetben is népszerűvé, helyileg jellegzetessé válik. Területi rendszer nélkül szinte mindenütt fellelhetők a barokkos, klasszicista, majd eklektikus kiképzésű házormok, amelyek vakolatdíszeit az építészeti kutatás túlzottan is figyelemmel kísérte, elhanyagolva ezzel más szempontokat. A tömeghatás, térkitöltés, felülettagolás, aránykérdés és még igen sokféle, változatos díszítőelem nagyobb figyelmet érdemelne. Ezek egy része bizonyára nem e korszak terméke, de megfigyelésük ennek az időszaknak az épületeinél válik lehetővé. A népi esztétikai törekvés sokféle apró leleménye, újítása még nincs is kellően számba véve.
- Baksa Brigitta: Élet a házban (Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., 2004) - antikvarium.hu
- A MAGYAR NÉPI ÉPÍTÉSZET TÁJI TAGOLÓDÁSA A 18–20. SZÁZADBAN | Magyar néprajz | Kézikönyvtár
- A TÁJI TÍPUSOK VIRÁGKORA (19. sz.) | Magyar néprajz | Kézikönyvtár
- Móra Ferenc: A szánkó - Bika jegyűek Klubja | fokk.hu
- Móra Ferenc: A szánkó - 2012. november 30., péntek - Háromszék, független napilap Sepsiszentgyörgy
- Móra Ferenc: A szánkó – Natúrsziget
Baksa Brigitta: Élet A Házban (Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., 2004) - Antikvarium.Hu
törvény (Szjt. ) rendelkezései vonatkoznak. További információk
A Magyar Népi Építészet Táji Tagolódása A 18–20. Században | Magyar Néprajz | Kézikönyvtár
A szabadkémény a két Alföldről minden irányba terjed, folyamatosan benyomul a dunántúli füstöskonyhás, az északi kürtős-kemencés és a keleti kandallós házterületre. Széles vegyes zónák jönnek létre, ahol még fellelhetők a régibb füstelvezetési módok maradványai és a szabadkémények is. A hegyes vidékeken a terjeszkedés főleg a folyóvölgyekben, a Sajó, Hernád, Szamos és Maros stb. mentén erőteljes, ez utóbbi esetben a Székelyföldig nyúlóan, több esetben a nyelvhatárt is átlépve. Visszaszorulása csak a nagyobb városokban erőteljes, bár korszakunkban még ezeken is (Budapestet is beleértve) jócskán fellelhetők egyes kerületekben. A MAGYAR NÉPI ÉPÍTÉSZET TÁJI TAGOLÓDÁSA A 18–20. SZÁZADBAN | Magyar néprajz | Kézikönyvtár. A főzőhelyeket tekintve az erőteljes korszakforduló az 1880–1910 közötti évtizedekre esik. Ekkor válik széles körűvé a vaslapos, ún. takaréktűzhely vagy rakott tűzhely, amely felváltja a nyílt tűzön főzést, nyugaton és északon talán valamivel gyorsabban, mint keleten és délen. Azért meglepő a takaréktűzhelyek lassú terjedése, mert ennek egyetlen házilag elő nem állítható elemét – az öntöttvas lapot – a vashámorok már a 18. században készítik, sőt hirdetik (Némethy E. 1956: 273).
Arra lehet gondolni, hogy a tűzhelyváltás összefüggésben van a főzőedények cseréjével. Korszakunkban még csak a földből készített és öntöttvas lappal lefedett változatok tűntek fel. Ezek elhelyezése különböző, konyhában és szobában egyaránt lehettek. A szobai rakott tűzhelyek megjelenésével néha kitelepítik innen a kandallót, kályhát vagy kemencét, másutt meghagyják és az újat csatlakoztatják hozzá. A konyhában a tüzelőpadkát ilyen esetben már nem használják. A füstelvezetésben a változás valamivel lassabban indult meg a század végén. A zárt füstelvezetésű kéményeknek inkább csak a széles változatai, az ún. "mászókémények" jelentek meg. A füstvezetés megformálásának egyszerűbb módjai hódítanak először tért. Így a füstös- és födém nélküli konyhás házakban a vaslapos tűzhely gyakran a szobába kerül, és ennek füstjét bádogcsöveken a konyhába vezetik. Szabadkémény esetén ennek alját lefedik, lepadlásolják, a füstcső a mennyezet fölött torkollik a meghagyott szabadkéménybe. A lakóház külső képében nemcsak a tornác hoz lényeges változást, hanem a tetőforma módosulása is.
A Táji Típusok Virágkora (19. Sz.) | Magyar Néprajz | Kézikönyvtár
A táji típusok elhatárolásakor ugyanis nemcsak a lakóházakra kell tekintettel lenni, jóllehet ez az épület valóban alapvető jelentőségű, és önmagába összesíti a jellegzetességek nagy részét. De az épületek falvakban, tanyákon vagy szórványtelepüléseken állnak 267 és ez a tény befolyással van rájuk. Az építmények "választéka" is meghatározza egy-egy terület építészeti képét, az, hogy például egyes tárolóépítmények léteznek vagy éppenséggel hiányoznak, sőt az, hogy ezek a településszerkezetben hol kaptak helyet, mind jellemzik az adott terület népi építészetét. Az épületek "kapcsolódása" is meghatározó tényező, nyilvánvaló, hogy egészen más, ha minden funkció, illetve az ezeket kiszolgáló építmények egyetlen tető alatt helyezkednek el, mintha mindezek önállóak, és a két véglet között számtalan variáció létezik. Ezek mellett ott vannak a lakóháztipológizálásnál megszokott tényezők: az alaprajzi elrendezés, a felhasznált anyagok, a belőlük készített szerkezetek, de mindez természetesen nemcsak a háznál, hanem a telek, a település egyéb építményeinél is.
Be volt festve az egész szép pirosra, tán a kötele is selyemből volt. Megvolt a mesés szép szánkó, de nem volt, aki húzza. Nagy úr volt akkor Bíró Pali is, Bíró Gyuri is, mind a kettő csak húzatni akarta magát. Engem fogtak be, meg egy másik szegény gyereket, a Favágó Jánoskát. – Egyszer ti húzzátok, máskor mi ülünk benne – biztattak a bíró fiai. Móra ferenc:a szánkó tévé film. Bántuk is mi a csúfolódást, csakhogy hozzáférhettünk a szánkóhoz. Gyuri, Pali elnyújtózkodtak nagyurasan a puha ülésben, mi ketten nyakunkba akasztottuk a cifra istrángot, szél se érhetett a nyomunkba aztán. Meg se álltunk az ötödik fordulóig, ott is csak lélegzetet venni. Így tartott ez egy hétig, hanem Favágó Jánoska már akkor olyan búsan lógatta a fejét, mint egy igazi ló. Meg is kérdezte tőle a kisebb gazdánk, a Bíró Pali, hogy tán kevesli az abrakot? – Szeretnék már egyszer én is beleülni a szánkóba – motyogta félősen Jánoska -, csak egyetlenegyszer, csak egyik saroktól a másikig! Bíró Gyuri nevetve csördítette meg fejünk fölött a pántlikás ostorát: – Mást nem kívánnál, kis rongyos?
Móra Ferenc: A Szánkó - Bika Jegyűek Klubja | Fokk.Hu
Belöktük az ajtót, a Morzsa csaholva szaladt előre. Kati néni ott gubbasztott a vackán, elkékült orcával, dideregve vékony kendőjében. Olyan hideg volt odabent, hogy még a tűzhely sarkait is kivirágozta a dér. - Nem égett ebben a tűz, lelkeim, már három nap óta. Sem egy marék szalmám, sem egy gyújtat fám. Majd megfagyok, lelkeim - sóhajtozott az öregasszony. Mora ferenc a szánkó . Jánoska rám nézett, én meg őrá. Előhúzta a sarokból a baltát, kiment, csattogott, pattogott odakint: fölvágta tűzrevalónak a szánkót. Kisvártatva hatalmas tűz lobogott a kunyhóban. Égett a szánkó. A mi szánkónk, amelyikbe egyszer se ültünk bele. A szánkódarabok piros lángja hosszú csíkokban táncolt a falon, amely mintha sírt volna örömében, ahogy a dér leolvadt róla. Az öreg koldusasszony orcája is színesedni kezdett. Ahogy ránk vetette háládatos tekintetét, a mi szívünkben is valami melegség támadt. És egyszerre megsajnáltuk a gazdag bíró fiait, akik érzik, hogy milyen jól esik repülni a szánkón, de nem tudják, milyen jól esik jót tenni a szegényekkel.
Móra Ferenc: A Szánkó - 2012. November 30., Péntek - Háromszék, Független Napilap Sepsiszentgyörgy
Nem olyan gúnyához csinálták ezt a szánkót, mint a tied. Pali még jobban rákiáltott: – Örülj, hogy húzhatod. Gyi, Szellő, gyi Bogár! Összenéztünk Jánoskával, s akkorát rántottunk a szánkón, hogy mind a két gazdánk kigurult a hóra. Olyat hemperedtek, hogy öröm volt nézni, ámbátor igyekeztünk elhordani az irhát. Hanem aztán megbántuk, amit tettünk. Másnap majd meghasadt a szívünk, mikor a bíró fiai elszánkáztak a ház előtt. Most már a Szabó Gergőék húzták őket. Ekkor énnekem egy gondolatom támadt: – Jánoska, van egy hatosod? Móra Ferenc: A szánkó – Natúrsziget. – Volt tavaly, de labdát vettem rajta. – Tudod mit, Jánoska? Ha neked is volna egy hatosod, nekem is, vennénk rajta szánkót. Másnapra kerítettünk pénzt. Én a Csacsadér vargától kaptam, mert segítettem neki kivinni a csizmákat a piacra, Jánoska meg eladta a labdáját meg a márvány golyóját meg a bicskáját a molnárinasnak. Délután lementünk a szenesboltba, vettünk a pénzünkön egy szenesládát. A ládát félig megraktuk szalmával, a fenekére szögeztünk két gyalult deszkát, kerítettünk egy ruhaszárító kötelet, s azt ráerősítettük a láda két oldalára.
Móra Ferenc: A Szánkó &Ndash; Natúrsziget
Sorold föl a történet szereplőit! Kik a gazdagok és kik a szegények közülük? Milyen helyszíneken játszódik a történet? Sorold fel őket időrendben! Keress a szövegben olyan szavakat, kifejezéseket, amelyek arra utalnak, hogy mikor és mennyi idő alatt játszódik a történet! Rajzold le a két szánkót a szöveg leírása alapján! Melyik esemény az, ami fordít a történet menetén? Milyen tulajdonságokkal jellemeznéd a Kati nénin segítő gyerekeket? Rajzold le Kati néni házát a leírás alapján! Mora ferenc a szanko. Van-e olyan szereplő a mesében, akivel nem rokonszenvezel? Miért? Keress állatneveket a történetben és írd le őket, azt is, hogy milyen állatnak szokták ezeket adni!
Gyuri, Pali elnyújtózkodtak nagyurasan a puha ülésben, mi ketten nyakunkba akasztottuk a cifra istrángot, szél se érhetett a nyomunkba aztán. Meg se álltunk az ötödik fordulóig, ott is csak lélegzetet venni. Így tartott ez egy hétig, hanem Favágó Jánoska már akkor olyan búsan lógatta a fejét, mint egy igazi ló. Meg is kérdezte tőle a kisebb gazdánk, a Bíró Pali, hogy tán kevesli az abrakot? – Szeretnék már egyszer én is beleülni a szánkóba – motyogta félősen Jánoska -, csak egyetlenegyszer, csak egyik saroktól a másikig! Bíró Gyuri nevetve csördítette meg fejünk fölött a pántlikás ostorát: – Mást nem kívánnál, kis rongyos? Nem olyan gúnyához csinálták ezt a szánkót, mint a tied. Pali még jobban rákiáltott: – Örülj, hogy húzhatod. Gyi, Szellő, gyi Bogár! Összenéztünk Jánoskával, s akkorát rántottunk a szánkón, hogy mind a két gazdánk kigurult a hóra. Olyat hemperedtek, hogy öröm volt nézni, ámbátor igyekeztünk elhordani az irhát. Hanem aztán megbántuk, amit tettünk. Másnap majd meghasadt a szívünk, mikor a bíró fiai elszánkáztak a ház előtt.